Elevenélet-patak 40 csillagozás

Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

1784-et ​írunk, Izlandon már egy éve szörnyű természeti katasztrófák dúlnak. Koppenhágában a dán király tanácsosai összegyűlnek, hogy megvitassák, mit kezdjenek távoli gyarmatukkal, ami eddig sem hajtott nekik sok hasznot. A reménytelen helyzetben az a tervük, hogy az összes, munkára fogható izlandi alattvalót Dániába telepítik, hogy ott manufaktúrákban dolgoztassák őket. Mielőtt azonban meghoznák a végső döntést, elhatározzák, hogy követeket küldenek a szigetre, hogy felmérjék a helyzetet. A kamara strandiri megbízottja egy fiatal, félig izlandi származású tudós, Magnus Aurelius Egede.
Magnus Aurelius a felvilágosodás szellemétől lelkesülten kezd neki a feladatnak, hogy feltérképezze ezeket a félreeső területeket. Útja azonban váratlan fordulatot vesz, mikor ismeretséget köt a helyiekkel, és lassanként rájön, hogy a valóság bonyolultabb annál, mint amit mérőműszerei elárulnak, különösen Izlandnak ebben az eldugott zugában. Ahol az Elevenélet-patak folyik.
Bergsveinn… (tovább)

>!
Corvina, Budapest, 2021
248 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631367096 · Fordította: Egyed Veronika
>!
Corvina, Budapest, 2021
248 oldal · ISBN: 9789631367317 · Fordította: Egyed Veronika

Enciklopédia 20


Kedvencelte 4

Most olvassa 5

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

szadrienn P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

Egy dán tudós viszontagságos utazása az igencsak életveszélyes izlandi vidéken 1784-ben. Néhány vulkánkitörésen túl és egy jegesmedve-támadáson innen a fő cél a földmérés, a sziget földrajzi feltérképezése, és a munkaképes lakosság Dániába történő teljes kitelepítésének előkészítése.
A kisregény magán viseli a dokumentarista jelleget, első részében a cél mindenképpen a izlandi és a dán történelem jellegzetes közös szakaszának megjelenítése, korhű levelekkel, jelentésekkel alátámasztva. Később aztán a tudományos alaphang meglepő módon misztikus kísértethistóriákba és szomorú szerelmi történetbe csap át, és számomra az éles stílustörések és stílusváltások használata nem tűnt a legszerencsésebb megoldásnak ilyen rövid terjedelem mellett.
Aki arra kíváncsi, hogy milyen cudar volt az élet Grönlandon vagy Izlandon a dán gyarmatosítók igája alatt, annak mégis inkább Kim Leine vagy Sjón műveiből érdemes elsősorban tájékozódnia erről. Az Elevenélet-patak legfőbb értéke számomra az, hogy ezt a képet tovább tudta árnyalni, részletesen és hitelesen mutatva be a zord természeti környezetet és a korabeli izlandi életformát és hétköznapokat, perzselt fókauszonnyal, fókahájjal, babonákkal, legendákkal, és a természeti népek elpusztíthatatlan életerejével.

9 hozzászólás
robinson P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

Bergsveinn igen jó históriás anyagot talált, a szélfútta Izland meghatározó időszakának lehetünk tanúi, 1784-ben járunk. Bergsveinn nagyszerű története magával ragadja az olvasót és képzeletét, Izland természeti képei és mondái, babonái pedig színessé teszik az eseményeket.
https://gaboolvas.blogspot.com/2021/04/elevenelet-patak.html

Morpheus>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

Eleinte kicsit idegenkedtem a régies nyelvezete miatt, de aztán úgy belecsusszantam, mint egy passzentos halbőr cipőbe, aminek az aljára cápabőrt ragasztottak, hogy ne csússzon a sziklákon. Aztán csak ámultam és bámultam, ahogy végigolvastam a magiszter történetét, a tudománnyal, a szellemekkel és a szerelemmel együtt elért a szívemig, lelkemig. Én magam ugyanilyen katyvasz vagyok. :D

1 hozzászólás
dagikám>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

Kezdetben elég nehézkesen indult be a történet, az izlandi helység nevekkel is bajban voltam, de aztán egyre olvasmányosabbá és élvezhetőbbé vált a könyv. Izlandon természeti katasztrófák sora következik be, és a dán kormány úgy dönt,hogy a munkaképes izlandi embereket beolvasztja a saját népéhez.
Egy tudóst küldenek Izlandra,hogy derítse fel a körülményeket. Nagyon sok kalandban lesz része: elhagyják a segítői, elveszti lovait,balesetek érik és szellemek kísértik. Sok babonát is megismerhettünk a történet előrehaladtával. Szerencsére a könyv 2/3tól érdekes esetek történtek a főszereplővel,és életét meghatározó emberekkel ismerkedik össze.

dontforgettosmileandread P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

A 18.század Izlandján kalauzolva gondolkodunk el a jelen tervein, ott, ahol az Elevenélet-patak csörgedezik.

Peónia>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

(Gyerekkoromban egykeként, jó gyerekként rengeteget olvastam. Minden regény első oldala izgalom volt, újabb kapu egy újabb világra. Ma is ezzel bizsergő kiváncsisággal nyitok rá a regényekre: hova visztek, a világnak, a léleknek melyik szegletébe?)
Az Elevenélet-patak minden tekintetben különös világba vitt. A 18. századi Izland fagyos, sötét, rideg, monumentális tájain és az emberi kiszolgáltatottságot tovább nem fokozható nyomorúságainak bugyraiban jártam Magnus Aurelius Egedé-vel, akit Dániában azzal a feladattal bíztak meg, hogy földméréseket végezzen Izlandon. “Ekkor a Dániához tartozó Izland még olyan hely, amit még csak „tökéletlenül” mértek fel, különösen, ami az északi szélesség koordinátáit illeti.”
Magnus Aurelius a felvilágosodás korának racionális világfelfogásával felvértezve indul neki küldetésének, melynek során a mérések mellett ( különös célból) számba kellett vennie a népességet, az életkörülményeket, az emberek hitvilágát is. A felvilágosodás világszemlélete a középkort idező sötét, éhező, lepusztult életkörülményekkel, szellemekkel átszőtt hitvilággal találja szembe magát a szigeten. És ahogy Magnus Aurelius maga mögött hagyja Izland már a dánok előtt is ismert területeit, és egyre beljebb hatol a felmérendő, egyre gyérebben lakott, ismeretlen északi Felföld területeire, úgy veszi át a tudós racionáitásban edződött elméje felett a hatalmat a mágikus- mitikus, tudatalattiból táplálkozó, irracionalitás. Hova futhat ki ez a belső átváltozás? Utazás térben és elmében…hogy ne lenne különös világ!
Szerettem ezt a regényt, mert megerősitett abban a hitemben, hogy az ismeretlen világ (akár fizikai, akár lelki dimenzióra gondolunk) mindig az ember teljeskörű igénybevételét követeli, mindig határokat feszeget, és szerencsés esetben megnyitja a lelket is, feltöri a lélek még szilárdan zárt, nem tudatosult rétegeit, hogy teljesebbé tegye az embert. Veszteség, fájdalom is kíséri az ismeretlen birtokba vételét, de csak ebben a gyásszal és fénnyel együttjáró folyamatban válik tudatosabbá az ember, érettebbé a személyiség. Ez is felfedezés. Ez a személyiség felvilágosodása. Magnus Aurelius így jutott a felvilágosodástól a felvilágosodásig.

tammancs1 P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

Sok mindenről szól ez a történelmi regény, hitről és tudományról, szabadságról és elnyomásról, de legfőbbképpen egy olyan időszakról, amire a dánok valószínűleg nem annyira büszkék. A stílus az elején nehéz, követi a 18. század tudományos, vagy inkább körülményes nyelvezetét, de ahogy haladunk északabbra Izland szigetén, és ahogy a természetfeletti átvezsi az uralmat a történeten és Magnus Aurelius elméjén, a nyelv is változik. Nekem kifejezetten tetszett ez a kettősség. Az elejét tényleg nehéz volt olvasni, de megéri.

viidori I>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

„Csupasz életerő vagyok, kérdem: miért riasztottatok ki ide, ebbe a zúzmarás időbe? Most nem tágítok mellőletek. Történet vagyok, amit nem szabad feledni.”

