Richter 13 csillagozás

Berényi Anna: Richter

Amikor a valóság írja a regényt… Richter Gedeon egész életében csak épített, mindig a jobbításra és a tökéletesre törekedve. Soha nem adta fel a mások által reménytelennek ítélt terveit, és mindig bízott a jövőben. És hitt az emberi értelemben…
Elbűvölő és szívfacsaró történet egy tehetséges ifjúról, aki képes volt megküzdeni a világgal, hogy megvalósítsa az álmait – s létrehozta a magyar gyógyszeripar bölcsőjét, a még életében világhírűvé lett Richter-gyárat. Berényi Anna gyermekkorától a haláláig kíséri Richter Gedeon izgalmas életét, feleségéhez fűződő örökkévaló szerelmét, családi és szakmai küzdelmeit, sikereit és kudarcait, a gyógyszermágnás nagyúri világát és a megalázott pária tragédiáját. A lebilincselő életrajzi regény lapjain egy grandiózus sors bontakozik ki, miközben a háttérben a Monarchia „boldog békeideje” után a világégések, a Tanácsköztársaság, a csonka ország vívódása zajlik – melyet végül a holokauszt torzít rémálomszerű valósággá.

>!
Scolar, Budapest, 2021
536 oldal · ISBN: 9789635094868
>!
Scolar, Budapest, 2021
536 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635093298

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 49

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Berényi Anna: Richter

Nyáry Krisztián általában úgy tud bemutatni egy-egy ember életrajzát, hogy ahhoz évekkel később is kedvet kap az ember. A Merész magyarok című kötetben volt szó érdekfeszítően Richter Gedeon életéről, így nem volt kérdés, hogy ezt a történelmi regényt elolvasom. A szerző egy kiválóan tagolt, olvasmányos kötetet írt, amelyben Richter Gedeon élete mellett kirajzolódnak azok a korszakok is, amelyben a főhős élt. A nagyszülei által nevelt szegény zsidó kisfiú arra kényszerül, hogy anyagi okok miatt abbahagyja a tanulmányait és patikussegédnek álljon, majd a főnöke rájön, hogy ez a kisfiú nagyon okos. Magánúton befejezi a tanulmányait, majd gyógyszerésznek tanul és saját gyógyszertárat alapít, amiből kifejlődik a nagy gyógyszergyár és megismerjük, hogyan születtek meg az általuk kifejlesztett gyógyszerek, például a Hyperol és a Kalmopyrin. A karrier mellett részletesen megismerjük a magánéletét, feleségével való megismerkedést a fiuk, Laci születését, gyerekkorát és a felnőtt éveit. Miközben a címszereplő életében kalandozunk, feltárul előttünk a dualista Magyarország, a háborús összeomlás, a háborút követő őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak és végül a második világháború, azon belül a holokauszt embertelensége, amely Richter Gedeon élete végét is jelentette. A szerző rendkívül jó korrajzot mutat elénk, amelyet kezdetben mi is élvezünk, majd a vége felé már nagyon nem, elborzadva a holokauszt kegyetlenségétől. A könyv olvasmányossága feledteti velünk azt, hogy egy közepesen vastag féltéglával van dolgunk. A kötet ajánlható bárkinek, aki egy rendkívül olvasmányos regény által szeretné megismerni a magyar gyógyszergyártás legnagyobb úttörőjét!

10 hozzászólás
ppeva P>!
Berényi Anna: Richter

Nagyon fiatalon figyeltem fel Richterre, elsősorban arra, hogy ő is Gyöngyöshöz kötődött. off Rendszeresen jártunk a Richter patikába. Nagyon imponált nekem akkor, hogy valaki ilyen messzire eljusson ebből a kisvárosból…
Később jártam egyszer a Richter gyárban, felvételi beszélgetésen. Egy mostani családtagom meg ott dolgozott hosszú éveken keresztül.
És itt most vége az Én és Richter Gedeon vonalnak. :)

A könyv nagyon tetszett. Olyan volt, mint az általam kedvelt békebeli életrajzok. Időrendben szépen haladó, pontos, olvasmányos, átélhető. Megmaradt a „konzervatív” krónikási szerepnél. Nem voltak a könyvben zavaró, oda nem illő részletek, felesleges fantáziálások, posztmodern próbálkozások, vagy akár a történetet „feldobó” plusz kitalált szereplők. Így önmagában volt rendkívül érdekes és jól megírt. Méltó emléket állított Richter Gedeonnak.
Kicsit emlékeztetett a fiatal koromban nagyon kedvelt Kertész Erzsébet életrajzokra, csak talán részletesebb és mélyrehatóbb volt, mint azok.
Nagyon érdekesen mutatta be a gyógyszergyár működtetését is, bár nincs semmilyen patikai vagy vegyészeti érdeklődésem.
Az utolsó 200 oldal olvasása közben egyre kisebbre szorult össze a gyomrom. Tudtam pedig, mi lesz a vége a könyvnek…… Mégis, egyre több szorongással és szomorúsággal olvastam tovább.
A végén meg csak egyetlen szó bukott fel bennem: szégyen. Szégyen az, ahogyan ennek a rendkívüli embernek off élnie adatott élete utolsó éveiben. És százszorosan szégyen az, ahogyan meghalt.

4 hozzászólás
olvasóbarát >!
Berényi Anna: Richter

„A szemünk láttára esik szét a világ.”

