„Az egyik detektívtörténet olyan, mint a másik, mondhatnánk, és nem is járnánk messze az igazságtól. Uniformizált műfaj, a meglepő befejezés ellenére is kiszámítható fogásokkal, elbeszélő trükkökkel. Konvenciókból, toposzokból él, népszerűsége mégsem szűnik. Olykor még az ún. »magas irodalom« is kacérkodik vele. Utánozza, parodizálja, élvezettel és önfeledt játékossággal rúgja fel kátékban rögzített szigorú szabályait. Ilyen művekről szól ez a könyv. Amelyek egyrészt krimik, másrészt mégsem azok. A határokról, ha vannak, műfajok és nemzeti irodalmak közt. Arról a műfaj teremtette ismerős, változatlanul lakható világról, ahová mindig jó visszatérni…” – olvassuk a kötet bevezetőjében. A jelek szerint a detektívtörténet műfajával, értelmezési hagyományaival és újabb elméleti megközelítéseivel foglalkozik. A szerző ismerteti, rendszerezi és kommentálja a teória idevonatkozó eredményeit (mindenekelőtt Tzvetan Todorov, Bényei Tamás, Daniela Hodrová, Miroslav Petricek, Stanislaw Balbus… (tovább)
A jelek szerint 6 csillagozás
Enciklopédia 2
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 3
Kiemelt értékelések
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
Jóóóóóóóó! Csak fogalmazhatott volna kicsit egyszerűbben is.
A kedvencem, ami leginkább megmozgatta a fantáziámat, az a rövid írás, ami a detektívregény és a beavatási regény kapcsolatáról szól. A neten is olvasható: http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre47/benyovszky.htm
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
Kicsit túl magasröptű volt számomra:) Ami jó, hogy nem kezelte le a műfajt.
Népszerű idézetek
A művelődéstörténeti optika nem csupán tovább „színezi” az életműről íródott interpretációk skáláját, hanem módosítja a Christie- regények kanonikus rendjét is. Kozári Monika ugyanis a Bertram Szálló című regényt emeli ki, mint amely a társadalomtörténet szempontjából nézve…a legkifejezőbb, holott a detektívregény-olvasók számára nyilvánvaló, hogy a Tíz kicsi néger, Az ABC-gyilkosságok, a Gyilkosság meghirdetve, az Ackroyd-gyilkosság, a Halál a Níluson vagy a Gyilkosság az Orient expresszen szomszédságában mint detektívtörténet eléggé „halványnak” bizonyul.
35. oldal
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
| → |
|---|
Személyes tapasztalat, hogy a krimiolvasónak nevezett emberpéldányban fokozatosan kialakul(hat) egyfajta diszkrét önkorlátozó mechanizmus, amely „megvédi” a teljes tisztánlátástól.
24. oldal
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
…nehéz vagy talán lehetetlen is úgy olvasnunk A máltai sólymot, hogy Sam Spade ne Humphrey Bogart-ként jelenjen meg lelki szemeink előtt…
92. oldal
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
Hasonló módon jár el Kozári Mónika is, aki a „mikrotörténet”, az életmódkutatás felől olvassa Agatha Christie négy regényét. Ebben a megközelítésben háttérbe szorulnak a műfaj elsődleges poétikai jellegzetességei, és olyan mozzanatokra kerül a hangsúly, amelyek felől nézve a krimi králynőjének egy-egy műve „nem pusztán egy krimi, hanem egy darabka művelődés- vagy társadalomtörténet, illetve mentalitástörténet” is egyben.
34. oldal
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
Pjotr Vajl hasonló kultúrtörténeti szempontok szerint közelít esszéjében Arthur Conan Doyle Holmes-történeteihez. Elsősorban az érdekli, mi az, ami a szövegekből a Viktória-kor Londonjáról megtudható: „… egy könyvet az ember nem a cselekménye miatt olvas újra, és különösen nem a bűnügyi regényeket. Conan Doyle történeteiben ott van annak a kornak a szolid bája, amikor a lányok ártatlanok voltak, a banditák borotválatlanok, a függönyök behúzva.” Holmes figurája azért hálás e tekintetben, mivel a magándetektív a „leghamisítatlanabb londoni, és úgy ismeri a várost, mint Bloom a maga Dublinját”, és nyomozásai folyamán kamatoztatja is ezt a tudását, „használja a várost”. A város egyébként kiemelten fontos cselekménytere a XIX. századi detektívtörténeteknek, Chesterton szerint e műfaj legjobbjai „a modern város rejtett romantikáját” tárják fel, s ez népszerűségük fő oka.
34-35. oldal
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai
Említett könyvek
- Agatha Christie: A Bertram Szálló
- Agatha Christie: Az ABC-gyilkosságok
- Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság
- Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen
- Agatha Christie: Gyilkosság meghirdetve
- Agatha Christie: Halál a Níluson
- Agatha Christie: Tíz kicsi néger
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bleeding Bride: A téboly kertje 87% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten 93% ·
Összehasonlítás - Ráth-Végh István: Fekete krónika 94% ·
Összehasonlítás - John Cure: A gonosz új arca 82% ·
Összehasonlítás - Réti László: Kaméleon 93% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A három testőr Afrikában 93% ·
Összehasonlítás - Csukás István: Keménykalap és krumpliorr 94% ·
Összehasonlítás - Lakatos Levente: Aktus 91% ·
Összehasonlítás - Holden Rose: A harmadik 93% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány 92% ·
Összehasonlítás