!

Csavargók ​dala 52 csillagozás

Benyák Zoltán: Csavargók dala
Bookline · 2.900 Ft –15% 2.465 Ft
Könyvtár

Minden úgy kezdődött, hogy három csavargó talál egy gyereket a szemétben. Három lehetetlen alak. A rovott múltú, aki többet volt már börtönben, mint szabadlábon. A bolond óriás, akitől minden sikátorban rettegtek, és éjszakánként magában beszélt. A fiú az összekuszálódott életével, és önpusztító hajlamaival.

És persze a kidobott kislány.

Azután minden a feje tetejére állt. Emberek haltak meg, utcákat emésztett fel a tűz. A városban elszabadult a pokol.

Mi pedig csak néztük a közönyösök világát, a nincstelenek harcát, ahol mindenki kitörni vágyik. Az őrület közepette azon gondolkodtunk, mi történik majd a magatehetetlen élettel, meddig marad meg ezen a helyen, ahol az élet egyszerre ilyen értékes, és értéktelen, és ahol olykor szemétre dobjuk mindenünket.

>!
Grafoman, 2014
284 oldal · ISBN: 9789631201659

Hirdetés

Kedvencelte 6

Most olvassa 3

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 111

Kölcsönkérné 3

Elcserélné vagy eladná

>!
2.000 Ft ★★★★★ Eladó
k_d_a könyve Benyák Zoltán: Csavargók dala
>!
1.500 Ft ★★★★☆ Eladó Elcserélhető
dedikált
theodora könyve Benyák Zoltán: Csavargók dala

Kiemelt értékelések

+
>!
Bélabá P
Benyák Zoltán: Csavargók dala

A Csavargók dala olyan könyv, amiből árad az alkohol bűze, a kosz- és az erőszak-, a bűn szaga. Az életösztön mindennél erősebb a szereplőkben. A mocsok tengerében a túlélésért hajtanak. Olvastam hasonló alakokról Brecht Háromgarasos regényében. Trükkök kellenek, amellyel méltóbbá teszik önmagukat a külvilág felé vagy éppen szánalmat keltő gúnyát keresnek. Nagyon sok kérdést felvet a történet, talán a szakemberek sem tudják mindre a válaszokat.
Kicsit elvonatkoztatva a Benyák-féle történettől:
Miért kerülnek ilyen helyzetbe?
Az adott személy mennyire az önhibájából jut idáig és mennyi ebben a társadalom
szerepe?
Miért könnyű ilyen helyzetbe kerülni manapság és miért nehéz, szinte lehetetlen
onnan kimászni?
Hogyan tud segíteni az állam vagy civil szerveztek (ha egyáltalán szándékukban áll)?
Létezhet-e bármiféle szociális érzék az érintettek között a nagy túlélő harcok során?
Lennének még bőven kérdések, csak a válaszokat is meg kell találni valahol.
Sok hasonló sorsú embert látni az utcákon, tereken, az emberek nagy zöme
azonban behunyja a szemét vagy elfordul tőlük. Pedig bizonyosan akadnak, akik
nem kizárólag önhibájukból kerültek ilyen méltatlan élethelyzetbe. Az elfordulás
tökéletesen tükrözi a társadalom önzőségét, ridegségét. De hiszen hány olyan van,
amikor a normális körülmények közt lakó szomszédok sem vagy csak alig ismerik
egymást. Valahogy nincs időnk és akaratunk egymással törődni.
Ez a könyv valóban élethű, életszagú. Látszik, hogy a szerző kiment az utcára
szétnézni, tanulmányozni a viszonyokat. Jobbnak gondolom az Ars Fatalisnál.
Az egy kitalált sztori, ennek a magját meg az élet írta. És ebből is látszik, hogy az
életnél nincs jobb „mesemondó”. Erősen felkavaró történet sok bűzzel, bűnnel,
csavargó-szaggal, ami teljesen hitelessé teszi. Csak gratulálni tudok Benyák
Zoltánnak, mert olyan hatást gyakorolt rám vagy másokra is, amely felnyitja a
szemeket és rávilágít a nyomorgó csavargók helyzetére. 5 csillag, 4,8 pont.

25 hozzászólás
+
>!
bonnie9 P
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Ez a könyv egyszerűen kibelezett, elgázolt, felpofozott, fojtott, taposott, vert, tépett, kivetett és felemésztett. A sorok „ kirámoltak belőlem mindent, ami csak lehetséges, és azután kutyakaját csináltak ” belőle.
Nem maradtak saját szavaim, azokat elnyelte a csatorna mélye.

