A ​szerelem fészkei 9 csillagozás

Benoîte Groult: A szerelem fészkei

„Némi szorongással csatlakozom azoknak az íróknak a seregéhez, akik megkísérelték a fehér papír csapdájába ejteni az érzékinek mondott, pedig sokszor oly szívszorító gyönyört. Magam is tapasztalom majd…, hogy a nyelv nem segít megfogalmazni a szerelmi mámort, a gyönyörök gyönyörét, amely kitágítja az élet határait… Tudom, hogy a nevetségesség réme leselkedik rám, hogy legbecsesebb érzéseim banalitásba süllyednek, és minden szavam cserbenhagy, lehangoló lesz vagy közönséges, ízetlen vagy furcsa, ha nem éppen visszataszító.”

Ezekkel a kicsinyhitű szavakkal vezeti be a francia írónő az elmúlt év egyik legnagyobb nyugat-európai könyvsikerét. A pornográfia és érzelmesség zátonyait elkerülve, okosan, bensőségesen, humorérzékkel és, amennyire egyáltalán lehetséges, őszintén írja meg egy különös kapcsolat történetét, egy párizsi professzornő és egy breton halász sírig tartó szerelmét, aminek minden ellene mond, környezetük, foglalkozásuk, műveltségük, életszemléletük, csak a testük nem.

És bőrünkön a só címmel is megjelent.

Eredeti cím: Les Vaisseaux du Coeur

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Európa, Budapest, 1991
326 oldal · puhatáblás · ISBN: 963075293X · Fordította: Pór Judit

Kedvencelte 3

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

XX73 >!
Benoîte Groult: A szerelem fészkei

Mi a szerelem? Mi az, hogy vágyakozom valaki után? Mennyiben testi, mennyiben lelki érzés mindez?

A férfiak számára rég megengedett, hogy egy kedves-szép-szaftos szexuális partnerre rávágyjanak a szerelem jegyében. Nem kedvelem a legmodernebb kori feminizmust, de ez a könyv (kéretik figyelembe venni a női szerző születési dátumát (1920), a sztori ívét, és a könyv első megjelenésének dátumát (1988)), a maga nemében üdítően felszabadító. Igen, így is lehet.

A dilemma a következő. Tanult nő vagy, ennek megfelelő miliőben szocializálódtál, de mégis rávágysz a nép egyszerű fiára. Vajon mi lesz ebből?

Az írónő története szerint egy csodálatos, életen át tartó szerelem. Mert a szerelemnek nem az a lényege, hogy kalitkába zárjuk a tengereken halászó kormoránt, ahogy az sem, hogy a halászfeleség sorsára ítéljük az egyetemi professzort.

Sajnos előfordul, hogy nincs köztes megoldás, csak egy életen át tartó vágyódás és lopott pillanatok.

Ez a könyv jó negyed százada az egyik kedvenc szerelmes történetem.


Népszerű idézetek

ANI69ish>!

Lemérhettem, hogy az együttélésben mennyire attól függ minden, hogy hogyan nézzük: ugyanaz a mozdulat, tett, szó idegesítheti is, meg meg is indíthatja az embert, aszerint, hogy mire keressük az indokot, arra, hogy együtt éljünk valakivel, vagy arra, hogy elhagyjuk.

1 hozzászólás
ANI69ish>!

Azontúl már minden évben azt gondolja az ember, a tavalyi nyári fényképét nézegetve: „Ejha, de jó bõrben voltam én még csak tavaly is!" És két év múlva megjegyezzük, hogy milyen jól néztünk ki elõzõ évben. Márpedig itt járok most, ebben a „tavalyiban, amelyet majd szintén vissza fogok sírni. Az egyetlen járható kiút, ha ezentúl igyekszem megbecsülni a jelent a még aggasztóbb jövõ fényében.

ANI69ish>!

Nem naponta öregszünk, hanem ugrásszerûen. Megesik, hogy sokáig elidõzünk egy lépcsõfokon, azt hisszük, ottfelejtettek bennünket, aztán egyszerre tíz évet felszedünk.

sünmalac>!

Húszéves korunkban mindent akarunk, és mindent remélhetünk is. Harmincéves korunkban még hisszük, hogy meg is kapjuk. Negyvenéves korunkban már késő. Nem azért, mintha megöregedtünk volna: a reménység öregedett meg.

229. oldal

ANI69ish>!

A nagy dolgoktól nem fél. Én meg vele nem félek semmitõl.

ANI69ish>!

Gondterhelt pillantással keres a tömegben, és én olyan hevesen rohanok rá, hogy kezdetnek mindjárt felsebzem a számat azzal a nyavalyás csorba fogával. A nevelõnõ, aki el nem mulasztotta volna, hogy ide is elkísérjen, nem késik a kacagással: – Holtbiztos herpesz, negyvennyolcórán belül, öreglány! – Mióta betöltöttem a negyvenötöt, öreglánynak szólít. De nem törõdöm az évekkel és a tükrökkel: mostantól fogva a Gauvain szemében látom magamat. A korom? Melyik? Az az én korom, amikor szeretnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Serge Golon – Anne Golon: Angélique, az angyali márkinő
Shan Sa: A gójátékos
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban
Paul Féval: A púpos
Nora Roberts: Azúrkék égbolt
Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
George Sand: A kis Fadette
Émile Zola: Hölgyek öröme
Patrick Besson – Danièle Thompson: Házibuli