Sosemvolt ​pogányok (Vér és kereszt 1.) 31 csillagozás

Benkő László: Sosemvolt pogányok

A Vér ​és kereszt trilógia első kötete visszavezet a 10. századi magyar történelem utolsó harmadába, a kereszténység felvételének korába, amikor kezdetét vette integrálódásunk a keresztény Európába.
Géza nagyfejedelem az augsburgi csatavesztés után magyar földön bonyolult belső helyzettel szembesült, és ráébredt: gyökeres változtatásra van szükség, máskülönben e soknemzetségű, ősvallásban élő nép beszorul a két keresztény nagyhatalom, Bizánc és a Szent Római Birodalom közé. Tartva a felmorzsolódástól úgy döntött, hogy békepolitikát folytatva szorosabb kapcsolatra lép Ottó császárral, sőt arra is hajlandó lesz, hogy felvegye a keresztény vallást, és terjessze azt a magyarság és a hozzá kapcsolódott nemzetségek körében.
Ám a meggyőződés és a hit átformálása mindig drámai következményekkel jár. Vajon valóban pogányok voltak elődeink? Aligha. Ősvallásunkban minden megtalálható, ami e nagy múltú népet képes volt egyben tartani. Törzseink egyetlen Öregisten… (tovább)

>!
Lazi, Szeged, 2017
412 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632670508

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

A témaválasztás tiszteletreméltó és hiánypótló, a cím pedig kifejező. A szerző mesterien fűzi össze a több szálon futó történéseket. Sok szereplőt felvonultató, nagy és fontos eseményekről beszámoló mozgalmas történelmi tabló ez. Kalandok és szerelem, rendteremtés tűzzel-vassal.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/06/sosemvolt-poganyok.html

Baráth_Zsuzsanna P>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

Bármi áron rá kellett tenni a kereszt súlyát a büszke magyarokra, különben viharsebesen elsodorta volna őket a történelem vihara. István király már úgy nőtt fel, hogy tudta ezt, de az édesapja, Géza (avagy Gyécse) fejedelem ismerte fel az utat, amelyet követnie kell a népének, a túlélés érdekében. Az ő politikai éleslátása, erőskezű kormányzása alapozta meg, hogy a fia minden magyarok királya legyen – rengeteg vér és testvérháború után, mégis kevés szó szokott esni róla. Benkő László legújabb sorozata első kötetéből most jobban megismerhetjük István király apját, Sarolta fejedelemasszony férjét, aki saját korának egyik legjobb uralkodója volt, mert tökéletesen átlátta, hogy a magyarok korábbi portyázó, harcos életmódja nem folytatható tovább. A dicső csaták ideje elmúlt, a magyarok nyilai még mindig veszélyesek voltak, de a kor politikai viszonyai teljesen megváltoztak, ahhoz, hogy a szomszéd országok ne kebelezzék be a magyarokat, fel kellett venni a kereszténységet és egységes állammá kellett szervezni a korszerűtlen, nagyrészt még mindig pusztai nomád alapokon szerveződött országot. Az Öregisten helyett elfogadni Istent nyilván nem lehetett egyetlen nemzedék alatt, maga a fejedelem is csak politikai okokból keresztelkedett meg, az életét a régi hit szerint élte, akárcsak felesége, a szenvedélyes Sarolta asszony. De a fiúkat már kereszténynek nevelték, és annak ellenére kitartották a politikájuk mellett, hogy tudták, a vérontást nem kerülhetik el. A magyar történelem sorsfordító, mégis kevéssé ismert korszakába nyerhetünk bepillantást, a szerzőtől megszokott magas színvonalon, alapos történelmi tudás birtokában meséli el nekünk ezt a történetet, amelyben szokás szerint nem csak a fejedelmi család, hanem a közrendű emberek szempontjából is beleélhetjük magunkat a korszakba, filmszerűen kerülnek bemutatásra az események, amelyek viharsebesen magukkal ragadják az olvasót, és nem eresztik az utolsó oldalig. Igazi időutazást tehetünk egy régen letűnt korba, megismerhetjük őseink mindennapi életét, és azt, hogy mi is történt, mielőtt az István, a király – ból jól ismert események megestek volna. Profin megírt történelmi regény, amelyben áradnak az érzelmek, hatalmas csaták dúlnak nemcsak a harctéren, hanem a szereplők lelkében is, ármány, szerelem, politika, kaland, minden adott egy izgalmas és érdekes könyvhöz.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/08/24/konyvkritika_b…