Az agyam menekül ettől a valóságtól, és próbálja elhinni, hogy mese csupán. Nem az. Odalent vannak és felfelé néznek.
A csavargótörténetek nem végződnek jól.
A lejtő lefelé végtelen.
ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában. …a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is vágyakat, indulatokat, titkokat hordoz.
Senki sem keresi a miérteket.

A többi, néma csend.

6 hozzászólás
+
>!
AeS
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Jaj, mennyi romantika spoiler, jaj, mennyi idea, jaj, mennyi szimbóleum (sic!)… aztán volt egy kis rögvalóság, az tetszett, de az én ízlésemnek ez még mindig túl kifacsart, jobban szeretem, ha még jobban fáj. Hogy ennél ez már nem fájhatott volna jobban? Jaj, dehogynem.

+
>!
Liliane
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Amikor úgy döntöttem, hogy egye fenyő, elolvasom a regényt, végiggondoltam, hogy mi az ami engem a legjobban érdekel ebből a világból? Kíváncsi voltam hogyan fogja a szerző megmutatni a társadalom reakcióját a csavargók bármiféle cselekedetére de ez itt nem igazán kerül előtérbe vagy legalábbis nem sokszor. Viszont amit az író megmutatott nagyon erős hatású, de még mindig nem az igazi és ezért az olvasás során nem egyszer éreztem azt, hogy a szerző ha akart volna sokkal durvábbat is tudott volna írni – ami azért vicces, mert még sosem olvastam ilyen mély döbbentettel könyvet és miért akarok én még erősebb hatást?

Amúgy szerettem olvasni és kérek még Benyák Zoltán könyvet!

Bővebben: http://muveszetnyelve.blogspot.com/2015/03/benyak-zolta…

+
>!
Nikkincs
Benyák Zoltán: Csavargók dala

A Csavargók dala atmoszférája iszonyat sötétséget áraszt magából. Ha színnel kellene jellemezzem akkor azt mondanám, hogy a feketénél is feketébb. Minden kép húsbavágó, némely gyomorforgató, kegyetlenül őszinte és őszintén kegyetlen. Mint főszereplőink teste a történet is mocskos, bűzös, bemászik az ember elméjébe, fészket rak és nem hagy nyugtot. Legalábbis engem nem eresztett: őrlődtem, tipródtam a képeken, a szavakon, néha gyomron vágott, és nagyon-nagyon mélyre vitt. De nem bántam. Engedtem, hadd vigyen. Így volt jó, így tökéletes!
Bővebben: http://konyveskalandozasok.blogspot.hu/2014/10/csak-tor…

+
>!
MFKata P
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Nem hinném, hogy ez olyan könyv lenne, amire azt tudod mondani, hogy tetszik és nagyon jó. Mert mi tetszik benne? A hajléktalanok sorsa? A nyomorúság, a szörnyűségek, a bűz, az éhség, a mocsok? Nem. Ez a könyv nem erre hivatott, hanem arra, hogy megismerjük azoknak a történetét, akik elől elfordítjuk az arcunkat az utcán. Amikor másfelé nézünk, hogy ne kelljen átéreznünk azt, amiben élnek. A könyv „varázsa” abban rejlik, hogy ez a fikció a valóságban is létezik és legközelebb, amikor elmész egy hajléktalan vagy egy utcalány mellett jusson eszedbe, hogy „neki is van egy története”. Ezért kell elolvasni ezt a könyvet.

