Benvenuto ​Cellini élete 14 csillagozás

A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Nemes vadember. Naiv istenhívő, háromszoros gyilkos és sokszoros szerető. Az alkotás szereleméhes megszállottja. Fejedelmek szolgája és zsarnoka, mecénások dédelgetett kedvence és rémálma: Benvenuto Cellini. Ez a veszedelmes erkölcsű művész – ötvös, szobrász, éremmetsző – csak a reneszánsz kori Firenzében születhetett, csak onnan vágyódhatott el, és csak oda vágyhatott vissza. És nem érhette be annyival, hogy többek közt csinál egy pazar színarany sótartót a legkeresztényebb király asztalára, majd pedig bronzba önt egy Perszeuszt a firenzei főtérre, a világ közepére. Cellini az első művészönéletrajz szerzője, korának mindaddig példa nélküli művészkrónikása.

>!
Európa, Budapest, 2006
406 oldal · ISBN: 9630781433 · Fordította: Magyarósi Gizella, Képes Géza
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1972
382 oldal · puhatáblás · Fordította: Füsi József, Képes Géza
>!
Corvina, Budapest, 1971
438 oldal · Fordította: Füsi József

5 további kiadás


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
kaporszakall P
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Nos, képzeljük el, kedves molyok, hogy békésen sétálgatunk a bécsi Kunsthistorisches Museum termeiben, és odaérünk egy csinos, elefántcsonttal és féldrágakövekkel díszített arany sótartóhoz, melyet a Föld (Tellus) női, és a tengeristen (Neptunus) férfi figurája díszít.* S tegyünk egy könnyelmű, kissé gúnyos megjegyzést a műtárgyra, mondjuk: ’Milyen vicces az a kis pecsenyevilla Neptunus kezében…’. Ekkor váratlanul előbukkan a paravánok mögül egy mellvértet viselő, barna szakállú, villogó szemű óriás, torkon ragad, s miközben vadul rázogat minket, mint valami rongybabát, a képünkbe üvölti:

’Engem mersz bírálni, sötét barom, földet túró ostoba paraszt? Hát nem tudod, te korcs ebek hitvány fattya, hogy én vagyok Itália legkiválóbb ötvösmestere és szobrásza – no persze az isteni Buonarotti mester mögött, kit művészetében felülmúlni lehetetlen – és e művet minden idők egyik legnagyobb uralkodója, a kegyes és művelt Ferenc francia király számára készítettem, ki korának legjobb ízlésű műgyűjtője volt? Ha nem most kaptam volna feloldozást Őszentségétől, a pápától, egynémely, hirtelen – bár jogos – felindulásból elkövetett apróbb gyilkosságom alól, hát azonnal elvágnám a torkodat csinos kis tőrömmel, fültől-fülig…!’

Talán jobb is, hogy a fenti szituáció a képzelet műve marad, és nem lesz alkalmunk élőben találkozni ezzel a minden mértéket felülmúlóan nagypofájú, túlzott önbizalommal rendelkező, összeférhetetlen garázda módra kötözködő, elég hamar felfortyanó, dühében gyilkosságra is vetemedő, indulataitól néha szerencsétlen módon elragadott, bűneiért látványosan, álszent módra vezeklő, bűneit igaz szívvel megbánó, a nőket dísztárgynak és élvezeti cikknek tekintő, nővérét és annak lányait gondosan támogató, ügyességével, sokoldalúságával hiún hencegő, ügyes és sokoldalú reneszánsz művésszel, korának tipikus gyermekével. Mert az önéletrajzából kibontakozó világban élni romantikus volt ugyan, de nem kevésbé veszélyes. S mennyivel kellemesebb egy jól fűtött szobában, kényelmes fotelből nyomon követni életének eseményeit, mint valóban a nyomában loholni, árkon-bokron keresztül, hóban-fagyban, részt venni szóváltásokban és kocsmai verekedésekben, kicsinyesen alkudozni szűkmarkú fizetőmesterekkel, hogy a pénzünkhöz jussunk, szeszélyes uralkodók kegyeiért ácsingózni, vagy éppen börtöncellában senyvedni és szökést tervezgetni…

