A ​megszerzett föld (Honfoglalás-trilógia 3.) 50 csillagozás

Benkő László: A megszerzett föld Benkő László: A megszerzett föld Benkő László: A megszerzett föld

A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
Lazi, Budapest, 2013
390 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632672175
>!
Családi Könyvklub, Budapest, 2011
416 oldal · ISBN: 9789630823654
>!
STB Könyvek, Kistarcsa, 2004
416 oldal · ISBN: 9639444731

Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Benkő László: A megszerzett föld

Benkő László első regénysorozata 2004-ben jelent meg először. A regény inkább a vándorló népek életmódjára koncentrál, azon át mutatja be honfoglalás folyamatát. Végigkövethetjük Beke és Virág szívszorító szerelmi történetét, majd Gecse és fiai életét.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/03/honfoglalas-trilo…

2 hozzászólás
>!
ursus MP
Benkő László: A megszerzett föld

Most, amikor befejeztem, először is meg kell köszönnöm ezt a három könyvet. Szépmező Szárnya óta vártam rájuk. Szerettem azt a mesét (Komjáthy István: Mondák könyve), mégis reméltem, lesz egyszer valaki, aki lefejti a történetről a legendákból kavart mázat, hogy tisztán állhasson előttünk a valóságos ember, aki megélte azokat az időket. Benkő László megtette ezt – itt volt az ideje.

Sok mindent tud ez a történet, de bő 1200 oldalnak kell is tudnia sok mindent, hogy se unalomba, se tudálékos részletezésbe, se pedig giccsgyanús szenvelgésbe ne fulladjon arról a korról mesélve, amelyikről minél többet tudunk, annál több űrt próbálunk felesleges fantáziálgatással kitölteni.

Ebből a regényből kellene filmet készíteni! Egy jó forgatókönyvíró, a megfelelő rendezővel, operatőrrel, a mai kor eszközeivel csodákat művelhetne, ha lenne rá elegendő szándék és pénz. Mert a vállalhatatlan Honfoglalás filmmel ellentétben itt van történet, igazi, értő kézzel megformált jellemek, hús-vér szereplők, valós konfliktusok, nagyívű kaland. A cselekmény végig leköti a figyelmet, az író erőlködés nélkül tartja fenn a feszültséget, és elegánsan kerüli el a mesterkélt érzelmesség vagy az erőltetett heroizmus csapdáit. Még a sorsfordító véletlenek is természetesnek hatnak. Benkő nyilván nem írhatja meg azt, ami történt, ahogy egyetlen történelmi regény írója sem vállalkozhat erre, így bátran – és mélyreható történelmi tudással felvértezve – megírja azt, ami valószínűleg történhetett, s főleg azt, hogyan élhették meg mindezt az adott kor emberei. Nem vész el a részletekben, megmutatja a nagy képet. Minden olyan nép és államszerveződés, amely valamilyen szinten érintkezett őseinkkel, megjelenik a regény lapjain. És nem csak érintőlegesen, az említés szintjén, hiszen hőseink sikereken és tragédiákon átívelő, hányatott életét követve belülről ismerjük meg valamennyit.

A Honfoglalás trilógia családregény, s ha más, mint a műfaj azon jeles képviselői, amelyek hozzászoktattak bennünket a regények e különleges változatához, csupán a bemutatott korszak és életforma miatt más. Ugyanakkor kalandregény is abban az értelemben, amennyiben az akkori levédiai és etelközi pusztákon, Bizáncban vagy a pannóniai maradék avar szállásokon kaland volt minden nap.

A fél pont levonás nem elmarasztalás. Annak a reményemnek szól, hogy amennyiben lesz harmadik kiadás is (a másodikból már alig látni a boltokban és az interneten), akkor talán akad egy értő szemű szerkesztő, aki kigyomlálja a helyenként feleslegesen ismétlődő zsánerelemeket, és esetleg azt is tudja majd, mi a különbség a „szível” és a „szívlel” jelentése között.

A trilógia bárkinek ajánlható, aki élvezni tudja, amit egy cselekményes, fordulatos történelmi regény nyújthat, mert ez a regény méltó folytatója a Sienkiewicz, Jan, Graves, Clavell, Druon, Waltari, Jacq, Napier által kijelölt vonal történeteinek.

Saját tüzet kívánok minden leendő olvasónak!