http://mfkata-about.blogspot.hu/2014/11/benyak-zoltan-c…

+
>!
kellyolvas P
Benyák Zoltán: Csavargók dala

A kuka alapvető beszerzési forrás a csöveseknél, el is hiszem, hogy rengeteg használható dolgot és élelmiszert találnak benne, már ha csak a magam kidobott szemetéből indulok ki. De Kócos, Priusz és Flúg ezen a hajnalon egy pár hónapos csecsemőt talál a kukában, némi papírpénzzel a pelenkájában. A felvetődő kérdés rengeteg, de egy biztos, a gyerek nem véletlenül került a szemétbe. Az elhagyott, hideg cementgyár területén húzzák meg magukat a sorstársaikkal, és még aznap elhatározzák, hogy megkeresik az anyját. Elkezdődik valami új az életükben, és ahogy lassan megismertem őket, úgy rajzolódott ki előttem egy idegen, de mégis félelmetesen ismerős város képe, tele kegyetlenséggel, fájdalommal. Mindhárom karakter múltjába betekintést enged a szerző, visszaemlékezős részek leírásával, többnyire döbbenetes és gyomorforgató jelenetekkel találkoztam, amikről addig nem gondoltam volna, hogy bárkivel megtörténhet az életben. De mégis. Kellett hozzá egy szellemileg visszamaradt, nagyon nehéz gyermekkorú fiatalember Flúg, és a fiatalon ígéretes lehetőségek előtt álló Priusz, aki aztán a nevéhez híven végigbűnözte az életét. Egyetlen szimpatikus karakter Kócos, aki a legnagyobb titkokat rejtegeti, és hármuk közül a legjobb lélekkel van megáldva. Kölyök megjelenése elindít benne egy folyamatot, valami reményféleséget, ha megmenti ezt a gyereket, az ő lelke is megmenekül.
Olvashattam én bármilyen borzalmakról, attól még nagyon élveztem, annyi, de annyi apró jel, mondat, gondolat lakik a könyvben, ami igazi kincs. Ha lehet egy tízemeletes zuhanást „csodálatosan” megírni, Zoli bizony megtette. Imádtam azt a részt. Csakúgy mint a tizenhármakat a folyó mélyén, de nagyon tetszett a kihallgatásos jelenet is. Az éjszakai járat. Futni a vonat felé, az utolsó pillanatig, halálos.
Kedvenc mondataim a csavargó költő falra írt gondolatai adták, melyek közül a legjobb ez volt:
„Istennek bocsánatot kellene kérnie a világ miatt.” Pontosan.
Remek ötlet volt a papírpénz útját végigkövetni a történeten, ami a pelenkából került elő, természetesen először Priusz lopja el, hogy piát vegyen, és megannyi állomás után viszontláthattam a történet végén.
Örülök, hogy olvashattam ezt a könyvet. Minden csavargónak megvan a maga története, és remek dolognak tartom, hogy Benyák Zoltán szemével bepillantást nyertem ebbe a világba, ami valójában létezik, itt van körülöttünk. Azt kívánom, jusson el a könyv minél több felnőtt olvasóhoz!

+
>!
bozs
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Ez egy remek történet!
Azért vontam le fél csillagot, mert nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna és így csalódást okozott.

+
>!
Shanara
Benyák Zoltán: Csavargók dala

„Zoli továbbra is gyönyörűen ír, már az első oldalon olyan képpel indított, amelynek az olvasásába beleborzongtam, annyira csodálatosnak találtam. Ugyanakkor érezni lehetett, hogy a különös gondossággal megfogalmazott mondatok a szomorú valóságot rejtik magukban, és ebben a regényben arról olvashatunk majd, amiről a mindennapi életben inkább igyekszünk tudomást sem venni, azokról a dolgokról, amivel ha szembe találkozunk, akkor a legtöbbünk – és most nézzen mindenki magába – inkább elfordítja a fejét.”

„Furcsán éreztem magam, miközben haladtam a regénnyel, mert időnként félre kellett tennem, pihentetni kényszerültem a valósághű és mélyre hatoló leírásokat, a kibontakozó emberi sorsok bemutatását – főleg a regény elején, amikor is megismertem a csavargók mindennapi életét. (…) Egy idő után megfogalmazódott bennem a kérdés: mi ez a regény, ha nem társadalomkritika vagy szociográfia? Az viszont vitathatatlan, hogy sötét hangulata a lélek mélyéig hatol, ugyanakkor mégis magában hordozza a reményt.”

„Bár ez a regény nem ragadt úgy magával, mint az előző kettő, de kincsként őrzöm a mondatait a szívemben, a fejemben. Összességében egy tanulságos, érdekes és – részemről – a célját teljes mértékben elért történetet olvashattam, amelynek kivitelezése, karakterábrázolása és mélysége előtt fejet hajtok.”
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2014/11/benyak-zoltan-cs…

+
>!
Uszáma
Benyák Zoltán: Csavargók dala

Ez a könyv sem egy tipikus tündérmese, de éppen ebben rejlik minden szépsége is. Az utóbbi időben azt fedeztem fel, hogy akarva-akaratlanul is az ilyen történeteket vonzom. Ami leginkább megfog bennük az az egyediség, a kiszámíthatatlanság, és azon túl, hogy kikapcsol, és szórakoztat (nem feltétlenül a köznapi értelemben vett jelentését nézve), olyan mély kérdéseket fogalmaz meg bennem, amiket nem feltétlen tennék fel magamnak, s akkor találkozok egy ilyen cselekményű történettel, ami kendőzetlenül elénk tár egy világot, majd átformál egy kialakított képet bennünk, mindezt nem „szájbarágósan”.

