A Vér és kereszt trilógia első kötete visszavezet a 10. századi magyar történelem utolsó harmadába, a kereszténység felvételének korába, amikor kezdetét vette integrálódásunk a keresztény Európába.
Géza nagyfejedelem az augsburgi csatavesztés után magyar földön bonyolult belső helyzettel szembesült, és ráébredt: gyökeres változtatásra van szükség, máskülönben e soknemzetségű, ősvallásban élő nép beszorul a két keresztény nagyhatalom, Bizánc és a Szent Római Birodalom közé. Tartva a felmorzsolódástól úgy döntött, hogy békepolitikát folytatva szorosabb kapcsolatra lép Ottó császárral, sőt arra is hajlandó lesz, hogy felvegye a keresztény vallást, és terjessze azt a magyarság és a hozzá kapcsolódott nemzetségek körében.
Ám a meggyőződés és a hit átformálása mindig drámai következményekkel jár. Vajon valóban pogányok voltak elődeink? Aligha. Ősvallásunkban minden megtalálható, ami e nagy múltú népet képes volt egyben tartani. Törzseink egyetlen Öregisten… (tovább)
Sosemvolt pogányok (Vér és kereszt 1.) 38 csillagozás
Enciklopédia 1
Kedvencelte 5
Most olvassa 2
Várólistára tette 25
Kívánságlistára tette 25
Kiemelt értékelések
A témaválasztás tiszteletreméltó és hiánypótló, a cím pedig kifejező. A szerző mesterien fűzi össze a több szálon futó történéseket. Sok szereplőt felvonultató, nagy és fontos eseményekről beszámoló mozgalmas történelmi tabló ez. Kalandok és szerelem, rendteremtés tűzzel-vassal.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/06/sosemvolt-poganyok.html
Bármi áron rá kellett tenni a kereszt súlyát a büszke magyarokra, különben viharsebesen elsodorta volna őket a történelem vihara. István király már úgy nőtt fel, hogy tudta ezt, de az édesapja, Géza (avagy Gyécse) fejedelem ismerte fel az utat, amelyet követnie kell a népének, a túlélés érdekében. Az ő politikai éleslátása, erőskezű kormányzása alapozta meg, hogy a fia minden magyarok királya legyen – rengeteg vér és testvérháború után, mégis kevés szó szokott esni róla. Benkő László legújabb sorozata első kötetéből most jobban megismerhetjük István király apját, Sarolta fejedelemasszony férjét, aki saját korának egyik legjobb uralkodója volt, mert tökéletesen átlátta, hogy a magyarok korábbi portyázó, harcos életmódja nem folytatható tovább. A dicső csaták ideje elmúlt, a magyarok nyilai még mindig veszélyesek voltak, de a kor politikai viszonyai teljesen megváltoztak, ahhoz, hogy a szomszéd országok ne kebelezzék be a magyarokat, fel kellett venni a kereszténységet és egységes állammá kellett szervezni a korszerűtlen, nagyrészt még mindig pusztai nomád alapokon szerveződött országot. Az Öregisten helyett elfogadni Istent nyilván nem lehetett egyetlen nemzedék alatt, maga a fejedelem is csak politikai okokból keresztelkedett meg, az életét a régi hit szerint élte, akárcsak felesége, a szenvedélyes Sarolta asszony. De a fiúkat már kereszténynek nevelték, és annak ellenére kitartották a politikájuk mellett, hogy tudták, a vérontást nem kerülhetik el. A magyar történelem sorsfordító, mégis kevéssé ismert korszakába nyerhetünk bepillantást, a szerzőtől megszokott magas színvonalon, alapos történelmi tudás birtokában meséli el nekünk ezt a történetet, amelyben szokás szerint nem csak a fejedelmi család, hanem a közrendű emberek szempontjából is beleélhetjük magunkat a korszakba, filmszerűen kerülnek bemutatásra az események, amelyek viharsebesen magukkal ragadják az olvasót, és nem eresztik az utolsó oldalig. Igazi időutazást tehetünk egy régen letűnt korba, megismerhetjük őseink mindennapi életét, és azt, hogy mi is történt, mielőtt az István, a király – ból jól ismert események megestek volna. Profin megírt történelmi regény, amelyben áradnak az érzelmek, hatalmas csaták dúlnak nemcsak a harctéren, hanem a szereplők lelkében is, ármány, szerelem, politika, kaland, minden adott egy izgalmas és érdekes könyvhöz.
A teljes kritika itt olvasható:
http://smokingbarrels.blog.hu/2017/08/24/konyvkritika_b…
Egy újabb sorozat indult egyenes folytatása a Viharlovasok sorozatnak előtte érdemes elolvasni a teljes élmény miatt én is így tettem. De ha valakinek ez a remek „előzmény” sorozat kimaradt nem is tudhatja, miről marad is le. Igaz nélküle is érthető a kötet végén van kelően alapos jegyzettek, magyarázatok.
