Richter 44 csillagozás

Richter Gedeon regényes életrajza
Berényi Anna: Richter

Amikor a valóság írja a regényt… Richter Gedeon egész életében csak épített, mindig a jobbításra és a tökéletesre törekedve. Soha nem adta fel a mások által reménytelennek ítélt terveit, és mindig bízott a jövőben. És hitt az emberi értelemben…
Elbűvölő és szívfacsaró történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait – s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét, feleségéhez fűződő örökkévaló szerelmét, családi és szakmai küzdelmeit, sikereit és kudarcait, a gyógyszermágnás nagyúri világát és a megalázott pária tragédiáját. A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia „boldog békeideje” után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik – melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.

>!
Scolar, Budapest, 2021
536 oldal · ISBN: 9789635094868
>!
Scolar, Budapest, 2021
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635093298

Enciklopédia 3


Kedvencelte 6

Most olvassa 7

Várólistára tette 62

Kívánságlistára tette 59

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Nyáry Krisztián általában úgy tud bemutatni egy-egy ember életrajzát, hogy ahhoz évekkel később is kedvet kap az ember. A Merész magyarok című kötetben volt szó érdekfeszítően Richter Gedeon életéről, így nem volt kérdés, hogy ezt a történelmi regényt elolvasom. A szerző egy kiválóan tagolt, olvasmányos kötetet írt, amelyben Richter Gedeon élete mellett kirajzolódnak azok a korszakok is, amelyben a főhős élt. A nagyszülei által nevelt szegény zsidó kisfiú arra kényszerül, hogy anyagi okok miatt abbahagyja a tanulmányait és patikussegédnek álljon, majd a főnöke rájön, hogy ez a kisfiú nagyon okos. Magánúton befejezi a tanulmányait, majd gyógyszerésznek tanul és saját gyógyszertárat alapít, amiből kifejlődik a nagy gyógyszergyár és megismerjük, hogyan születtek meg az általuk kifejlesztett gyógyszerek, például a Hyperol és a Kalmopyrin. A karrier mellett részletesen megismerjük a magánéletét, feleségével való megismerkedést a fiuk, Laci születését, gyerekkorát és a felnőtt éveit. Miközben a címszereplő életében kalandozunk, feltárul előttünk a dualista Magyarország, a háborús összeomlás, a háborút követő őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak és végül a második világháború, azon belül a holokauszt embertelensége, amely Richter Gedeon élete végét is jelentette. A szerző rendkívül jó korrajzot mutat elénk, amelyet kezdetben mi is élvezünk, majd a vége felé már nagyon nem, elborzadva a holokauszt kegyetlenségétől. A könyv olvasmányossága feledteti velünk azt, hogy egy közepesen vastag féltéglával van dolgunk. A kötet ajánlható bárkinek, aki egy rendkívül olvasmányos regény által szeretné megismerni a magyar gyógyszergyártás legnagyobb úttörőjét!