A történet valósághű oldala mellett, ami igazán érdekes lehetőséggel vértezi fel az egészet, gyakran megjelenik egyféle elvontabb, hihetetlenebb oldal is, ezzel a kettősséggel pedig megadja a könyv egészének azt a szinte már definiálhatatlan hangulatot, amit a külsőségeknél már említettem.
A cselekmény felépítése is úgy gondolom, hogy külön említésre érdemes, hiszen nagyon tetszett ahogy egy bizonyos alap problémából elindulva a legapróbb részletekig menően, hogyan bontogatja ki az író a szálakat. Amit már az eleje óta vártam az a három főszereplő előzményútjának bemutatása volt, s szerencsémre nem kellett csalódnom, külön-külön is nagyobb részeket kaptak az éppen megfelelő időben, ezzel is ki-ki tekintve az eredeti történetből. A mellékszálak kidolgozásáról már nem is beszélve. (A pénzjegy megtett útjának bemutatása volt az egyik kedven ilyen „részem”.)
A központi elem, és talán a legnagyobb hangsúly a szereplők sokszínűségén, kidolgozottságán van. Fantasztikus, s egyben fájdalmas is volt a különböző életutak megismerése. Lélektanilag, valamint a különböző személyek viselkedésének „kielemzésében” annyi lehetőség rejlik, úgy gondolom, mindannyiunk számára példaértékű gondolatokat, megfigyeléseket tartalmazhat. Így annak, aki olvassa mindenképpen ajánlom a történet mélyebb értelemben vett boncolgatását is.
Összességében tehát aki érettnek, s a téma irányában nézve vevőnek érzi magát egy ilyen történetre (egy bizonyos pontot elérve szerintem mindenkit érint), annak abszolút csak ajánlani tudom. Ezek után pedig kétségem sincs afelől, hogy amit Benyák Zoltán „csinál”, azt jól csinálja-e. A világlátása, gondolkodása pedig mindenképpen figyelemreméltó.
Teljes: http://konyvspiraciok.blogspot.com/2015/09/benyak-zolta…


Népszerű idézetek

+
>!
Shanara

Szarkazmus az kell. Fontosabb, mint a tinta vagy a papír. A gúny olyan, mint a fekete kabát. Sosem megy ki a divatból.

243. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

A pisztolyhősök romantikája csak addig romantikus, míg nem közelről halljuk a lövéseket.

216. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
kultúrmacska P

Csak a történeteink maradnak, ha elmegyünk.

238. oldal (Grafoman, 2014)

+
>!
Shanara

(…) azt kell hinnem, a sors tolla nem fog egyformán, mikor életünket írja.

172. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

– Erről a helyről az jut eszembe, amikor csatlakoztunk ahhoz a világvégét váró szektához tavaly – mondta halkan Kócosnak Priusz. (…)
– Aje. Apám, azok aztán tudtak élni!
– Jó sorunk lett volna, ha nem szúrod el.
– Én?
– Emlékszel, amikor a vezetőjük odajött, és megkérdezte, hogy mikor hallottunk róluk először, te pedig azt válaszoltad, hogy két világvégével ezelőtt?
– Tényleg. Ezért kergettek el?
– Ezért.
– A halálvárók jól élnek, de humoruk nincs.

94. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

A város utcái erek, a vére a pénz. Áramlik fel és alá, mozgatja a bűzhödt aszfaltlényt, melyben a sejtek mindenféle nyavalyával küszködnek. A pénz olyan méreg, ami egyszerre tartja életben a behemótot, ugyanakkor nem engedi, hogy felgyógyuljon anyagias betegségéből. Így maradnak félelevenek, majdnem holtak a bankókkal bélelt agyak, az érmékkel lezárt szemek.

214. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

Ha veszünk egy átlagos várost (…), ha kivonjuk a képletből az idiótákat, a nyomorékokat, a törtetőket, a hatalommániásokat, a szociopatákat, a fanatikusokat, a szélsőségeseket, az emberi fenevadakat, mi marad?

236. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

A lejtő lefelé végtelen.

136. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

(…) a haragot úgy lehet növeszteni, ha nyugalommal öntözzük.

244. oldal (Grafoman, 2014.)

+
>!
Shanara

Amióta a világ kimászott a kozmikus kanálisból, a nők folyton mesterkednek valamiben.

273. oldal (Grafoman, 2014.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Udvarhelyi Éva Tessza: Az igazság az utcán hever
Pőcze Flóra: A Moszkva tér gyermekei
Háy János (szerk.): Alkonyzóna
Varga Domokos György: Fittyfirity
Selmeczi Tibor (szerk.): Csöbörből vödörbe
Dávid Bea – Oross Jolán – Vecsei Miklós: A hajléktalanság és a TBC
Szász Anna (szerk.): A Váltó-Ház
Vereb István: Törött szárnyú angyalok
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról