Törőcsik ​Mari 40 csillagozás

Bérczes László beszélgetőkönyve
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Beszélgetés ​- Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. „Majorelvtárs” és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba.

Beszélgetés – Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni…

Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem – ahogy Bérczes László mondja – „azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2021
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635044337
>!
Európa, Budapest, 2021
432 oldal · ISBN: 9789634056218
>!
Európa, Budapest, 2018
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634054023

2 további kiadás


Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Maár Gyula · Törőcsik Mari


Kedvencelte 7

Most olvassa 12

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

Porcsinrózsa>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Nagyon tetszett nekem ez a könyv. Nem a hagyományos, „bemutatom a művésznőt” stílusban íródott, hanem : „Mari mesél”. Mi pedig olvassuk, hallgatjuk őt úgy, hogy szinte hallani is véljük jól ismert hangját.
Bár a művésznő csapongó stílusa miatt menet közben kissé kusza, ide – oda ugrál, a végére mégis olyan érzéssel csukhatjuk be a könyvet, hogy egy gazdag életről, egy kiváló művészről kaptunk teljes képet. Életének szinte minden olyan területét érinti, ami számunkra is fontos, érdekes lehet. Elismeréssel nyilatkozik a nagy elődökről, pályatársakról, senkit nem szól le, legfeljebb azt mondja : x – et, y – t nem nagyon szerettem.
Imponáló a szerénysége, miközben tisztában van a saját értékével, művészi nagyságával. Ebben a könyvben is, mint valamennyi munkájában, úgy akarja magát megmutatni, hogy mindannyian szeressük őt, hisz a szeretetünk éltető erő számára. Megcsillan remek humora, önmagán is nevetni tudó iróniája. A nagy művész mögött tisztán látjuk az esendő, szenvedő, szeretetre méltó embert, Törőcsik Marit, aki beleégett a magyar köztudatba, s aki nélkül szegényebbek vagyunk. Áldassék az emléke.
Hálás köszönet illeti Bérczes Lászlót, amiért létrejöhetett, általa is ez a nagyszerű kötet.

3 hozzászólás
Black_Venus>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

A cím – Beszélgetőkönyv – pontos műfaji meghatározást ad. Két ember beszélget, önmagát nyújtja, aztán ez vagy szórakoztató vagy nem. Mivel én Törőcsik Marit nem sokat láttam színpadon, inkább filmekben, nekem talán nem volt teljesen az.
Viszont nagyon érdekes személyiség, aki 60 éve töretlenül érvényesül valahogy a színház és filmművészetben, szellemileg megőrizte az erejét, és ha színpadra kell állni, akkor fizikailag is összeszedi magát. Nőként is sokkal jobban boldogul, mint sok férfi. Ez volt az egyik legnagyobb tanulság: miután egyszer már meghalt, de aztán valahogy mégsem, új életet kezdett, és már vagy 10 éve ezt az új életet éli, még szabadabban és merészebben, mint előtte. Előtte mintha már kicsit beletörődött volna az öregségbe, a halálával viszont kapott egy új életesélyt, kissé androgün főnixmadárként, törött szárnnyal, de visszatért, és repül.
Egy 6 évtizedes pályán nyilván rengeteg szép és kevésbé szép pillanat, esemény, születés, halál, utazás, házasság, válás, költözés, háborúk és forradalmak, és sok előadás és film „történt”. Ezeket kissé csapongva meséli TM, és közben persze továbbra is éli ezt az életet, még nincs vége. Rengeteget ismétli önmagát, Bérczes László pedig türelmesen hallgatja és elviseli minden rigolyáját. Úgy tűnik, mindketten csak azt akarják, hogy szeresse őket a közönség, és ezért sok mindenre hajlandók. Olvastatta magát, tetszett.

spoiler

13 hozzászólás
hajoacs>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

TM élete a csoda, nagyon gazdag és sokszínű, ami meg is mutatkozik a könyvben, de bevallom, többet vártam.
A hiányérzetem okára csak a könyv elolvasása után jöttem rá, mert valami olyasmit szerettem volna olvasni, mint a Bokáig pezsgőben (Réz Pállal) – hogy nem lett olyan az Bérczes Lászlón és Törőcsik Marin is múlt.