12 hozzászólás
eme>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Igazi klasszikus életrajz, alapos kutatómunkával feltárt tényeket a fikció kötőanyagával összeillesztő narratíva.* Távol marad az irodalmi kísérletezések terepétől, átadva azt a főhősnek. Richter Gedeon pedig fáradságot nem ismerve kísérletezik a századvég és a huszadik század első felének laboratóriumában, sokféle, nem csak fizikai kórságokra, és nemcsak mások, hanem önmaga számára is keresve a gyógyírt. Gyógyszerészként, vállalkozóként-gyárosként, emberként egyaránt nehéz és áldozatos munkát végez. Körülötte meg folynak az egyéb irányú, politikai-társadalmi kísérletek. Nem kell mondanom, ismerjük már őket.
Berényi olvasmányos, a főhőst emberi közelségbe hozó regényében nemcsak egy fantasztikus és tragikus élet történetét meséli el, hanem viszonylag jól körvonalazott korrajzot is nyújt az olvasónak, miközben lényeges, többek közt társadalmi, etikai kérdéseket is boncolgat. Milyen esélyekkel szállhat versenybe az adott körülmények között egy ambícióval, kitartással, küzdeni bírással felvértezett ember? Hová vezet az emberbe vetett hit? A jó tettért jót várj naivitása. Ki lehet-e törni a korlátok közül? Szabad-e, lehet-e szabadságról álmodni? És milyen áron?
Richter egy radikális változásokon átmenő periódusban próbálkozik a klasszikus, hagyományos értékek átmentésével. Stabilitást és nyugodt fejlődési lehetőséget keres szakmai és magánéleti téren egy olyan világban, melyben minden szétesőben és változóban. Világháborúk, gazdasági és értékválság, súlyos világjárvány és társadalmi átrendeződések kora ez. Berényi Richter idealista, álmodozó alakja mellett számos karakter révén vizsgálja a különböző lehetséges magatartásformákat ebben a válsághelyzetben. Kitér például az asszimiláció és a kompromisszumkészség különböző fokozataira, a tudós és tudomány (de általában ez egyes ember) erkölcsi felelősségének kérdésére is. És említésre méltó a nagyon erős feminista szál is, különösen Richter felesége révén, akinek gyakorlatiassága és talpraesettsége szinte iránytűként szolgál a naiv, saját világába zárkózó, emberismeret és kapcsolatok terén botladozó tudós számára.
De mi történik, ha az ember mégsem tud túllátni a maga szűk moralitásán? Ha túl későn néz körbe. Ha nem érti a világot. És másként alakul-e a sorsa annak, aki mintha értené? Annak, aki más utat választ?
A regény 1944-ben, sötét és érthetetlen helyzetből indul. Egy nap az élet. Egy nap órákra tagolt fejezeteiben haladunk reggeltől előre (és egyben visszafele) ama bizonyos sötét éjszakáig. Bezárul a kör.

Elgondolkodtató olvasmány. Nagyon aktuális. Nagyon tanulságos. Ezért kisebb-nagyobb hibáit is elnézem neki.

* Itt órákon át lehet böngészgetni, hogyan alakultak át a tények fikcióvá, az adatok regénnyé, mi történt meg valójában, és mit miért alakított át, fűzött hozzá az írói fantázia:
https://www.berenyianna.hu/richter-gedeon/mi-igaz-a-reg…

ppeva P>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Nagyon fiatalon figyeltem fel Richterre, elsősorban arra, hogy ő is Gyöngyöshöz kötődött. off Rendszeresen jártunk a Richter patikába. Nagyon imponált nekem akkor, hogy valaki ilyen messzire eljusson ebből a kisvárosból…
Később jártam egyszer a Richter gyárban, felvételi beszélgetésen. Egy mostani családtagom meg ott dolgozott hosszú éveken keresztül.
És itt most vége az Én és Richter Gedeon vonalnak. :)

A könyv nagyon tetszett. Olyan volt, mint az általam kedvelt békebeli életrajzok. Időrendben szépen haladó, pontos, olvasmányos, átélhető. Megmaradt a „konzervatív” krónikási szerepnél. Nem voltak a könyvben zavaró, oda nem illő részletek, felesleges fantáziálások, posztmodern próbálkozások, vagy akár a történetet „feldobó” plusz kitalált szereplők. Így önmagában volt rendkívül érdekes és jól megírt. Méltó emléket állított Richter Gedeonnak.
Kicsit emlékeztetett a fiatal koromban nagyon kedvelt Kertész Erzsébet életrajzokra, csak talán részletesebb és mélyrehatóbb volt, mint azok.
Nagyon érdekesen mutatta be a gyógyszergyár működtetését is, bár nincs semmilyen patikai vagy vegyészeti érdeklődésem.
Az utolsó 200 oldal olvasása közben egyre kisebbre szorult össze a gyomrom. Tudtam pedig, mi lesz a vége a könyvnek…… Mégis, egyre több szorongással és szomorúsággal olvastam tovább.
A végén meg csak egyetlen szó bukott fel bennem: szégyen. Szégyen az, ahogyan ennek a rendkívüli embernek off élnie adatott élete utolsó éveiben. És százszorosan szégyen az, ahogyan meghalt.

