Festett ​szivárvány 2 csillagozás

Béresi Csilla: Festett szivárvány

„Nem ​csupán a szivárvány jelentett többet önmagánál, de a fény és az égi fények is valami nem evilágit sugároztak mindig is magukból az ember számára” – állítja a névtelen szerző, akinek a szivárvány műtörténeti múltjából összeállított gyűjteményére az unokaöccse talált rá egy kukából előbányászott borítékban. Postai küldeményt olvasunk hát, amely egy szivárványról szóló esszé és egy napló kézzel írt, összekeveredett lapjaiból áll.
Az esszé a szivárvány – és mellette az égábrázolások – művészettörténetét tekinti át a középkortól a 19. század festészetéig a „futóbolond"szerző, aki ennek nyomán a neoplatonizmus hatását is felfedezni véli e képtípusnál. Naplójából kiderül, hogy valóban földönfutó, albérletből albérletbe költözik, miután elvesztette a lakását. A napló feljegyzéseket tartalmaz aktuális lakhelye, egy lakótelep életéről, lakói ellesett, kihallgatott mondatfoszlányaiból. Piaci évődések, átkok, pillanatképek újszülöttnek örvendő szülőkről és gyermeküket vesztett… (tovább)

>!
Atlantic Press, Budapest, 2017
112 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155693274

Enciklopédia 2


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

kkata76 >!
Béresi Csilla: Festett szivárvány

Szerkezetében érdekes könyv: olyan mint a Murr kandúr életszemlélete Hoffmanntól. Két kézirat keveredett össze, egy művészettörténeti esszé, és egy napló részlete. Az előbbi teljes, az utóbbi hiányos. A két szöveget megkülönbözteti a betűtípuson túl az is, hogy látszólag semmi közük egymáshoz, de azért a figyelmes olvasó találhat összefüggéseket, bár nem reflektál egymásra a két szöveg olyan szinten, mint Hoffmann-nál. A szerkesztőnek szóló előszó is Hoffmannra emlékeztet, ebben kapunk magyarázatot a könyvecske kétfajta szövegére. (Amolyan found footage jellege lett így a dolognak).
Ezen túl viszont soványka, bár a képanyaga szép és jó minőségű, maga az esszé kissé csapongó, és bár vannak érdekes felvetései, sok újdonságot nem ad. A napló sok szempontból érdekesebb volt. A két szöveget végig valamiért külön kezeltem, bár próbáltam egymásra vonatkoztatni a kettőt, de egyértelmű utalásokon túl nem találtam összefüggést, így a szövegek együttese inkább zavaró volt, és úgy éreztem, mintha két különböző könyvet olvasnék párhuzamosan.


Népszerű idézetek

kkata76 >!

Szeptember elejét írunk; érdekes, a magyar nem azt mondja, éljük, hanem eleve írjuk. Mintha nem is lenne jelenünk.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jelen
kkata76 >!

Kis, tompa fájdalmat sokáig bír az ember, valósággal „eltársalog” a fájdalmával, domesztikálja, házi kedvencként tartja. A nagy, éktelen nagy, villámszerű fájdalom azonban bírhatatlan.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
kkata76 >!

Éjjel kimentem a konyhába, mert megint nem tudtam aludni, hát egy nagytestű, mégis kecses rovar iszkolt el előlem a konyhakövön. Hosszú csápja áramvonalas folytatása volt a testének. Ösztönösen tudtam, hogy csótány, ami be is igazolódott, miután szakítottam öt percet a neten az azonosítására. Igen, az volt, hacsak nem Samsa az Átváltozás után szabadon, vagy maga a Sátán.

61. oldal

kkata76 >!

Memling Szent János oltára közvetlen kapcsolatot létesít a Jelenéseket vizionáló szent és az égi tűzijáték között. Komplett ufó ereszkedik alá, szivárványos, koncentrikus körökkel. Benne meglehetősen szorosan összezsúfolódva ülnek a vének.

15. oldal

2 hozzászólás
kkata76 >!

Ma reggel a piacra menet az útra figyelve lépkedtem, hogy el ne hasaljak. De már nem volt jeges az úttest, a jégnek csak nedves nyoma maradt meg. Mindenesetre a hókristályokra – avagy karfiolra – emlékeztető fraktálok alkották. Eltöprengtem, hogyan alakulhatott ki ez a ez a mintázat. Az eső nem rendeződik fraktálokba, vagy mégis?

37. oldal

kkata76 >!

A szivárvány valamiként mindig többet jelent önmagánál.

101. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Munkácsy Mihály: Emlékeim
Zima Szabolcs: Magyar Remekművek
Nyáry Krisztián: Festői szerelmek
Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete
Láng György: Primavera
Z. Gács György – Kocsis Imre – Vilt Tibor – Kákay Szabó György – Illés János – Gulyás Dénes – Barcsay Jenő: A képzőművészet iskolája 2.
Karátson Gábor: Hármaskép
Tüskés Tibor: Testvérmúzsák
Gellér Katalin – Keserü Katalin: A gödöllői művésztelep
Bosnyák Viktória: Képtelenség!