Ennek a kalandos életű művésznek mindebből kijutott, és önéletrajza révén képzeletben kijut nekünk is. Ott vagyunk vele az Angyalvár fokán, amint ötszáz lépésről ágyújával kilövi a pipázó ellenséges zsoldosvezér pipája mögül a pipázót, Firenze sikátoraiban, spoiler, megtudhatjuk róla, hogy nem csupán korának egyik legnagyobb ötvösművésze és szobrásza, hanem kiváló stratéga és erődítési szakértő, ékszerész, fékezhetetlen kapacitású szerető, ügyes tőrvívó és kardforgató, igazságos gazda, rokonainak szerető istápolója, és kegyes életű, alázatos keresztény, akit csupán néha ragadnak el – ellenségeinek gonosz ármánykodásai miatt – tán túl heves, ámde jogos indulatai…

Ez az önéletrajz, derűs, leplezetlen önzésével és öntömjénezésével együtt rendkívül szórakoztató, színes és eleven kordokumentum, valóságos reneszánsz regény (ami, mint tudjuk, nincs, s a műfaj feléledésére is még vagy száz évet kell várni). Akit a kor történelme és – főleg – életszemlélete érdekel, az kiváló példatárat kap a kezébe ezzel a kötettel. Az ötvösmunkák leírása helyenként picit talán részletező (bár egy művészettörténész számára ez is lehet izgalmas), de cserébe a hétköznapok ábrázolása friss és üde; úgy peregnek le előttünk az epizódok, mint egy Zefirelli-film képkockái.

Én kifejezetten élveztem.

* https://artinwords.de/benvenuto-cellini-saliera/

5 hozzászólás
>!
Padme
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Az önéletrajzok a második lehetőségről szólnak. Keveseknek adatott meg ugyanis, hogy a legváratlanabb élethelyzetekben is briliáns elmeéllel replikázzanak, s mégoly kényes természetű erkölcsi dilemmák esetén is azonnal tudják, hogy a kék vagy a piros kábelt kell elvágni. Az önéletrajz kárpótlás. Azokért a pillanatokért, amikor a megfelelő válasz, a helyes tett épp csak annyit késik, amennyi elég ahhoz, hogy a magunkról kialakított eidosz kevésbé legyen tetszetős.
Cellini is valahogy így láttatja magát. Nem hazudik; csak mint minden valamirevaló művész, ő is szereti a forma tökéletességét. A Michelangelók, Pontormók és Tizianók korában persze nivelláló tényezőnek lenni is megtiszteltetés, de Cellini már-már komikus öntudata, lobbanékonysága és bravúros kimagyarázkodásai, vállaltan ellentmondásos jelleme emelik őt olyan rangra, ahol (ha nem is megbízható, de módfelett szórakoztató krónikásként) kiválósága megkérdőjelezhetetlen.
Egyik első fordítója, Goethe szerint Cellini „fausti lélek” – s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rengeteg belső harc az eszményi és a reális, a szabadság és a megkötöttség, a gyermeki hit és a legvadabb immoralitás között, melynek során személyiségének lényegi formája mégis olyan őszintén tárulkozik fel, hogy abban valóban teljes egyértelműséggel a nyugati szellem prototípusára ismerünk. Másvalakinek talán meg sem tudnánk bocsátani ezeket az önhitt ígéreteket (Ghiberti bronzkapujánál háromszor jobbat képes alkotni…), a nevetséges alkudozásokat (kevesebbért nem hajlandó I. Ferencet szolgálni, mint amennyit a nagy Leonardo is kapott…), és az eltúlzott katonai haditetteket (beláthatatlan távolságból a tömeg közé lőve megöli a Rómát megszálló csapatok vezérét…).

