A ​japán film világa 7 csillagozás

Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa

A kötet bevezetője eligazít Japán és a japán kultúra történetében. A film hamar eljutott a távoli országba. Már a húszas évektől olyan kiemelkedő rendezők dolgoztak, mint Ozu és Mizoguchi. A harmincas évek felvirágzását a háború utáni útkeresés követi. A modern japán filmművészet megteremtői Kurosawa, Kobayashi, Shindo, majd Oshima.A tanulmányt harminc japán filmrendező alkotói életrajza, bibliográfia és mutatók egészítik ki.

>!
Magyar Filmintézet, Budapest, 1997
372 oldal · ISBN: 9637147349

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
kkata76 P
Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa

Nekem tetszett, főleg azért, mert egyértelműen hiánypótló – és azóta sem jelent meg japán filmtörténet magyarul. Mindenre kitér (a társadalmi változások hatásától az ősi japán színházi formáknak a filmben való továbbéléséig). Persze nem kell egyetérteni minden értékeléssel és filmelemzéssel, de referenciának, kiindulási alapnak tökéletes.

>!
verdeleth
Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa

Sajnos nagyon el van hanyagolva ez a téma.
Mint kb. az egyetlen magyar szakirodalom a japán filmről, nagyra becsülöm, de azért vannak benne elég felületes részek, kijelentések. De óriási anyagot tartalmaz, rengeteg adattal, filmcímmel (amik kicsit furcsák, lévén a szerző mindnek adott magyar címet)

2 hozzászólás
>!
Tenebra1922
Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa

Viszonylag használható könyv, de mikor elérkeznek a hatvanas évekhez, akkora állat nagy baromságok hangzanak el, hogy az ember legszívesebben WC papírnak használná a lapokat. Például, mikor a „modern film”-ről írnak, akkor Kurosawáról, Shindo Kanetóról és Ozuról beszélnek, majd mikor valóban a japán modernizmusról kéne, hogy szó legyen, arról „erőszakos és látványos” filmek címszó alatt írnak. Brrrr… Filmcímek böngészésére jó, de amúgy meg aki a japán filmmel akar ismerkedni, inkább tanuljon meg angolul és olvassa el Donald Richie, David Desser vagy Noel Burch idevágó könyveit.


Népszerű idézetek

>!
kkata76 P

… nem a mű unalmas, hanem a néző lusta a mű érzelmi-értelmi felfogására, ha unatkozik: „A hangulat tulajdonképpen meditálás eredménye. Ahogy a japán lírai vers is egyetlen papírra vetett érzelem vagy két gondolat ütköztetéséből megszülető magányos történés, úgy a festmény is gyakran egyetlen tárgyat ábrázol: madarat, faágat, hegyet. A képen, akár a versen, el lehet, sőt gyakran el is kell elmélkedni… Az ember hosszan néz egy hegyet vagy virágot és lassan ráébred mibenlétére, mintegy létezésének hangulatára. A japán művészet feltételezi (ahogy a nyugati, vesztére, már nem), hogy van valami a nézőben, ami képes reagálni és megérteni.”

23. oldal, Nemzeti kultúra - nemzeti filmgyártás. (Idézet: Richie, Donald: Japanese Cinema: Film Style and National Character, 1971)


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben
Andrej Tarkovszkij: Napló
François Truffaut: Hitchcock
Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy
Király Jenő: Frivol múzsa I-II.
Király Jenő: Mágikus mozi
Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
Böszörményi Gábor – Kárpáti György (szerk.): Zsánerben
Bíró Gyula: Robert Bresson