7 hozzászólás
>!
nagy_anikó
Benkő László: A megszerzett föld

A cselekmény három szálán keresztül folytatódik a történelmi ismerkedés. Majk és a besenyők, Beke és a bolgár háború, Gecse és a fejedelem környezete. Rengeteg szomorúságról, szenvedésről, kegyetlenségről, politikáról, taktikáról olvashatunk, de másrészt gyönyörű leirások találhatók a könyvben – tájról, emberi természetről, tisztességről, becsületről. Méltó befejezése ez a kötet egy család és egy nemzet történetének. Benkő László mesél és mesél. Én élvezettel olvastam mind a három kötetet.

>!
Mallinalli
Benkő László: A megszerzett föld

Tetszett ez a rész is, de sajnos azért az előző kötet nyomába se ér. Jóllehet nagyon informatív, mégis helyenként sok volt a jóból. Néha elvesztettem a fonalat a rengeteg népcsoport között és meg kellett álljak rendbetenni fejben, hogy most akkor ki kicsoda és kivel van, meg kivel nem. Nagy erőssége az, hogy minden körülményt bemutat, de kifejezetten a regény szempontjából lehet, hogy a kevesebb több lett volna.
Ami még nem tetszett, az a csatajelenetek leírása. Valahogy képtelen voltam a helyszíneket jól elképzelni, ezért sokszor érthetetlen harci alakzatok vagy műveletek borzolták az idegeimet.
Viszont nagyon megérte elolvasni a trilógiát, rengeteget megtudtam az eleinkről és a könyveknek van egy hangulata is, ami nagyon tetszett. Jó élmény volt.

>!
kanga021
Benkő László: A megszerzett föld

Mintha ebben a kötetben egy kicsit több lett volna a háború… Számomra lassan olvasható volt. Oda kellett figyelni, mikor ki kinek az oldalán áll éppen. Ezzel együtt szerettem az egész trilógiát. Történelem, de nem töményen, hanem sokkal könnyebben emészthető formában. Megismertet a régmúlttal, az akkori emberek életével, hiedelemvilágával, problémáival.

>!
kyarson
Benkő László: A megszerzett föld

Tudom sokan odavannak A gyűrűk ura trilógiáért, de nekem ez a könyv jelenti a magam gyűrűkuratrilógiáját. Nem csalódtam a harmadik kötetben sem. cseppet sem adta lejjebb a minőségből. ugyanolyan részletességgel és izgalmasan írja le a történelmi hátteret és szokásokat. És a családregény is folytatódik tovább. Amit nagyon sajnálok, hogy nincs folytatása. el tudnám képzelni, hogy hasonlóan kiemelkedő történelmi eseményeket is így megírni regényként. ha valaki a honfoglaló magyarokról akar olvasni, akkor ez az a könyv. lehetne kötelező olvasmány is.
egyetlen (számomra nagyon súlyos) hibája, hogy KInában nyomtatták és nem itthon.

>!
szekelycs
Benkő László: A megszerzett föld

Köszönet az írónak ezt a remek trilógiát! A harmadik rész is hozta az előzőek színvonalát, és ebben a részben már nem volt jelen időbe váltás, ami jót tett a könyvnek.
A tanrendbe betenném a könyvet, mert sok információt tartalmaz a honfoglalásról, a Kárpát medencében élő népekről.

>!
Kallós P
Benkő László: A megszerzett föld

Mikor a kezembe vettem ezt a könyvet, egy jó kis vágtázós, bekerítős, lenyilazós adrenalinfröccsöt vártam. Egészen mást kaptam. Egy igazi, nagy családot, akikkel hazaértem, ide. Akik máig bennem, bennünk – velünk élnek. Köszönöm az írónak. Soha nem éreztem magam igazán magyarnak, soha nem értettem mi a franc az a nemzeti identitástudat (pedig ovis anyag). Most már kapizsgálom. Még egyszer köszönöm!

>!
Habók P
Benkő László: A megszerzett föld

Még kevésbé tetszett, mint az előző. Pedig ebben már némi politika is volt, nemcsak menekülés meg szökés meg menekülés meg szökés… Azt hiszem, nekem nem jön be az író.

>!
Sünike
Benkő László: A megszerzett föld

A „Táltosidők” és az „Idegen tüzek” folytatása, a trilógia befejező kötete.
Nagyon jó!
Akinek csak ajánlottam, az mind el akarta olvasni. Pár éve én magam vettem meg egymás után négy ismerősömnek egy könyvdiszkontban mindhárom kötetet – hol ajándékba, hol „rendelésre”.


Népszerű idézetek

>!
SteelCurtain

Egy öregembernek, aki a kenyere javát rég megette már, elég ennyi is, hogy jobban érezze magát. Bács, a sokat látott harcos soha nem gondolta volna, hogy egy napon a békére jobban vágyakozik, mint a harcra.