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

Egy újabb sorozat indult egyenes folytatása a Viharlovasok sorozatnak előtte érdemes elolvasni a teljes élmény miatt én is így tettem. De ha valakinek ez a remek „előzmény” sorozat kimaradt nem is tudhatja, miről marad is le. Igaz nélküle is érthető a kötet végén van kelően alapos jegyzettek, magyarázatok.
Nehéz helyzetben van Gyécse [Géza] fejedelem új utakra kell, terelni a magyarságot a régi hitet el kell hagyni a keresztény isten miatt, felesleges mondani, hogy nem olyan egyszerű változni. Szabad magyar nem túrja a földet, mint a szolganép, nehéz elhagyni a régi ismert hitet valami ismeretlenért valami újért. Nem csak a magyar nem örült az új dolgoknak a táltos rend is féltette a hatalmát, ami azért érthető egy kicsit ahol lehet meg próbáltak keresztbe tenni az új törekvéseknek. Pedig szükség volt rá, ha tetszik, ha nem két erős birodalom közé szorulva nem volt más lehetőség, aki egy kicsit is ismeri, a történelmet az tudja el fog még telni pár száz év mire beérik a teljes változás. Főleg hogy a keresztény hittérítőkkel nem volt egyszerű együtt élni mindenki pogány volt, akit nem tartottak keresztvíz alá, és úgy is bántak és beszéltek velük. Nehéz kérdés mi lett volna ha nem igy alakulnak a dolgok ha mondjuk Géza egy kicsit lassabban tette volna a dolgát, ha egy kicsit elnézőbb a régi hittel szembe , akkor másként alakultak volna a dolgok. Ki tudja már mit hozott volna a jövő . Vagy amit tett egyszerűen meg kellett tenni nem volt más választása .
László mindig jól megkínozza, a szereplőit egy csomó akadályt görget, eléjük nehogy egyszerű legyen az életük. Mindig közbe jön valami egy kéretlen kérő, egy büntető portya,vérbosszú, magasabb politika.
Így a végére csak annyit írnék még azt kaptam amit vártam egy remek regényét, sokk tanulsággal, bármennyi idő is telik el nem sokat változik a világ. mindig akkor voltunk gyengék amikor nem fogtunk össze, nem láttuk át mi is az ország érdeke. Talán egyszer tanulunk belőle .

kispartizan>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a kötetet, csak azt írhatnám: gyönyörű!
Sajnálatomra nem ismertem a szerző történelmi írásait, s ha pár évvel korábban találkozom vele, teljesebbnek érezhettem volna magam történelmi tudásomat illetően. Még akkor is, ha nem minden pontosan úgy van, ahogy az megtörtént anno és néhány ködös területet maga az író színezett ki, töltött meg.
Géza fejedelem honalapítási törekvéseinek kezdetén, mikor össze kellett kovácsolnia a soknemzetiségűeket, nem volt könnyű dolga. Nemcsak neki, de az akkori ország területén élő nemesebbeknek sem.
Egy karakter szemszögéből és mégis mindenhonnan alakította a szerző a trilógia ezen részét és bár jócskán fogytak az oldalak, mindig vágytam arra: mi fog még történni?
Jöttek sorra a felismerések, a régi és új nevek olvasván ismertem fel kis országunk régi és új részeit, településeit és jöttem rá összefüggésekre is.
Gyönyörűen megfogalmazott, ízes és szép szavakkal telített írást kaptam, s bár az oldalak többször átlépték a százakat, nem bántam. Nem érzem bőbeszédűnek az írást, mert minden résznek, minden szónak tartalma volt!
Ha annak idején nekünk ezt adták volna ki kötelező olvasmányként, lehet ma jobban kedvelném a történelmet és az irodalmat is… Ma már ez szerintem ebben a formában kivihetetlen lenne, de csak tiszta szívvel tudom ajánlani mindazoknak, akik igényes és szép történelmi regényt akarnak olvasni. Már most olvasom a folytatást…
A kötet egyértelműen megkapta nálam az 5 *-ot!

János_Dobos_2>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

Benkő Lászlóval elfogult vagyok, köszönhetően remek történelmi regényinek.
A legújabb Sosemvolt pogányok című regényének olvasása most furcsán alakult.
Nagy lendülettel kezdtem olvasni, de mivel a helyszínek és szereplők bemutatása szépen és méltósággal hömpölygött, jó szokásomhoz híven párhuzamosan másik könyvet is olvastam.
Szokásom 3-4 könyv párhuzamos olvasása, van amit utazás közben, van amit otthon olvasok, hangulatomtól függően. A Melk elfoglalásának leírásával hatalmas lendületet vett a cselekmény és csak ezt a könyvet olvastam. Remek regény született erről a nehéz és alig tudunk valamit korszakról. Az író mindig jól tudja csűrni, csavarni a történetet és most is így van. A szereplők tulajdonságai jól kidolgozottak, lehet szeretni és haragudni. Nagyon várom a történet folytatását……..