Számos szerkesztési/szerkesztői hibája van a könyvnek:
– a könyv mentegetőzéssel kezdődik, az interjúer részéről, reméli, hogy felnőtt a feladathoz – a stílusa miatt szerencsétlen ez a kezdés egy ekkora művész életrajza előtt
– A fejezetek határát a tényleges beszélgetések keretei határozzák meg, emiatt a témák átfolynak/szétszóródnak fejezetek között
– A könyv megőrzi az előbeszéd folyását, ami azzal jár, hogy sok locsogás kerül a szövegbe (1. Törőcsik Mari telefonbeszélgetései -szó szerint-, többnyire érdektelen, 2. Törőcsik megjegyzi, látja, hogy Bnek már pisilnie kell ezért tartsanak szünetet 3. B önostorozása, hogy elfelejtett elemet venni a diktafonba)
– néha nagyon banálisak a kérdések: “Merre megy a világ?"
– hullámzó, ahogyan B jelen van a beszélgetésekben, gyakran magával van elfoglalva (akkor én még csak x éves voltam, illetve újabb mentegetőzések, hogy nem tudta, hogy Rákóczi úton járt villamos, vagy hogy az a nagy épület a képen a régi Nemzeti Színház – ez azért megrökönyítő egy színházi embertől), de vannak pillanatok, amikor nagyon szépen figyel TM-re és megvan az összhang köztük.

TM nagyon őszinte végig a könyvben, vállalja a szerelmeit, szabados életét, önmagával szemben kellően önkritikus, vállalja jó és rossz alakításait. Gondolataiban, válaszaiban visszatérő elem, hogy mennyi mindent kapott az élettől, mennyire szereti az életet, őt mennyire szeretik, azok akiknek rossz híre van, azok is mennyire tudtak szeretni egyes helyzetekben – és ez rendben is van, de emiatt az arányok felborultak, és lapossá teszik a könyvet. Ezekben a helyzetekben kellett volna valaki, aki nem elégszik meg ennyivel, és (mer) tovább kérdez(ni).

Utólag úgy tűnik, hogy Alföldi Róberttel valószínűleg jobb lett volna a kémia, és mélyebb válaszok is születtek volna, kár érte.

Katja_Magnus>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Anno, rengeteget kinlodtam ezzel a konyvvel.
Nagyon vagytam szeretni, de nem tudtam. En, oszinten szolva off sosem tartottam kimagaslonak Torocsik Mari muveszetet. Lattam nehany filmjet, a legutolsot is megneztem, de nekem inkabb pozolasnak tunik, muvinek minden mozdulata es nem lattam semmi olyat, ami miatt csodalat ebredhetett volna bennem.
Ami miatt tisztelem, az az, hogy megiscsak lehuztak jo par evtizedet egyutt a mar elhunyt ferjevel, meg hogy felneveltek az orokbefogadott off gyermekuket is, meg ahogy osszessegeben beszelt az eleteben korabban megfordult tarsairol off.
Nekem ez a riportkotet borzaszto nagy csalodas volt, mert szinte semmi ujat nem tudtam meg a szineszno eleterol, azt a keveset is, amit elarult, minimum 5-szor elismetelte a kotet lapjain.
Olvastam mar sokkal, de sokkal jobban keszult beszelgetest riporter es alanya kozott.

BabusM>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Az interjúkötetekben nem csalódhat az ember. Bár hiányoltam a nagyobb, mélyebb boncolást, átgondolást, mint amit egy átlagos, újságban olvasható interjú adhat, de mégiscsak egy nyolcvanéves ember volt az interjúalany. Már az is nagy élmény, hogy így, összeszedve, idő- és asszociációs rendben olvashatunk az egész életéről.