Az Elevenélet-patak nagy erejű regény arról, hogyan ütközik össze a hiedelmek és a tudomány világa, vagy sokkal inkább a megértés utáni vágyunk a csodák és misztikum utáni vágyunkkal. Jó terep erre Izland, hisz messze van, kietlen és sziklás, a természet furcsa formákat önt arrafelé, és a nappalok vagy végeérhetetlenek, vagy megfoghatatlanul rövidek. Otthon érzik magukat a bolyongó lelkek, a vízbefojtott gyermekek kísértetei, a part menti szirének és rémek is. Nemcsak a hiedelmek, vágyak, hanem világok és életek is csatáznak a könyvben, egy ponton Magnus Aureliusnak fel kell tennie magának a kérdést, hogy milyen is a jó élet? És az övé vajon jobb-e, mint másoké? Vagy éppen fordítva? Hogyan is kellene élnünk egyáltalán?

Teljes értékelés: http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/fo…

anesz P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

borító: 5
tartalom. 4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló: 4

Fura volt ez a könyv, nem biztos, hogy magamtól választottam volna. Az író nyelvileg is igyekezett visszarepíteni bennünket a 18. századba a tudományos beszéddel, ami tele volt tűzdelve latin kifejezésekkel. Főszereplőnk élete a tudomány, a felvilágosodás. Ezért is érdekes, hogy elvállalja ezt az expedíciót, ami egy barbár kitelepítést előz meg. Izland feltérképezése, az ottani emberek azonban megváltoztatják. Mégis kívülálló marad. Érdekesek voltak a szellemalakok, az ő múltjuk. Mind-mind hozzátettek Izland akkori társadalomrajzához. A címben szereplő természeti jelenség is fontos szerepet kap. Emlékezetes olvasmány volt, bár nem lesz a kedvencem, ahhoz kicsit nehézkes volt. Az izlandi történelemhez azonban kaptam egy kis betekintést.

knutomix P>!
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak

1783 nyarán Izlandon déli részén, a későbbi Vatnajökull Nemzeti Park területén kitört két szomszédos vulkán, a Lakagígar és a Grímsvötn, előbbi 1784 februárjáig, utóbbi egész 1785-ig pöfékelt kedélyesen felfoghatatlan mennyiségű hidrogén-fluoridot és kén-dioxidot a levegőbe, elpusztítva a helyi lakosság mintegy negyedét és a vágóállat-állomány jelentős részét. A kitörés hatásai az egész északi féltekét megrázták: éhínség, száraz nyár, rendkívül hideg tél – egyesek szerint ezekkel a vulkánkitörés hozzájárult a francia parasztok romló életkörülményeihez és így a francia forradalom kirobbanásához.

De mindez történetünk szempontjából csak annyiban fontos, hogy a kitörés következményeit látva az Izland felett is uralkodó dán kormány (és a teljesen elhülyült királyuk, VII. Keresztély) a teljes lakosság kitelepítése mellett dönt, inkább gazdasági (olcsó munkaerő) és politikai (az izlandi vademberek betörése), semmint emberbaráti megfontolásból.

És főhősünket, a tudós Magnus Aurelius Egede-t küldik a szigetre, hogy felmérje az állapotokat (és nem mellesleg a koordinátákat, és megint csak nem mellesleg a kikötésre alkalmas helyeket). Egede a felvilágosult ember felsőbbrendűségével és küldetéstudatával vág bele a feladatba, gázol szügyig a nyomorba, a degenerált vademberek közé, akik a todomány állása szerint elavult hiedelemvilággal vannak megverve, hogy aztán jó pár kilométer megtétele (csodálatosan lefestett, ám olykor borzasztó tájakon át) és még több rothasztott hal és főtt fókaorr elfogyasztása után belássa, rajta kívül nem kell ott senkit se megmenteni. Nem nagy kunszt, láttunk már ilyet bőven, mégis van benne valami elragadó.