>!
SteelCurtain

– Azt hittem, aki a kereszt jelét magára vette, már nem gondolkodik így –mondta Majk. – Az már nem hisz a régi vallásban.
Az öreg mosolyogva mondta:
– A kereszt számomra csak egy jel. Azért vettem magamra, mert életben akartam maradni. A fontos az, ami idebent van – kopogtatta meg a mellkasát a szíve tájékán, aztán meg a homlokát.

>!
SteelCurtain

– A sólyomhoz türelem kell. És sok idő. Nem elég, ha csak szereted a madarat, meg is kell értened a lelkét. A benne rejtező szellemőst kell megtalálnod, és elfogadtatnod velük önmagad. Nekem már se türelmem, se időm. Valahol ott maradt mindegyik a Balatin mocsaraiban meg a bolgárok sóbányájában.

>!
SteelCurtain

Tar koponyáját frissen borotválta, akárcsak az arcát, csak hosszú bajusza lógott le az álla alá. A mogyeri a háború idejére mindig leborotválja a haját, még egy varkocsot sem hagy meg. Főleg tisztasági és biztonsági okból. Tetvek nem kellenek, a varkocs meg jó kapaszkodót nyújt az ellenségnek, ha le akarja rántani a nyeregből.

>!
SteelCurtain

Áruló minden nemzetségben van, nincs nép, amelyik mentes lenne tőlük. A kérdés csak az ár, amit az árulásért kérnek.

>!
SteelCurtain

Nem tudom, mit tartogat nekünk Okkán. Csak azt, hogy eddig minden földről, amit fegyverrel szereztünk meg, idővel futni kellett. Mindenkinél van erősebb.

>!
SteelCurtain

– Talán… baj nincs. Én csak úgy gondolom, ezzel a buta asszonyeszemmel, hogy ez a különbség mindig meglesz. Jó világ meg csak akkor, ha ez eltűnne. Együtt vagyok a fekete asszonyokkal egész nap. Sokáig kerestem, mi lehet az, ami engem fölébük emel, de nem találtam. Sokan különbek nálam, ügyesebbek, erősebbek, életrevalóbbak.
Gecse elgondolkodott. Megsimította Csilling haját és az arcát, s azt mondta:
– Fejedelemasszonynak kellett volna születned. Akkor talán beleszólhatnál ezekbe a dolgokba. Kimondhatnád, hogy nincs fehér és fekete.

>!
SteelCurtain

– Törleszteni? – nevetett amaz és legyintett. – Azzal, hogy még néhányat átküldesz magad előtt a másvilágra? Én már legénykoromban megtanultam, hogy a háború voltaképpen üzlet. Elmész, verekedsz, zsákmányt szedsz, amit szépen hazaviszel. Nincs mit tovább gondolkodni erről. Veled szemben is ember áll, az esélye éppen annyi, legfeljebb a szerencséje kevesebb, mint a tied. Akkor te nyersz. Ha meg neki van több, akkor… Érted, ugye?
Gecse értette, de nem szólt.

>!
SteelCurtain

– No, csak azt akarom mondani, hogy én tudom, nem kell ebbe belegondolni mindenféle sületlenséget. Haragot, gyűlöletet, miegymást… Üzlet, és mi vagyunk a mogyeri harci kalmárok. Így fogd fel, s meglásd, rájössz, hogy neked is jobb, ha szépen hazaporoszkálunk.

>!
SteelCurtain

– A mieink szinte ellenállás nélkül vágtattak végig Pannónián, Bács. Ahol rájuk huzakodott a frank, vagy a köpönyegforgató Braszlav délebbre, ott sem voltak igazán súlyos harcok. Látod, lenéztek minket, és nem készültek ránk kellőképpen. Mindig mondtam, hogy létezik egyfajta nyugati nagyképűség, rátartiság, mert ők csalhatatlannak képzelik magukat. Náluk csak azok rosszabbak a mieink közül, akik a mogyerit vélik tökéletesnek, mert ez is hamis. A kettőt összekötném, és csak hadd egyék egymást. De a nyugatiak el sem tudták képzelni, hogy vannak közöttünk különb hadvezérek, mint az övék.


Hasonló könyvek címkék alapján

Urbánszki László: A dalmát háború
Trux Béla: A templomos lovag
Bán Mór: A Holló háborúja
Bányai D. Ilona: A vér jogán
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Urbánszki László: A nemzetségfő
Csikász Lajos: Megátkozottak
Ken Follett: A Titánok bukása
Iny Lorentz: A remény földjén
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság