Balassi ​Bálint 16 csillagozás

Az „istentelen” magyar
Benkő László: Balassi Bálint

A ​XVI. század második felében járunk. Az ország három részre szakadt. Délről a török nyomul a Felvidék felé, Erdély szultán adófizetője. A Habsburg-házból való királyoknak csak ütközőzóna a magyarok földje, amely az Oszmán Birodalom támadásaitól védi őket, de némely magyar főurak legalább annyi gondot okoznak nekik, mint a törökök.
Balassi Bálint 1554-ben, az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú főrangú családjában akkor látja meg a napvilágot, amikor a Felvidéken mindennaposak a török beütések, de az apja sosem marad adós a méltó válasszal. Harcosnak, vitéznek neveli fiát, és szakítva a hagyományokkal, nem ereszti Bálintot a bécsi udvarba tanulni, hanem egy németországi „oskolaév” után maga veszi kézbe a nevelését. Balassi Bálintban egyszerre ver gyökeret a művészetek, az irodalom utáni töretlen lelkesedés és a haza ügye iránti rendíthetetlen tenni akarás. Ez utóbbiban nem ismer megalkuvást, kőkeményen ellenáll töröknek és Habsburgnak egyaránt, mert azt tartja,… (tovább)

>!
Családi Könyvklub, Dunaszerdahely, 2020
652 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638961990

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Benkő László: Balassi Bálint

Benkő László: Balassi Bálint Az „istentelen” magyar

Benkő László a tőle megszokott színvonalon ismét írt nekünk olvasóknak egy szerethető és hihető, korrekt történelmi regényt. Ezúttal a költő és katona Balassi Bálint életéről tudhatunk meg bővebben információkat. A nagy múltú Balassi-család sorsa szorosan forrt egybe a történelemmel.
https://gaboolvas.blogspot.com/2020/11/balassi-balint.html

Bibliotekarius>!
Benkő László: Balassi Bálint

Benkő László: Balassi Bálint Az „istentelen” magyar

Bár Benkő Lászlótól – pl. a Honfoglalás trilógiát – nagy kedvvel olvastam eddig többnyire, tehát pozitív elfogultsággal kezdtem az olvasásnak most is, mégis valamelyest csalódás lett a vége.
Nem hosszú elmondanom, hogy miért… (s most csak a hiányjeleimre térek ki és illetlen módon arra nem, ami jó)
Balassinak kétségtelenül „kész kalandregény” az élete, ez igaz. S regénybe kívánkozik. Másrészről mégsem nagyon tudnánk róla különösebben, ha a magyar késő reneszánsz leghatásosabb irodalmi életművét nem produkálta volna „közben”. Ezért a külső vitézi, s olykor kalandori életnél bizony fontosabb az a szellemi út, amiből ez a bonyolult és kifinomult életmű létrejött. Nem újdonság ez, ha a háború alatti (1941) életrajzi sorozatban megjelent monográfiát, ami ugye 80 éves, megnézzük, láthatjuk, hogy már a kitűnő Eckhardt Sándor számolt ezzel. (lásd: http://real-eod.mtak.hu/8520/)
Ezért van, hogy a pár száz oldalas „életrajza” jelentős része nem a kalandos életút elemzése (bár benne van minden fontosabb állomás), hanem a szellemi táplálékok felfedezése és integrálása, majd pedig a fordítások és eredeti művel születésének története. És aztán ezeknek a műveknek alapos elemzése.
Balassinál nem lehet a művet az életről leválasztani (máshol sem kívánatos, de itt meg főleg!) , ezért egy regényben sem szabadott volna megkerülni azokat a recepciós hatásokat, amik a fiatal embert érték, tanulmányai, de elsősorban olvasmányai által. Ha ezek említve is vannak a könyvben, röviden és nagyon felszínesen: így aztán, ha valaki a végére jut, akkor nem is annyira a XVI. század nagy költője, hanem inkább a hősszerelmes párbajhős és kalandos életű, vagyonából tragikusan kifordult (kiforgatott) katonaember marad meg benne, aki amúgy híres verseket is írt…
Pedig ma már tudjuk, s ez kb. 100 éve világos is, hogy egy valóban világirodalmi szintű nagy költőnkről van szó, aki maga nemében első a magyar irodalomban: s elsősorban abban első, hogy ezt így is élte meg, költőként látta maga magát is, azt hiszem az utókorban is így képzelte ezt el, szerette volna, hogy így legyen.
Ehhez, hogy ez teljesen ki is kerekedjen a regényből, a szellemi hatások, azok feldolgozása és átörökítése, aztán a műveknek a beintegrálása az életrajzba sokkal nagyobb intenzitással kelletett volna megtörténni. Nemrégiben Szajbély Mihály irodalomtörténész írt egy „régi módi monográfiát” Csáth Gézáról, ami valósággá regénnyé vált a kezében, az élet és a mű integrációja folytán. Itt ennek a fordítottja kellett volna: az életrajzi regénybe kellett volna jobban felszívni az életművet és az irodalomtörténet által már szépen leszállított sok okosságot. (Elárulom, ez nem sokszor szokott sajnos jól sikerülni, ezért az írókról, költőkről, zeneszerzőkről – úgy tűnik – nehezebb jó életrajzi regényt írni).
Így – majdnem – mindent megtudunk Balassi „külső” életéről, de erről a „belsőről”, amitől az lett, akinek szeretjük, amiért mindnyájan egyáltalán ismerjük, csak igen keveset és annak is csak a felszínét. Sajnos, ami már a költő Zrínyi életrajzi feldolgozásánál is látszott, az most még nagyobb hiányjelként maradt meg az olvasóban: aki a nagy poétának és nemcsak a katonának, szerelmes kalandornak az életére volt kíváncsi, hanem a belülről felépülő irodalmi nagyságra is. (Itt is, ott is csábító a NAGY élet, csak hogy mindkettőnél a NAGY életmű is ott van mellette! S ez Balassi esetében kiáltóbb, mert az életmű még nagyobb is és föltétlen sokkal jelentősebb politikai és katonai „életművénél”!))
Íróról úgy látszik jó és igaz életrajzi regényt írni csak úgy lehet és érdemes, ha az ÉLET és az IRODALOM mindig kéz a kézben járnak. Őszintén remélem, ez a következő hasonló kísérletnél így, vagy jobban így lesz!