Inmelius_Mudri_Jolcsi>!
Benkő László: Sosemvolt pogányok

Történelmi regény Gyécse (Géza) vezérlőfejedelem korából egy család életén keresztül, hogyan lett a magyar egy nemzetté és kereszténnyé. Nem véletlenül Vér és kereszt a trilógia elnevezése, mert vérrel és vassal ment végbe a folyamat. Sok ártatlan élet bánta a politikai szűklátókörűséget – a nép részéről. Az alantasnak – és ezt nem pejoratív értelemben mondom – nem feladata stratégiában gondolkodni, azokat átlátni és megfelelően cselekedni. Sőt, a vezérek számára nem is jó, ha mindenki átlátja, mit miért – ez korszakoktól független, egyetemleges igazság. Kizárólag azért tanítanak becsületet, igazságot csak nagy vonalakban az iskolákban a gyerkőcök épülésére, hogy irányítani lehessen a tömeget. Ez is egyetemleges igazság. A való életre általában a felsőoktatás ÉS a való élet képes (valamelyest) felkészíteni, már akinek van füle a hallásra és szeme a látásra.

Hja, az élet kegyetlen és igazságtalan. Majdnem mindegy, mikorról írnám ezt le, mert így van ez az Orbán érában és Géza vezérlőfejedelem alatt is. Szerinted nincs igazam? Legyen neked a te igazságod.

Augsburg után új útra kellett lépnie a magyarságnak – ami sem zökkenőmentes, sem szelíd eszközökkel keresztül vittnek nem mondható. Új hit, új ország, szertebomló törzsszövetség és az egyszerű emberek félelme az újtól.

Hol kezdődik az igazság, és ki mondja meg, meddig tart?
Nagyon finoman árnyalt, végtelenül szókimondó regény a tizedik századi magyarság történelméből, urak, papok és a szenvedő nép szemszögéből.
Mert rendnek lenni kell.
Mert minden politika.
Akkor is, ha nem annak látszik.

Teljes szöveg: http://kulturpara.blog.hu/2017/06/21/a_magyarok_sosemvo…


Népszerű idézetek

robinson P>!

Cseke apa nekem azt tanította, hogy a hallgatás nem mindig a gyávaság megnyilvánulása. Van úgy, hogy a bölcsességé. Az ilyen hallgatás nem egyenlő az egyetértéssel vagy a beletörődéssel.

146. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hallgatás
robinson P>!

– Kegyes hazugságokkal sokra nem megyek, talpnyalók meg akadnak bőven körülöttem is.

57. oldal

robinson P>!

– A rossz ügy mellett tett esküről az Öregisten is azt mondja, hogy elállhatsz tőle, ha felismerted, hogy hibás döntés volt.

294. oldal

robinson P>!

Pogányok lennénk? Hitetlenek? Éppen mi?
Hogy merészel egy idegen istent szolgáló ilyet állítani a saját földünkön?

130. oldal

robinson P>!

Már régen nem arról volt szó, hogy ha nem ő, akkor én. Csakis arról, kinek gyorsabb a keze, vagy kinek van nagyobb szerencséje. A legkevésbé az számított, hogy kinek van igaza.

333. oldal

robinson P>!

Ezek a békétlen esztendők oly iszonyatos súllyal nehezedtek ránk, akár a vízben ázott rönkök. Láttunk vért és halált eleget, és a legtöbb ellen mit sem tehettünk.

130. oldal

robinson P>!

De nem sokat törődhettek a mindenütt leselkedő ártószellemekkel, mert a fiúcska azonnal felnőtt nevet kapott a keresztségben. István lett ő is, mint Gyécse nagyúr… De csak Vajknak hívták mindenütt a népek, az ősi magyar nevén.

133. oldal

robinson P>!

. Felhősödik, apám…
– Úgy van, fiam. Itt is, de az egész uruszág fölött is. Egyre több a sötét felleg. Nem tudja senki, meddig gyülekeznek még…

165. oldal

robinson P>!

Aranyasszony szelleme ott élt a szállás minden lakójának szívében.

83. oldal

robinson P>!

Sarolta sosem tűrte, ha valaki ellentmondott neki, s különösen olyan, akinek a hangjára amúgy is erősen hallgattak a nemzetségek.

24. oldal


A sorozat következő kötete

Vér és kereszt sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Pogány tüzek
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Csikász Lajos: Megátkozottak
Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…
Urbánszki László: Ördöglovas
Pusztai Andrea: A sárkányölő
Nemere István: Csák Máté
Szántó György: Aranyágacska
Cey-Bert Róbert Gyula: A pozsonyi csata