Megbízhatóan jó minőségű, érdekes olvasnivaló, ezt éreztem korábban is, amikor a szerző Kossuth Zsuzsáról szóló kötetét olvastam. Nagyon jól összeállított történet. A három árván maradt fiút a nagyszülők nevelik, korán eldől, hogy Gedeon élete a gyógyszerészettel kapcsolódik össze, tudatosan tanul itthon és külföldön, hogy minél több tudással felvértezve indíthassa el vállalkozását. Megtalálja a megfelelő társat, aki mellette áll és segít megoldani a mindig újabb és újabb feladatokat. Megépíti az ország első gyógyszergyárát, felhasznál állati és növényi, majd szintetikus alapanyagokat, fontos gyógyszereket állít elő. Mindig keresi a megfelelő munkatársakat, igyekszik velük a leghatékonyabban együtt dolgozni, életkörülményeiken javítani.
A gyógyszerészeti kiállításokon elismerik a tevékenységét. A család jól boldogul, a gyár folyamatosan bővül, építkezik, új feladatokat old meg. Nagyobb, szebb lakásba költöznek. Az első háború mindent megváltoztat, először több megrendelést kapnak, majd kitiltják a gyárból a tulajdonost. Fejlődés, építkezés, új szabadalmak következnek, amikor újból a gyárban dolgozhat, nemzetközi kapcsolatokat épít, a fia is bekapcsolódik a munkába. Majd újból háború kezdődik, a gyárból megint kitiltják, folyamatosan ellehetetlenítik, végül elveszik az életét.
„Generációkon átívelő félelmek nyomták a vállukat.”

ildiko_adam06>!
Berényi Anna: Richter

Lebilincselő, maradandó olvasmányélmény. A magyar gyógyszeripar fejlődése és egy ma is fontos gyár története szempontjából is kitűnő olvasmány. Szerencsére nem száraz, nem is teljes álomvilág és abban vélt érzelmek megrajzolásán fáradozott az írónő. Szépen megtalálta az egyensúlyt, minden történés megfelelő szerepet kapott, szépen rajzolta le mi játszódhatott akkor az emberek lelkében. Szívszorító ugyanakkor. Olvasóként nehezen, sőt nem is igazán tudtam függetleníteni magam a cselekménytől. Őszintén remélem, hogy ilyen történelmi események nem fogják többé derékba törni egy hasonlóan vállalkozószellemű, tettrekész ember életét.

Adriaticum>!
Berényi Anna: Richter

Nekem történelmi vonatkozásban kicsit túl didaktikus volt helyenként, de lehet, hogy a szélesebb olvasóközönség eléréséhez szükség van erre. Mindazonáltal eredeti felépítésű, hitelességre törekvő és valóban olvasmányos, jó stílusú könyv. Nagyra értékelem a Szerző igyekezetét a gyöngyösi fiatalkori zsidó-nemzsidó együttélés és a kisvárosi miliő autentikus bemutatására. Kifejezetten üdítő tónusokat használ. A könyvet olvasva gyakran keresgéltem a neten, nagyon inspirló olvasmány volt: hogy jött létre a Chinoin, és lám a Hyppolit dalolászó üdvöskéje is megérte ám a pénzét. Mik derülnek ki! Ezen a sztorin jól szórakoztam. Ellenben szegény Richter sorsát ismerve rettegtem a könyv vége felé haladva, hogyan lehet ezt méltó módon, frázisok és hatásvadászat nélkül lezárni, de azt hiszem, hogy a Szerző sikerrel teljesítette ezt a jelentős feladatot. Köszönet érte, örülök annak, hogy megszületett ez a könyv!
Ps1. A rengeteg mirigyhez, és mindenféle borzasztó gyógyszerészeti háttérinformációhoz hozzá sem tudok szagolni, de nem is szívesen mennék a közelükbe azt hiszem. Töredelmesen bevallom, nem kevés vonatkozó oldalt lapoztam át – persze a gyógyszerészeknek biztos izgalmasak lehetnek ezek… Mindenesetre most már én is több tisztelettel fogok a gyár felé pillantani a vonatból…
Ps2. Iszonyú, hogy ezek a Richter-félék képesek voltak meghalni a hülye gyárukért… Pedig neki még októberig maradt haladék, hogy észbe kapjon és lelépjen. Szegény Goldbergert már március 19-én elfogták, annak ideje sem volt gondolkodni, hogy el kellene menni… Bezzeg a Weiss klánnak volt, és milyen jól tették, pedig ők még ennél is nagyobbat buktak. A különbségen elmélkedve azt a magyarázatot találtam – és talán a könyv sugallta ezt – hogy míg ők csak az elődeiktől örökölt gyárat hagyták itt, addig Richter a tulajdon művét kellett volna, hogy elengedje. Talán ezért nem volt rá képes.


Népszerű idézetek

olvasóbarát >!

Generációkon átívelő félelmek nyomták a vállukat.
– Az értékeinket okosan kell elosztani a világban. Akárhová kell mennünk mindenhol legyen mibe kapaszkodnunk.

427. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Konrád György: Elutazás és hazatérés
Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Gárdos Péter: Hajnali láz
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője
Goce Smilevski: Freud húga
Nemere István: A kormányzó
Benkő László: A dicsőséges
Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján
Bakóczy Sára: Liliom és kehely