>!
Európa, Budapest, 2018
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634054023
adrica P>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

(Ön)életrajzi könyvek értékelésénél valahogy mindig kényszert érzek rá, hogy kikössem: egy emberi életet nem lehet csillagozni. A csillagozás tehát a könyvnek szól, az értékelésben mégis mindig nagyrészt az emberről írok. Ez most is így lesz.

Törőcsik Mari olyan fix és állandó pontja volt a világomnak, mint, mittudomén, az Országház. Kiskoromtól tudtam, hogy van, hogy hol van, mit csinál, meséltek róla, láttam filmen, újságban, aztán élőben is, felnőtt koromra meg kialakult valamiféle hozzá fűződő érzelmi viszonyom, összeállva a saját emlékeimből, benyomásokból, elkapott információkból. Sosem voltam olyan komoly rajongó, mint a kisfiú, aki azt kérdezte az idegenvezetőtől, hogy hány téglából építették az Országházat. Nem láttam az összes filmjét, pláne esélyem nem volt nemhogy az összes, de még csak sok színházi szerepében sem látni.

De meghatározó élmény gyerekkoromból a Körhinta. Életem talán első pesti színházlátogatása, ahol a Romeo és Júliában ő volt a dadus. A Szerelem annyira tetszett, hogy kétszer is megnéztem, és megnézném még párszor szívesen. Az Aurora Borealist pedig már azért akartam mindenképpen moziban látni, mert esélyes volt, hogy az lesz az utolsó filmje (amúgy ettől függetlenül is nagyon érdemes volt megnézni).

Ez az életinterjú pedig egyszerre érdekes, szórakoztató, néhol megható, máshol meg humoros. Egyrészt van abban valami lenyűgöző, hogy Törőcsik Mari olyan embereket emleget személyes ismerősökként, akik nevével az irodalom tankönyvben találkoztam. Másrészt volt egy rakás olyan – főleg színházi – név, akikről még sosem hallottam, de ahelyett, hogy halálra untam volna ezeket a részeket, inkább a wikipediát bújva próbáltam eligazodni a híres rendezők és színházi színészek között. A sokat emlegetett, és jónak tartott filmekhez pedig nagyon is kedvet kaptam.
Az a személyiség is megfogott, ami a lapok alapján kirajzolódik: egy mélyen érző, önreflexív, saját magával tisztában levő, nem álszerénykedő, de a szakmai alázatot ismerő, szeretetre méltó és szeretetéhes, az életet élvezni tudó, intelligens, és igazából fiatalos öreg néni mesél a múltjáról, és próbálja felfejteni, hogy vajon miből is áll a színészi munka, és mi az, amit ő ebből jól tudott megvalósítani. Sok híres ember életrajzát olvasva van az a benyomásom, hogy ezt így tök jó olvasni, de ezt az ember iszonyú nehéz lehet élőben. Itt nem volt ilyen érzésem, elhittem Marinak ezt az egész életszeretetet, életvidámságot és minden rosszból kimászást. Aztán hogy ez a könyv mekkora szeletét mutatta az ő személyiségének, azt ki tudja, de olyan túlzottan nem is érdekes.