A történet elég komótosan halad a végkifejlet felé, ráadásul úgy a feléig (ameddig jár a posta) két olvasatban is láthatjuk a történéseket, egyrészt Egede felvilágosult gőgtől iszamos leveleiből, melyeket az őt megbízó királyi kamarásnak ír, másrészt úgy, ahogy azok valójában megtörténtek. (Bár ezt a valójábant a történet narrátorai többször is idézőjelbe teszik.) De a komótosság, a nehézkes régies nyelvezet ellenére a csodaszép tájleírások és maga a rendívül súlyos költői prózavilág, Egede és alkalmi társai között kibontakozó párbeszédek, az egészet átszövő finom irónia könnyen és élvezetesen olvashatóvá és melegen ajánlottá teszi Birgisson könyvét.


Népszerű idézetek

robinson P>!

…ezekben a napokban úgy tetszett, hogy az élet tulajdonképpen a lehetetlenséggel határos.
De az izlandiakon kívül ezt mások is megértették, s gondolkodni kezdtek bizonyos megoldáson, hogy az ország lakói ne pusztuljanak ki mind egy szálig.

Ligeia>!

Nem ébredt benne semmilyen érzelem, akárhogyan kérlelte, akármilyen szép szavakkal szólt hozzá – s az ilyen példák nagyon is igazolják a régi házi bölcsességet, miszerint a legjobb senkit sem szeretni.

91. oldal

Kapcsolódó szócikkek: érzelem · szerelem
Ligeia>!

Aki kéretlenül feljogosítja magát arra, hogy eldöntse, mi szolgálja leginkább az emberek javát, éppen az nem ért semmit, se az embereket, se a kultúrát.

163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jólét · kultúra
Ligeia>!

– A félelem az, ami egységbe olvasztja az egészet, a félelem vezényel, az összefüggés: a félelem. És ahol a félelem az úr, ott mindig jelen van a megvetés, a kisemberek a felsőt félik, az alsót megvetik, azt teszik, amit mondanak nekik, és a felettük álló urakat utánozzák. A legnagyobb uraktól tanulják gyűlölni a saját fajtájukat. Úgy értem a félelem az oka mindennek, a hatalom pofájának tajtékzó szájaszélétől a legalávetettebbek gyötrelméig.

207. oldal

Kapcsolódó szócikkek: félelem · gyűlölet · hatalom · megvetés
Ligeia>!

Ez a toupée-parókás úrifiú soha nem járt még Izlandon, soha hideg vízbe nem tette a kezét! Ujjai fehérek voltak, tapintásuk puha. A nemesség elkényeztetett, túlóvott ifjú sarja, eddig porcelánból itta a cukros vizet, csipkében hált, talán még a lelke is hímzett cicomával van bélelve…

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nemes
Ligeia>!

– A szeretet fivére a halál. Mindkettőnek kedves a dallama, sőt, egyesek szerint ugyanolyan: diabolus in musica. Ámor nyílhegye mérgező kissé, és az, akit meglőttek, több méregre vágyik. Aztán többre, még többre, végül ez a legsötétebb zugba vezet.

216. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · szerelem · szeretet
kiA_S>!

Itt szárnyalhat mindenki, ha tolla van hozzá – ahogyan a régi mondában áll.

156. oldal

Ligeia>!

Pálinkát és dohányt hoztak, némelyiknél kávé is volt, vagy pótkávé (kezelt, égetett rozs), a kávéról Vídalín prédikációiban azt írta, hogy az ördög igazi itala, még a szesz is jobb nála.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kávé · ördög · pálinka
Elizabell>!

Ebből talán megérthető, hogy az eltompultság és a tehetetlenség mily mértékben úrrá lett az itt lakók szívén. A nép, amivel találkoztunk, nem volt „ostoba, pipogya, és együgyű”, ahogyan azt Anderson polgármester írta […] Ez mind erratum, amit idegenek állítottak, az viszont igaz, ahogy írják, hogy a pálinkát nagyon innák – de hát melyik nép nem?

52. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése
Auður Ava Ólafsdóttir: Hegek
Árni Þórarinsson: A boszorkány ideje
B. E. Belle: Vallomások
Jón Kalman Stefánsson: Az angyalok bánata
Jón Kalman Stefánsson: Hiányod maga a sötétség
Jón Kalman Stefánsson: Ásta
Einar Már Guðmundsson: A mindenség angyalai
Sigríður Hagalín Björnsdóttir: Tüzek
Yrsa Sigurðardóttir: Örvény