4 hozzászólás
Wiggin77>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Nagyon sok szép és jót írtak már itt az életrajzról a kedves molytársak. Ezen véleményeket csak megerősíteni tudom. Meglehetősen vaskos kötet, mégsem volt egy oldal sem, amit untam volna, sőt. Persze lehet mondani, hogy jó volt az alap, hiszen egy rendkívüli ember regényes életét örökítette meg, de nem mindenki képes az összegyűjtött tényeket érdekes olvasmánnyá fűzni. Az írónőnek ez maradéktalanul sikerült. És jócskán volt mit összefűznie. Saját oldalán ( https://www.berenyianna.hu/richter-gedeon/mi-igaz-a-reg…) minden egyes fejezethez megadja a forrásait. Hatalmas munkát végzett. Újságcikkek, levéltári források, személyes interjúk. Álljon itt egy idézet a honlapról annak illusztrálására, hogy milyen alapos munkát végzett Berényi Anna:
„Az 1880-as évek Gyöngyöséből kevés maradt meg, mert 1917-ben a város nagy része leégett, de a regényben említett Grassalkovich-ház, Szent Bertalan templom és Gedeon iskolája a mai napig állnak.A gyöngyösi Főtér akkori képét Báryné Dr. Gál Edit elbeszélése és levele alapján írtam le. ”
Alatta a levél és korabeli képek Gyöngyösről. Nekem elképesztő ez az aprólékosság.
Mindenkinek ajánlom olvasásra az oldalt, jó kiegészítés a könyvhöz. Megmutatja azt is, hogy mi volt tény, és mi a képzelet műve.
Aztán egy személyes „élmény”. A könyv utolsó fejezetei mélységes felháborodást, szomorúságot és vak dühöt keltettek bennem. Amikor jelentéktelen percemberek olyan döntést hoznak, hogy Richtert kitiltják a saját gyárából… Amikor kénytelen elhagyni a lakását… Amikor végig abban bízik, hogy mivel ő annyi jót tett az emberiséggel, ezért nem lesz bántódása, aztán mégis a Duna partjára terelik nyomorult, lelketlen senkik, akik nemhogy a rendkívüli embert nem látják benne, hanem még az embert sem. Csak a másik „fajt”.
Remélem, hogy nem jön el megint az idő, amikor azok uralkodnak, akik a másikra nézve a „fajt” vizslatják és nem az embert keresik…

olvasóbarát>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

„A szemünk láttára esik szét a világ.”

Megbízhatóan jó minőségű, érdekes olvasnivaló, ezt éreztem korábban is, amikor a szerző Kossuth Zsuzsáról szóló kötetét olvastam. Nagyon jól összeállított történet. A három árván maradt fiút a nagyszülők nevelik, korán eldől, hogy Gedeon élete a gyógyszerészettel kapcsolódik össze, tudatosan tanul itthon és külföldön, hogy minél több tudással felvértezve indíthassa el vállalkozását. Megtalálja a megfelelő társat, aki mellette áll és segít megoldani a mindig újabb és újabb feladatokat. Megépíti az ország első gyógyszergyárát, felhasznál állati és növényi, majd szintetikus alapanyagokat, fontos gyógyszereket állít elő. Mindig keresi a megfelelő munkatársakat, igyekszik velük a leghatékonyabban együtt dolgozni, életkörülményeiken javítani.
A gyógyszerészeti kiállításokon elismerik a tevékenységét. A család jól boldogul, a gyár folyamatosan bővül, építkezik, új feladatokat old meg. Nagyobb, szebb lakásba költöznek. Az első háború mindent megváltoztat, először több megrendelést kapnak, majd kitiltják a gyárból a tulajdonost. Fejlődés, építkezés, új szabadalmak következnek, amikor újból a gyárban dolgozhat, nemzetközi kapcsolatokat épít, a fia is bekapcsolódik a munkába. Majd újból háború kezdődik, a gyárból megint kitiltják, folyamatosan ellehetetlenítik, végül elveszik az életét.
„Generációkon átívelő félelmek nyomták a vállukat.”

latinta P>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

    Érdemes volt internetközelben olvasni, hiszen a könyvhöz készült egy honlap is, ahol „fejezetről fejezetre követhető, hogy mi igaz a leírtakból […]”.

    A szöveg olvastatta magát, de nagyon nehéz volt. Lelkileg megviselt.