Viszont. Az elmúlt években olvasott életrajzi könyvek közül nekem ez a beszélgetőkönyv-szerkezet jön be a legkevésbé. Bérczes László alapjáraton nem vált különösebben szimpatikussá a könyv alapján, és az életéről sem vágytam semmit megtudni, szóval meglettem volna a róla szóló kevés információmorzsa nélkül is. Ahogy anélkül is, hogy Mari hányszor kéri a kabátját, a kardigánját, egy pohár vizet vagy egy sört a beszélgetések alatt. Értékelem, hogy az nem került rögzítésre, ki hányszor ment ki pisilni közben (egy alkalommal azért még ez is említésre került). Érteni vélem, hogy ezek ilyen hangulatfestő elemek akartak lenni, mint ahogy a félig lenaplózott, teljesen érdektelen telefonbeszélgetések is, de engem maximum untatni tudtak. Engem az érdekelt, hogy Törőcsik Mari magáról és az életéről mesél. Kíváncsi lennék, milyen lett volna vajon ez a könyv, ha elhagyjuk az interjúkeretet, és mondjuk E/1-ben íródik meg a beszélgetések alapján. Lehet, hogy még jobban tetszett volna.

Gádorka>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kortörténeti írás a harmincas évektől napjainkig. Betekintést enged a művészvilágba, a politikába, az értékek alakulásába
Érdekelt a művésznő élete, gondolkodása. Megpillanthattam az embert, a művészt, a nőt, a társat és a családanyát.
Egy kaleidoszkóp állt össze, ami nagyon szórakoztató és elgondolkodtató.
Szerettem olvasni.

Maria_Santa>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

A művésznő emlékére választottam ezt a könyvet. Törőcsik Mari nagyszerűen mesél, egyszerűen fogalmaz és mégis érdekes. Betekintést nyerünk Mari gyermekkorára, művészi és magán életébe. Szerettem, hogy nem zavarja, ha valamire nem emlékszik pontosan, annyi szép emléke van, hogy ez elnézhető.

Gyöngyösi_Lilla>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Amikor elkezdtem olvasni, akkor már sejtettük, hogy baj van. Volt egy kis opportunizmus is ebben az olvasásban, hiszen aztán írtam róla egy portrét.
De közben mégsem hittük el teljesen. „Engem nem fog a golyó”, mondta a Szamárköhögésben, ő túlél mindent. Az aggodalom heteiben rengeteg megható pillanatot és legalább ugyanennyi jókedvűt okozott ez a könyv, amelyben egyre közelebb kerül a kérdező és a válaszoló, a szerepek olykor felcserélődnek, a mindennapjaik a mi mindennapjaink lesznek, a történetek elmélyülnek és kirajzolódik valami önmagán túlmutató nagyságú. Több mint pálya: ember.
Számomra az egyetlen negatívum az volt, hogy sokkal több szó esett színházról, mint filmről, nyilván Bérczes személye miatt is. Így viszont már soha nem tudhatom meg azokat a filmes titkait, amiket itt nem mesélt el.

avalonavalon>!
Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kicsit szedett-vedett. Szerkeszteni nem ártott volna.


Népszerű idézetek

EszgéGabi>!

Ám ha a színpadon remek partnerek vagyunk is, az életben ritkán segítünk egymásnak. Engem is magamra hagytak a Művész Színház után. Tudja kik tették a legtöbb szerető gesztust? Hajléktalanok az utcán. Fölismertek, és hogy átölelnének, mert nem hiszik el, hogy én loptam, de nem mernek, mert piszkosak. Majd én átölelem magukat. Átöleltem őket.

93. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Szelén>!

„Robi [Alföldi Róbert], drága, ha én fiatal nő lennék, biztosan megszerezném magamnak. Ezt csak úgy jelképesen mondtam, persze. Ha fiatalember lennék, akkor is! Robi, drága, mondja meg nekem, miért van mindig egyedül? Az ebédnél is előjött ez. Nézem őt, hogy milyen szépen öregszik, olyan elegánsan, mondom is neki, hogy Egy fél ország szerelmes magába, a legnépszerűbb ember, és maga egyedül van. Rám néz, mosolyog, mindig mosolyog, de mégis olyan végtelen szomorúan. Sok vagyok nekik, és hamar odébbállnak. Kicsit hallgat, aztán folytatja: Tudja, Mari, én sok mindenér’ irigylem magát. De legjobban Maár Gyuláért. Hogy így megtalálták egymást.”