Nehéz helyzetben van Gyécse [Géza] fejedelem új utakra kell, terelni a magyarságot a régi hitet el kell hagyni a keresztény isten miatt, felesleges mondani, hogy nem olyan egyszerű változni. Szabad magyar nem túrja a földet, mint a szolganép, nehéz elhagyni a régi ismert hitet valami ismeretlenért valami újért. Nem csak a magyar nem örült az új dolgoknak a táltos rend is féltette a hatalmát, ami azért érthető egy kicsit ahol lehet meg próbáltak keresztbe tenni az új törekvéseknek. Pedig szükség volt rá, ha tetszik, ha nem két erős birodalom közé szorulva nem volt más lehetőség, aki egy kicsit is ismeri, a történelmet az tudja el fog még telni pár száz év mire beérik a teljes változás. Főleg hogy a keresztény hittérítőkkel nem volt egyszerű együtt élni mindenki pogány volt, akit nem tartottak keresztvíz alá, és úgy is bántak és beszéltek velük. Nehéz kérdés mi lett volna ha nem igy alakulnak a dolgok ha mondjuk Géza egy kicsit lassabban tette volna a dolgát, ha egy kicsit elnézőbb a régi hittel szembe , akkor másként alakultak volna a dolgok. Ki tudja már mit hozott volna a jövő . Vagy amit tett egyszerűen meg kellett tenni nem volt más választása .
László mindig jól megkínozza, a szereplőit egy csomó akadályt görget, eléjük nehogy egyszerű legyen az életük. Mindig közbe jön valami egy kéretlen kérő, egy büntető portya,vérbosszú, magasabb politika.
Így a végére csak annyit írnék még azt kaptam amit vártam egy remek regényét, sokk tanulsággal, bármennyi idő is telik el nem sokat változik a világ. mindig akkor voltunk gyengék amikor nem fogtunk össze, nem láttuk át mi is az ország érdeke. Talán egyszer tanulunk belőle .
Benkő Lászlóval elfogult vagyok, köszönhetően remek történelmi regényinek.
A legújabb Sosemvolt pogányok című regényének olvasása most furcsán alakult.
Nagy lendülettel kezdtem olvasni, de mivel a helyszínek és szereplők bemutatása szépen és méltósággal hömpölygött, jó szokásomhoz híven párhuzamosan másik könyvet is olvastam.
Szokásom 3-4 könyv párhuzamos olvasása, van amit utazás közben, van amit otthon olvasok, hangulatomtól függően. A Melk elfoglalásának leírásával hatalmas lendületet vett a cselekmény és csak ezt a könyvet olvastam. Remek regény született erről a nehéz és alig tudunk valamit korszakról. Az író mindig jól tudja csűrni, csavarni a történetet és most is így van. A szereplők tulajdonságai jól kidolgozottak, lehet szeretni és haragudni. Nagyon várom a történet folytatását……..
Történelmi regény Gyécse (Géza) vezérlőfejedelem korából egy család életén keresztül, hogyan lett a magyar egy nemzetté és kereszténnyé. Nem véletlenül Vér és kereszt a trilógia elnevezése, mert vérrel és vassal ment végbe a folyamat. Sok ártatlan élet bánta a politikai szűklátókörűséget – a nép részéről. Az alantasnak – és ezt nem pejoratív értelemben mondom – nem feladata stratégiában gondolkodni, azokat átlátni és megfelelően cselekedni. Sőt, a vezérek számára nem is jó, ha mindenki átlátja, mit miért – ez korszakoktól független, egyetemleges igazság. Kizárólag azért tanítanak becsületet, igazságot csak nagy vonalakban az iskolákban a gyerkőcök épülésére, hogy irányítani lehessen a tömeget. Ez is egyetemleges igazság. A való életre általában a felsőoktatás ÉS a való élet képes (valamelyest) felkészíteni, már akinek van füle a hallásra és szeme a látásra.
Hja, az élet kegyetlen és igazságtalan. Majdnem mindegy, mikorról írnám ezt le, mert így van ez az Orbán érában és Géza vezérlőfejedelem alatt is. Szerinted nincs igazam? Legyen neked a te igazságod.
–
Augsburg után új útra kellett lépnie a magyarságnak – ami sem zökkenőmentes, sem szelíd eszközökkel keresztül vittnek nem mondható. Új hit, új ország, szertebomló törzsszövetség és az egyszerű emberek félelme az újtól.
Hol kezdődik az igazság, és ki mondja meg, meddig tart?
Nagyon finoman árnyalt, végtelenül szókimondó regény a tizedik századi magyarság történelméből, urak, papok és a szenvedő nép szemszögéből.
Mert rendnek lenni kell.
Mert minden politika.
Akkor is, ha nem annak látszik.
Teljes szöveg: http://kulturpara.blog.hu/2017/06/21/a_magyarok_sosemvo…
Népszerű idézetek
A sorozat következő kötete
Vér és kereszt sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bán Mór: Az üstökös lángja 91% ·
Összehasonlítás - Jankovich Ferenc: Hulló csillagok 80% ·
Összehasonlítás - Csikász Lajos: Megátkozottak 96% ·
Összehasonlítás - Bányai D. Ilona: A vér jogán 94% ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Dél pörölye 94% ·
Összehasonlítás - Weina Dai Randel: A Fényes hold császárnője 93% ·
Összehasonlítás - Nemere István: Csák Máté 93% ·
Összehasonlítás - Kodolányi János: Pogány tüzek 90% ·
Összehasonlítás - Hunyady József: A kék hegyek kapitánya 89% ·
Összehasonlítás - Nemere István: Mohács – 1526 ·
Összehasonlítás