A ​vér törvénye (Viharlovasok 2.) 12 csillagozás

Benkő László: A vér törvénye

Néhány ​év telik el a 907-es győztes háború után, amit a mai Pozsony térségében, a Duna két oldalán vívott meg a magyar törzsszövetség a frank Gyermek Lajos király és bajor szövetségese ellenében. A vesztes bármennyire is igyekszik elhallgatni a gyászos véget, s azt, hogy százezres hadukat az alig harmincötezer fős magyar könnyűlovasság megsemmisítette, a magyarok váratlan haditettének híre futótűzként terjed a Frank Birodalomtól Bizáncig.
Megnyílik a Duna-menti folyosó nyugatnak, a törzsszövetség határa a bajorok felé tolódik. Az ellenség egy része immáron belátja, hogy a magyarokkal jobb szerződni, mint ellenükre tenni. Ki hitte volna évekkel előtte, hogy a pozsonyi csata értelmi szerzőjének, Luitpold hercegnek a fia, a bajor Arnulf a magyarok földjén talál menedékre családjával? Ki gondolta volna, hogy a fiatal Arnulf herceg közeledése egyszer majd dinasztikus kapcsolatokhoz vezet a magyarok és a bajorok között, ami hosszú időkre meghatározza a korabeli politika… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Lazi, Szeged, 2013
388 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671949

Enciklopédia 1


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Benkő László: A vér törvénye

Igényes és izgalmas, fordulatokban gazdag történelmi regény. Olvasmányos végig, jól megírt része a sorozatnak. Ármány és belviszály, harcos csaták. Jöhet az Aranyasszony.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/07/viharlovasok-i-ii.html

6 hozzászólás
>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Benkő László: A vér törvénye

Pár év telt csak még el 907 óta a törzsszövetség erősödik, gyarapodik, de ahogy ez akkoriban volt soha nem lehet nyugta a magyarnak. Mindig vannak olyanok, akiknek nem tetszik, hogy a magyar hazára lelt. Szövetségek kötődnek vagy éppen bomlanak, fel a csata lehetősége mindig ott lebeg a levegőben. Új szereplők bukkannak fel, vagy halottnak régi ellenség mondjuk várható volt, hogy mégsem halt, meg amíg nem vágják, le a fejét addig jöhet bármikor. A táltosok egyre nagyobb problémát jelentenek, nagyobb hatalomra vágy és ezért bármire is képesek.
Igazából elég ennyit írni, akit érdekel ez a korszak, amiről igen keveset tudunk, az ne hagyja ki remek folytatás lett. Benkő László mindent bele adott, amit csak lehetett, amit csak tudott, nyelvezete gördülékeny jól és könnyen olvasható. A regény most is meg van töltve remek mellékszereplőkkel, akkor is jó olvasni róluk, ha csak ritkán jelenek meg. Egyszer kíváncsi lennék mennyi kutató munka van egy ilyen regény mögött, főleg ha egy évben több regénnyel is jön a szerző.

>!
Sünike
Benkő László: A vér törvénye

Direkt megvártam az ötödik, és egyben befejező rész megjelenését, mielőtt elkezdtem ezt a regényt.
Persze, újra kellett olvasnom az első részt, a Táltos fiát, hogy értsem az összefüggéseket.
Ez a rész még jobban tetszett, mint az első. Változatosabbak voltak a helyszínek és a cselekmény különböző szálai gyakrabban váltogatták egymást.
Most szokás szerint elolvasok egy teljesen más témájú könyvet, és azután jöhet az „Aranyaszony”.
Már nagyon várom.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

A magyar ember, ha nem akar szólni, meglehetősen nehéz szóra bírni.

128. oldal

>!
robinson P

A jó bor mindig hamarabb oldja a nyelvet, s elbontja a gondolkodás gátjait.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bor
>!
robinson P

Mert az ember mindig és mindenütt ugyanolyan. Egyszer szeret, máskor gyűlöl, s gyakorta ugyanazzal teszi. De legfőképpen a hatalmat kedveli, s megtesz érte mindent. Szövetkezik akár a sátánnal is, ha úgy látja, a szövetség az érdekeit szolgálja.

388. oldal

>!
Cheril

Az öregek viszik az emlékezetet, az ő feladatuk átörökíteni azt az ifjakra. Így történik századok óta. A fontosabb történéseket az ügyesebbek és tudósabbak fára róják, netán kőbe vésik, de leginkább az élőszó kapaszkodik meg az ifjonti gondolatok között. A fa elkorhad, a kő szétporlik, de az emlékezet, ha nem csalatkozik meg, és van, aki ápolja, ezredéveken ívelhet át.

14. oldal

>!
Cheril

– Ez adott erőt a magyarnak, gyermekeim – tagolja lassan. – Hogy megtapasztalhatta, mi mindenre képes, ha igazán összefog. Mer' az összefogás a legfontosabb. Nélküle nincs semmi, csak vereség meg zűrzavar.

15. oldal

>!
Cheril

Mert akinek a gondolataiból kiveszik az ősök cselekedete, vagy a hamis beszédet igaznak gondolván indul a maga pallérozatlan feje után, elébb-utóbb gyökértelen fává silányul, s korhad egyre, míg végül maga is eltűnik nyomtalanul, mert az idő nem válogat.

16. oldal

>!
Lyanna P

A mesemondó pedig arra kéri Tengrit, sose hagyja, hogy a régi történet bárki ajkán is hamissá silányuljék. Mert az a közösség, amelyik nem őrzi valós történelmét, s netán azt is hagyja, hogy elvegyék tőle, önnön vesztét hozza közelebb. Ennél már csak az rosszabb, ha maga talál ki magának dicső múltat.
S miként tanítja az öreg emlékezet az ifjoncokat? Azt mondják: így meg így történt, igen, megmásítani lehetetlen már. Rosszul cselekedtünk, s még rosszabbul döntöttünk. Gondod legyen rá, hogy soha meg ne ismétlődjék. Ezért ismerd meg a valós múltat, hogy tanulj belőle.

314. oldal

>!
Lyanna P

Mert a csupán józan ész vezérelte életre nem érett még a világ. Legföljebb remélem, de valójában én sem tudom, megérik-e rá valaha is.

388. oldal

>!
robinson P

A magyar vidéken mindig hamar visszatalál az élet folyása a maga rendes medrébe. Nem is történhet másként. Úgy tűnik, Tengri jobban szereti a magyart, mint a keresztény Isten az övéit.

87. oldal

>!
robinson P

Asszonyfélének, leánynak helye nincs ott, ahol férfiak tárgyalnak.

116. oldal


A sorozat következő kötete

Viharlovasok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jean-Pierre Montcassen: A magyarok nyilaitól…
Kodolányi János: Pogány tüzek
Urbánszki László: A felderítő
Pusztai Andrea: A sárkányölő
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
Hanczár János: Óperencia
Scheffel József Viktor: Ekkehard
Czakó Gábor: Aranykapu
Urbánszki László: A dalmát háború
Kodolányi János: Boldog Margit