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kapcsolódó szócikkek: Alföldi Róbert · Maár Gyula · Törőcsik Mari
Batus>!

Mi most a szeretetről beszélgetünk. Arról, ami nélkül semmi értelme az életnek. Egyszer feltettek nekem egy hülye kérdést: mit adnék a gyerekeimnek útravalóul. Nem tudtam válaszolni. De az egyik hajnalon felriadtam egy mondatra, a válaszra: tudni kell szeretni.

152. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kapcsolódó szócikkek: szeretet
csucsorka P>!

De ha a villamos vagy a busz kicsit késett, én már kétségbeestem. Maár Gyula, drága, mi lesz velünk, ha egymás nélkül nem tudunk?

56. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kapcsolódó szócikkek: busz, autóbusz · Maár Gyula · villamos
csucsorka P>!

Megkérdezték [Maár Gyulát], mit érzett, amikor felhívták, hogy Törőcsik Mari klinikai halott. Erre a kérdésre nincs emberi válasz, nincsenek arra szavak, amit ilyenkor átél az ember. De egyet tudtam: neki vissza kell jönnie, mert nekem kell előbb elmennem. Mariban annyi erő van, hogy ő képes túlélni engem. De ha ő nincs, nekem végem. Nem azért, mert öngyilkos lennék. De én Mari nélkül lépni se tudok. Mi egyek vagyunk, csak benne több az erő.

57. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Kapcsolódó szócikkek: Maár Gyula · Törőcsik Mari
BabusM>!

Minden forradalom hoz valamit, az is, amelyik elbukik.

276. oldal (Magvető, 2018)

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

hajoacs>!

„Akkor minden második felvételiző Iszakovszkij A kútnál című versét tanulta meg, mert az nagyon vicces vers. Mondanom sem kell, én is azzal próbálkoztam.” – Kerestem a verset, de online nem elérhető. Ebben benne lehet [Devecseri Gábor – Iszakovszkij, (Mihail): Válogatott versek. 1954.] a FSZEK-ben a kötet nem elérhető, aki tudja kérem tegye közzé.

64. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Gádorka>!

A szót nem abban az értelemben használom, ahogyan manapság a baloldali pártokra gondolunk. A baloldaliság nekem szolidaritást az alullévőkkel, a szerencsétlenekkel, a nehéz sorsúakkal, azokkal, akiket félrelöknek az útból.

27. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Gádorka>!

Szóval ez a Marx írta meg, vagy én hiszem azt, hogy ő írta meg, hogy a diktátorok elpusztulnak, a háborúk elmúlnak, de amikor a pénz kezd el diktálni, onnantól nincs megállás. Márpedig ma ez van. A pénz diktál. Nincs olyan kormányfő, államelnök, akit nem a pénz irányítana.

107. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve

Gádorka>!

Azok, akik közt felnőhettem nincsenek, de általuk lettem az, aki vagyok. Nincs anyám, és nincs apám. De nélkülük én nem az vagyok, aki vagyok. Ezért ők élnek, mert bennem élnek. Nem gondolok én mindig rájuk, nem „ápolom az emléküket”. Ha akarom, ha nem, cipelem őket a halálomig. Mert ők én vagyok.

110. oldal

Bérczes László – Törőcsik Mari: Törőcsik Mari Bérczes László beszélgetőkönyve


Hasonló könyvek címkék alapján

Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
Kaiser László: Dallos Szilvia titkai
Péter Zsolt (szerk.): Ne kérdezd, ki voltam
Fazekas Valéria: Egy asszony meg a fia
Ruttkai Éva: Parancsolj, tündérkirálynőm!
Pintér Sándor: Karády Katalin és Kőbánya
Nánay István: Ruszt
Molnár Gál Péter: Zenthe
Ablonczy László: Latinovits Zoltán tekintete
Verrasztó Gábor: Bogáthy Mihály