    Amúgy is régóta erőteljes érzések kavarognak bennem, amikor meglátom a reklámban, a plakáton az RG / RÓLUNK GONDOSKODIK szlogent. link
Mert ilyenkor folyton az lüktet a fejemben, ahogyan Richter Gedeonról és megannyi társáról, társunkról gondoskodtak. link

1 hozzászólás
fulbea P>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Kivételes ember életrajzát bújtam 2,5 hétig. A magyar gyógyszergyártás alapítójának részletes életrajza egy hiteles, tényekre alapozott regény. Nem törekedett szépirodalmi szövegre, nem ez volt Berényi Anna célja, inkább a korrekt, valós történelmi helyzetek, események bemutatása, amelyek befolyásolták Richter Gedeon életét és karrierjét.

Gida fiatal korától tudásra szomjazó, érdeklődő, kreatív, bátor elme volt. A kihívások tettekre sarkallták, a problémákban a megoldást kereste. Jó lelkű, adakozó szívű, naívan jóindulatú fazon volt. Szerencsés volt a párválasztásban, hiszen Nina teljes mértékben kiegészítette a józan éleslátásával, és határozott, tévedhetetlen emberismeretével.

2,5 hétig a Richter családdal éltem a századforduló Magyarországán, esténként meló után, vagy az éjszakai műszak csendes óráiban bújtam a vaskos kötetet.
Olvastam a gyár újdonságának számító Tonogénről, Kalmopyrinről, Hyperolról, munka közben pedig adtam a betegnek a Normodipint a magas vérnyomására. Olvasom a gyáralapítás nehézségeit, másnap oldom fel a Quamatel porinjekciót, és adom a beteg vénájába.

Szóval velem volt Richter úr éjjel-nappal. És már velünk is marad! Ez a Nagy EMBEREK sajátsága. Itt maradnak! Nem felejtjük el Őket. Berényi Anna megtette a magáét ez ügyben, most már az olvasókon a sor.

5 hozzászólás
Lady_Stoneheart P>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Az értékelés olvasható a blogomon:
https://thedeathgoddess.blogspot.com/2022/12/berenyi-an…

Azt gondolom, Richter Gedeon életútját illik ismerni mindenkinek, aki a gyárában valaha dolgozott, legalább nagyjából. Illik tudni, mit hozott létre, mit köszönhetünk neki, milyen jelentős felfedezéseket tett, és milyen szomorú véget kellett érnie a munkásságának.

Hihetetlen mennyiségű háttérmunka van emögött a bő 500 oldal mögött. Berényi Anna rendkívül alapos munkát végzett a források felkutatásával, nem volt rest több oldalról megközelíteni a témát, hogy minél pontosabban be tudja nekünk mutatni, milyen is lehetett Richter Gedeon élete 1872 és 1944 között. Ezzel elérte, hogy nem egy adatoktól hemzsegő, száraz életrajzot olvasunk, amit az információtartalom töménysége okán napokra félretesz az ember, hogy meg is maradjon belőle valami. Ez a könyv tulajdonképpen egy regény, csak nem kitalált szereplőkkel és eseményekkel, hanem Richter Gedeonnal és a ma is nevét viselő gyárával.

Gyerekkorától kezdve halála napjáig követjük végig élete legfontosabb állomásait. Anna remek érzékkel mutat be egy-egy családi vacsorát Richteréknél, egy új készítmény kifejlesztését, vagy akár egy új munkaerő felvételét a gyárba. Szinte mi is ott vagyunk a helyszínen a szereplőkkel együtt, és szinte teljesen Gedeon szemével figyeljük az eseményeket. A gyárban történő dolgokat különösképpen jól el tudtam képzelni, bár amit én nap mint nap látok, az már szinte nem is az, ami gyáralapítónk idejében volt – ha látná, mi lett belőle, valószínűleg maga sem hinné el, de nagyon örülne és büszke lenne. Mindezek ellenére könnyű volt elképzelni az üzemeket, laborokat, még a patkányokat is az udvaron. Hogy a leírtakból pontosan mi felel meg a valóságnak, az Anna honlapján fejezetenként elérhető. Tüzetesen én sem néztem még át, mert több órát igényelne, de meg fogom tenni, mert kíváncsi vagyok, még ha nagyjából sejtem is, mely részek a kitalációk.