Sir_Robert>!
Benkő László: Balassi Bálint

Benkő László: Balassi Bálint Az „istentelen” magyar

Tökéletes 16.századi leírás. A cselekmények jól kidolgozottak, és sok olyan részletet tartalmaz, ami történelem könyvekben, nem található. Ez egy tökéletes könyv azok számára akik szeretik a történelmi könyveket.

Vieri2000>!
Benkő László: Balassi Bálint

Benkő László: Balassi Bálint Az „istentelen” magyar

Aki azt hiszi hogy teljes képet kap Balassiról az tévedni fog a könyv olvasása során. Mégis azt kell írnom hogy nem tudtam letenni mert cselekményes, kalandos élete visszaköszön a regényben. Költői nagysága nem jön át a mű olvasása közben de szerethető és tapintható az elhelyezett versek nyomán. Én mindenkinek ajánlanám aki szereti a történelmi regényeket.

Sándor_Gábor_Nagy>!
Benkő László: Balassi Bálint

Benkő László: Balassi Bálint Az „istentelen” magyar

Kicsit félve nyitottam ki, mert egyszer nekivágtam a szerző Honfoglalás trilógiájának, de beletört a bicskám. Ez a kötet azonban felülmúlta a várakozásaimat. Igazi történelmi környezetben játszódó kalandregény, néha már A koppányi aga testamentumát idéző hangulattal. Talán kicsit hosszúra nyúlt, meg aztán a végét is lehetett tudni előre – lévén egy életrajzi regényről van szó – így valahogy a katarzis elmarad. Talán ezekért nem lett maximum csillagos. De azért ajánom, ha valaki ilyesmit keres.


Hasonló könyvek címkék alapján

Cselenyák Imre: Áldott az a bölcső
Gárdos Péter: Semmelweis Ignác rövid boldogsága
Cselenyák Imre: Hej, Tinódi!
Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Harsányi Zsolt: Mathias Rex
Kertész Erzsébet: Szeretném Blankát boldognak látni
Gorka Eszter: Várni fogunk
Retkes Tamás: Világégésben edzve