>!
Kilgor_Trout
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Egy reneszánsz témájú könyv kapcsán került kezembe a könyv. Mivel igen érdekel a téma, gondoltam belevágok, ezzel is mélyítve ismereteimet a reneszánszról.
Jól gondoltam, meg rosszul is. Rengeteget tudtam meg a szóban forgó időszakról (1500-as évek eleje). Azonban nemcsak művészeti fonalon kaptam tartalmat a könyvtől, hanem filozófia vonalon is töltött.
Maga a könyv egyesszám első személyben beszél, hiszen ez egy önéletrajz. Bevallom, többször nem értettem egyet Cellini cselekedeteivel, de rá kellett jönnöm, hogy ezek a dolgok nem valami kölünleges eljárást rejtenek. Egyszerűen ilyen volt a kor maga. Csodálatos és hihetettlen alkotások születtek, márványból, aranyból, különféle ércekből valamint papíron, elképesztő vérontások közepette. Az egyik legkegyetlenebb és legvéregzőbb kora az emberiségnek. Háborúk háború hátán és soha nem látott gazdagság.
Ebben a korban kellett érvényesülnie az ötvős mesternek, olyan körülmények között, ahol megbízói élet és halál urai voltak. Reneszánsz- az ember újragondolása… Persze csak a kiválasztott szűk rétegé! A többi maradt ugyanolyan szerencsétlen és ugyanolyan elnyomottan…
Hihetetlen igazságtalanságok sora kíséri történelmünket, amik általában vagy inkább kizárólagosan egyéni érdekek határoztak meg. Be kell vallanom, eléggé kiábrandult lettem. Nem a könyv miatt. A köny zseniális és nagyon sodró ívű írás. A mester bebizonyította, hogy ebben is zseni.
A könyv végén azt a keserű gondolatot morzsolgattam, hogy modern korunk mennyire hasonlít ezekhez a csodálatos , ámde végletekig kizsákmányoló korig. Azt gondolom, nemsokat sikerült változtatnunk. Illetve sokat is, meg nem is. Inkább csak más néven nevezzük a dolgokat. Azt gondolom, hogy napjaink urainak ugyanolyan kiszolgáltatottak vagyunk, mint az emberiség korának bármelyik szakaszában.
Történhet bármi, sajnos a rang nélküli ember továbbra is kiszolgáltatottja marad a felette állónak, társadalmunk valamennyi rétegére igazolhatóan.
Számomra Benvenito Cellini munkássága az emberi kitartást és hitet magasztalja királyi magasságokba. Az önmagunkba vetett hitet és ennek a magasabbrendűtől való eredeztetését igazolja.

>!
Sytix
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Az értékelést szeretném két szempontból elvégezni: egyrészt az életrajz, másrészt a művészeti oldalról.
A könyv, mint művészettörténeti alkotás, az egyes művek és általában a középkor művész szemszögből történő bemutatása alapján rendkívül érdekes volt. Az ötvösséggel kapcsolatban nem rendelkezem túlzott ismeretekkel, így a szakmai fortélyok bemutatását különösen élveztem. Külön öröm volt a művész oldaláról is megismerni a folytonos mecénás-keresés kínjait. Nen is sejtettem, hogy mennyi szenvedéssel járt a megfelelő anyagi támogatás megszerzése és mégis milyen termékeny időszak volt ez ennek ellenére; bár egyfelől érdekes lenne azt is tudni, hogy hány nagyszerű alkotás hiúsult meg éppen anyagi okokból.
Az életrajzi oldalról nézve nekem sokszor a túlzott részletesség okozta a legnagyobb gondot. Hihetetlen számú szereplő fordul meg a könyvben, sokuk azonban teljesen jelentéktelen volt. Véleményem szerint Cellini sok esetben túlzásokba esett. Ahogyan egy-egy dokumentált esetre a könyvben is hivatkoznak, bizony nem minden úgy történt, ahogyan azt Cellini írta.
Mindenesetre, aki érdeklődik a középkori művészet iránt az értékelni tudja majd ezt a történetet.

>!
nagyzol
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Jó volt, érdekes volt, tanulságos. Sokan lehetnének jobb emberek manapság ha ezt (is) olvasnák nem csak a blikket.