Gedeon is és felesége, Nina is rendkívül szimpatikus, szerethető figurák a könyvben; ilyen az, amikor az ember bánja, sajnálja, hogy nem ismerhetett valakit. Richter Gedeon tökéletes példája volt azoknak az értékeknek, amelyeket a vállalat ma is képvisel. Szívmelengető volt olvasni, ahogy a dolgozóihoz viszonyult, az igyekezetét, hogy jót tegyen, és hogy fejlődjön ő maga, a termékei és a gyára is, valamint a lojalitása is megkérdőjelezhetetlen volt. Ami meglepett, az az, hogy mennyire idegenkedett a szintetikus hatóanyag-előállítás gondolatától, hogy a kortársakhoz képest mennyivel később mozdultak el ebbe az irányba. Mai tudással elképzelhetetlen, hogy enélkül működjön egy gyógyszergyár.
Nagyon tetszett annak a bemutatása is, ahogy folyamatosan küzdöttek a hatóságokkal és a folyamatosan szigorodó előírásokkal, követelményekkel – ezzel nagyon is tudok azonosulni, 121 évvel később még mindig ugyanezt csináljuk.
A második kedvenc szereplőm természetesen Nina lett; a szeretete és a türelme bárki számára minta lehet. A legjobbnak mégis azt találtam, ahogy a gyárba felvenni kívánt embereket „interjúztatta”, mint valami korabeli HR-es. A fiuk, Laci viszont nem igazán volt szimpatikus.

Tudtam, hogy mi a vége. És mivel tudom, melyik az a bizonyos ház a Katona József utcában, még jobban magam elé tudtam képzelni 1944. december 30-ának estéjét. A leírás nagyon érzékletes, az utolsó oldalakon szem nem marad szárazon.

Jó döntés volt elolvasni ezt a könyvet, és jó szívvel ajánlom mindenkinek. Richtereseknek erősen, de mindenki másnak is. Azt hiszem, január 2-án egy kicsit más gondolatokkal lépek majd be a gyárkapun, mint az elmúlt bő négy évben. Még büszkébben arra, hogy itt dolgozhatok.

2 hozzászólás
VeronikaNy>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Richter Gedeon élete könyvbe kívánkozik, okos, progresszívan gondolkodik, tiszteli az embereket, akad benne ambíció is, és mindezt egy olyan korban, amikor a gyógyszeripar nagyot robbant, egy világháborúkkal, gazdasági válságokkal nehezített világban, zsidóként.
A regény elvileg Richter Gedeon életét mutatja be, de van egy másik főszereplő is, a gyógyszergyár, amiről talán nem is tudják sokan, hogy a Richter nevéhez köthető a Hyperol, és Kalmopyrin, ez a kettő, szinte mindenki által ismert anyag volt cég első kettő szintetikus szabadalma. Szinte nulláról, egy Üllői úti patikából indulva épített a huszadik század első felében egy multinacionális céget úgy, hogy csak a saját nyereségét visszaforgatva fejlesztett, külső tőke bevonása nélkül. A cég történetének a szempontjából is fontos felesége, Nina, akinek a hozománya volt a kezdőtőke, és aki figyelt arra, hogy a férje ne csak a tudományban, hanem a társadalomban is megfelelően elboldoguljon, ugyanis Richter Gedeon szerint elég, ha ő tisztességes, a termékei jók, akkor nem lehet semmi baj, ennek ellenére 1944. december 30-án őt is levetkőztették a Duna-parton, neki is ki kellett lépnie a cipőjéből, és őt is Dunába lőtték.
Kellemesen, gyorsan olvasható, érdekes regény. Berényi Anna megugrotta a feladatot, egy izgalmas, érdekes regényt rakott össze mindebből.