>!
lencsemate IP
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Ritkán merészkedek ki a 20. századból, amikor könyvet választok olvasni, ilyen messzire pedig szinte soha. Ennek ellenére nagyon érdekes és jó könyv volt, néhol viszont borzasztóan unamas is, ezért nagyon lassan haladtam, 2-3 hét volt mire elolvastam, pedig tényleg voltak zseniális részei, de gyben valahogy nagyon egyenetlen…

>!
kmaria P
Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

Ahogy Stendhal írta: „… ez az a könyv, amelyet mindenekelőtt olvasni kell, ha az olasz jellemet meg akarjuk fejteni.”
Páratlan észjárásúnak és heves vérmérsékletűnek ismerhetjük meg Cellinit, akinek jócskán akadtak irigyei, akik keresztbe is tettek neki.
Hányszor halt meg ez az ember?!? :) Ezt kérdeztem magamtól valahol a történet közepén…
A kor bíborosai roppant visszataszítóak. Nem voltak szégyenlősek, ha az aljasságról volt szó.
Sajnálom, hogy az utolsó pár év leírása hiányzik. Biztos vagyok benne, hogy azok az évek is csavarokkal teli, eseménydús időszak volt.
És érdekel, hogy mi lehett az a szagos és csodás ránctalanító víz, amit D'Étampes asszony használt :)


Népszerű idézetek

>!
kaporszakall P

Pompeo azonban most nem ment egyenesen haza, hanem a Chiavica sarkán levő mindenes-boltba tért be, s itt időzött valameddig, míg dolgát nem végezte; bár én meghallottam közben, hogy nagyon elhencegett, mint bánt el velem, végzete mégis az lett, hogy éppen akkor lépett ki a boltból, amikor én a sarokra léptem; két cimborája azonnal szétvált, s szorosan maguk közé fogták, így indultak tovább. Én pedig megragadtam hegyes kis tőrömet, kiszakítottam őt két társa közül, megragadtam a mellét, de oly villámgyorsan, s oly vakmerően, hogy két társának eszébe sem juthatott rajta segíteni. Az arcába akartam szúrni, de rémületében megrándította a fejét, félrefordult, s tőröm a füle alatt szaladt belé; csak kétszer szúrtam meg mindössze, de már a második döfésre holtan rogyott kezem közül a földre, noha nem volt szándékomban megölni; de ahogy a közmondás tartja, a szúrásokat nem előzetes megállapodás szerint teszi az ember.

113. oldal (Második könyv, 3. fejezet) /Olcsó Könyvtár, 1972/

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

>!
kmaria P

hogyha valami már a sors kezében van, nem lehet azon segíteni, nem lehet rá leselkedő rosszabb sorsa elől megmenteni

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

>!
apple_pie 

Ha egy házban soká s nyugton akarsz lenni:
tisztán élj, kezedhez ne tapadjon semmi.

Első könyv, II. fejezet

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében

>!
kmaria P

Légy már csöndben ott, te sátáni fajzat, menj s maradj nyugton. Ezek a szavak franciául így hangzanak: Phe phe Satan phe phe Satan ale phe. Nekem, aki nagyszerűen megtanultam franciául, mikor ezt hallom, eszembe jutott, hogy Dante mit akart mondani, amikor mesterével, Vergiliusszal belép a pokol kapuján.

Benvenuto Cellini: Benvenuto Cellini élete A firenzei Giovanni mestertől született Benvenuto Cellini, amiképpen ő maga írta Firenzében


Hasonló könyvek címkék alapján

Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Niccolò Machiavelli: A fejedelem
Benyhe János (szerk.): Dél-európai népek irodalma
Luca Novelli: Leonardo és a toll, amely megrajzolta a jövőt
Ludovico Ariosto: Az eszeveszett Orlando I-II.
Tátrai Vilmos: Mantegna
Giordano Bruno: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról
Giovanni Boccaccio: Boccaccio legszebb novellái
Niccolò Machiavelli: Niccolò Machiavelli művei I-II.
Ludovico Ariosto: Ariosto Őrjöngő Lórántja I-II.