Andulka>!
Berényi Anna: Richter

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

A Richter név sokunknak ismerősen cseng, lehet, hogy egy gyógyszeres dobozon olvastuk, vagy a tévében láttuk a reklámot: Richter Gedeon- Rólunk Gondoskodik… De ki is volt Richter Gedeon? Aki megszeretné ismerni ennek a kivételes embernek az életét, aki a magyar gyógyszeripar megteremtője volt, annak ajánlom Berényi Anna könyvét. Több, mint 500 oldal, nagyon részletes írás. Nem csak Richter Gedeont ismerhetjük meg, hanem nagyszerű korrajzot is kapunk. Betekintést kapunk az életébe, arról, hogyan lett gyógyszertári segédből gyógyszerész, majd pedig gyáros. Tőlem távol áll a kémia, de nagyon érdekesnek találtam, hogy hogyan jött létre egy-egy gyógyszer, milyen kísérleteket végzetek, milyen alapanyagokat használtak, az egyes hatóanyagokat hogyan vonták ki stb., pedig akkor sokkal fejletlenebb volt a tudomány, a technikai háttér.
Egy nagyon szimpatikus embert ismertem meg, a lapokon keresztül, aki szívvel-lélekkel gyakorolta a hivatását. Nem olyan régen olvastam már Richterről, így tudtam, hogy mi történt vele, mégis szívszorító volt olvasni az utolsó fejezeteket. off Sok ember köszönhette az életét Richter gyógyszereinek, gondoljunk csak például a háborúban alkalmazott fertőtlenítőjére a Hyperolra, vagy a Kalmopyrinre, és ez lett a köszönet érte.
Berényi Anna hatalmas munkát végzett, amikor ezt az életrajzot összeállította, honlapján minden egyes fejezethez olvashatunk a regényhez használt forrásokról és arról, hogy mi igaz és mi kitaláció.
Egy szó, mint száz. Richter Gedeon egy kivételes ember volt, példaértékű életúttal és annál méltatlanabb halállal. Ajánlom!


Népszerű idézetek

Lady_Stoneheart P>!

Nina ott, a napfényben vette kezébe a zöld színű, átlátszó kis üvegcsét. Álmodozó mosollyal simította végig ujjait a kidomborodásokon: Richter Gedeon Gyógyszertára.

85-86. oldal

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

olvasóbarát>!

    […] Generációkon átívelő félelmek nyomták a vállukat. […]
    – Az értékeinket okosan kell elosztani a világban. Akárhová kell mennünk, mindenhol legyen mibe kapaszkodnunk.

427. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Wiggin77>!

    – Csak bérlem, papa! Van egy barátom, aki egészen jól játszik. Ő szokott nekünk hangversenyeket adni. – Nina egyből tudta, milyen hangversenyekről lehet szó. Pontosabb kifejezés arra a parti. Még hogy hangverseny!
    – Például tegnap éjjel is adott ilyen hangversenyt? – Laci utálta, amikor az anyja hangja ilyen kegyetlen csípősre váltott. Kicsit megszeppent, lehajtotta a fejét.
    – Igen, tegnap is itt volt. Mindenféle műfajt képes játszani. – Hirtelen az apja szemébe nézett. – Egy nagyon rendes fiúról van szó! Magyar, ő is a vegyészkarra jár velem együtt. Nagyon okos! Amíg ezt elvégzi itt, otthon matematikából doktorál!
    A szülei ritkán vágtak egyszerre ilyen ironikus arckifejezést. Laci csak bizonygatni akarta az igazát.
    – Papa, maga valószínűleg ismeri is az édesapját. Bankigazgató Pesten!
    Gedeon morogva reagált.
    – Hogy hívják a barátodat?
    Laci nagyon remélte, hogy ismerős lesz a kimondott név.
    – Neumann. Neumann Jancsi. És tényleg nagyon okos!

303. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Neumann János
Wiggin77>!

    A Duna vitte magával a hordalékot, az életet és a halált. A berobbantott Margit híd darabjai között úszott el a Dunába lőtt megannyi jövő. A szovjetek bombázni kezdtek, szállt a füst a város felett, tüzek gyúltak, megvilágították a pusztulást. A víz sodorta az országot az enyészetbe, uszadéka haladt végig a tájon, Dunába veszett harckocsik és hullák között vitt az útja. A part mentén a hó mindenhol koszos, sáros és véres volt.
    Nem maradt egy talpalatnyi tiszta folt sem az országban.

532. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Lady_Stoneheart P>!

Ha majd véletlenül száz év múlva is áll a gyáram, akkor mindegy lesz, hogy ebben a könyvben mennyit írtak rólam.

352. oldal

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Lady_Stoneheart P>!

Reggeltől késő éjszakáig vágtunk és kötöztünk, estétől két petróleumlámpa fényénél, néha csak gyertya mellett. A lábunk alatt összegyűlt a sok véres ruhadarab meg emberi részek. Nem volt idő elkülöníteni, mi micsoda. Levágtuk, és eldobtuk. Csúszott a lábunk a barnaveres földön. De közben egyfolytában lőttek a fejünk felett. Észre sem vettük. És tudod, mit nem vettünk még észre? Hogy aznap volt virágvasárnap.

214. oldal

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Kapcsolódó szócikkek: háború
latinta P>!

    Szombaton már alig várták, hogy az inas felhozza az újságot. Egyszerre nyúltak utána. Pénteken hajnalban megkezdődtek a német-lengyel hadműveletek. Egymásra néztek.
    – Hadműveletek? Akkor ez már háború? – Tovább olvastak.
    Általános mozgósítás Angliában és Franciaországban.
    – Gida, a mozgósítás, az ugye még nem hadüzenet?
    Gedeon elbizonytalanodott.
    – Nem, az csak annyit jelent, hogy… hogy hagynak időt a másik félnek gondolkodni. Azt hiszem.
    Nem akarták tudni, mi történt, mégis olvastak tovább. A miniszterelnök felhívása Magyarország népéhez. A kormány el van szánva megakadályozni mindent, ami megzavarhatná az ország lelki és anyagi életét. Nem mertek megnyugodni.
    – Gida, ezt hogy kell érteni? – Nina egyre frusztráltabb lett.
    Gedeon többször átolvasta, forgatta a szájában a szavakat, hogyan lehet ezt értelmezni, mi lehet a miniszterelnök igazi szándéka.
    – Szerintem azt mondja, hogy mi nem folyunk bele. Olvassuk tovább!
    A fegyelmezett magyar nemzeti közvélemény nyugalmának és hidegvérének további biztosítására kormányrendeletek jelennek meg. Egyre nőtt a tehetetlen idegesség mindkettejükben. Miért nem lehet egyértelműen fogalmazni? Nina innentől kezdve hangosan sorolta az alcímeket.
    – Kivételes hatalom életbe léptetése, egyesülési és gyülekezési jog korlátozása, kitiltás, internálás, sajtócenzúra. – Visszatartott lélegzettel, de lassuló szívveréssel fogadták be a szavakat. Nina folytatta: – Egyes anyagkészletek zár alá vétele, árrögzítés.

443. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

latinta P>!

[…] Hiába no, a polgárság sosem lesz képes olyan úri nagyvonalúsággal költeni a mások által megkeresett pénzt, mint az arisztokrácia.

310-311. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

Kapcsolódó szócikkek: arisztokrácia
Lady_Stoneheart P>!

Milyen érdekes, hogy a rengeteg gond távolabbról nézve egy nagy siker mintázatát adja ki. Mint amikor sok atom gyenge, bizonytalan kis kötéséből egy stabil molekula alakul ki.

332. oldal

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza

latinta P>!

Szinte szótlanul teltek a napok. Amikor egy svéd fiatalember megjelent a lakásukon, a nevükön szólította őket, és kérte, hogy menjenek vele, nem gondolkodtak, csak összepakoltak. A fiatalember iratot mutogatott nekik, védett házról beszélt, de nem nagyon figyeltek. Beszálltak egy autóba, nem tudták, mi lesz velük, de nem kérdeztek. Átmentek a város egy másik részébe, közelebb a Dunához, a Katona József utcába. Felkísérték őket az emeletre, be az egyik lakásba, ahol a régi cselédszobát már kiürítették számukra. A lakásban minden helyiségben élt már egy-egy család. Zsúfoltság, bűz és állandó zaklatott, sistergő beszélgetés feszítette a teret.

526. oldal (Scolar, 2021)

Berényi Anna: Richter Richter Gedeon regényes életrajza


Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdos Péter: Hajnali láz
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője
Goce Smilevski: Freud húga
Luca Cognolato – Silvia Del Francia: A láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Ordas Iván: Simonyi óbester