Ötödik ​évszak 2 csillagozás

Benjámin László: Ötödik évszak Benjámin László: Ötödik évszak

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1962
200 oldal · keménytáblás

Enciklopédia 4


Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Küldjetek olyan könyveket, hogy jó legyen a végük.
(…)

157. oldal, Nazim Hikmet: Levél, melyet a börtönből kaptam (Szépirodalmi, 1962)

Kapcsolódó szócikkek: könyv
Carmilla >!

(…)
Éjszaka van.
Nagy vita színhelye a patika.
— Hallja-é Don Jósé,
kutya egy népség, szavamra,
ez a liberális-banda.
— Oh, nyugodjék meg kegyelmed!
Itt lesznek majd húshagyókedd
után a konzervatívek,
gazdálkodni azok tudnak,
de maguknak.
(…)

147-148. oldal, Antonio Machado: Egy nap költeménye (Szépirodalmi, 1962)

Carmilla >!

(…)
Nem is hallgatnak ránk, mégis beszélünk,
de tán beszédünk néma tátogás csak,
ránk tenyerel az idő, megszokottan
érint keze a lassú rombolásnak.
(…)

166. oldal, Leopoldo de Luis: Árnyékban (Szépirodalmi, 1962)

Kapcsolódó szócikkek: idő
Carmilla >!

6
Tudvalevő, hogy abból lesz a költő,
ki a világon semmihez sem ért,
kinek savanyú mindenféle szőlő —
ügyefogyottat, így hát az se sért,
ha leránt bármely oktalan kamasz már
s amúgy félvállról munkámban kioktat.
Köszönet érte. Istenuccse, használ!
Ha másra nem, hát szerénységre szoktat.

7. oldal, Önéletrajzi részlet (Szépirodalmi, 1962)

Kapcsolódó szócikkek: költő · szerénység
Carmilla >!

(…)
Valami ponyva kellene, jó detektívregény,
mely a szörnyeteg, álszent világból,
ha csak egy órára is, kivisz —
s az ember tudja már az elején,
hogy végül egybekel a lány meg a legény,
és helyreáll a megsértett világrend.

20. oldal, Valami ponyva kellene (Szépirodalmi, 1962)

Carmilla >!

(…)
Elmegyek meghalni,
    minden voltam a földön csak boldog soha
    nem, bélpoklosok csörgője kezemben, áll-
    jatok félre utamból, senki ne sírjon utánam,
    egy bánattal kevesebb lesz a világon,
    elmegyek meghalni —

46. oldal, Elmegyek meghalni (Szépirodalmi, 1962)

Carmilla >!

1
Erős vagyok, nincs mit vesztenem.
Korán örül, aki estemen.
Valahányszor sorsom földre nyom,
megállok megint a talpamon.
(…)

68. oldal, Kelj-fel-jancsi (Szépirodalmi, 1962)

Carmilla >!

(…)
Bomlik, illan ami emberibb vonzalom.
Hazugság leng körül, dög-levegő, miazma.
Mindegy, hogy létemet meddig is vonszolom
— abból már nem leszen senkinek semmi haszna.
(…)

21. oldal, Legyetek éberek (Szépirodalmi, 1962)

Carmilla >!

(…)
Vége a nyárnak. Ez az év is
elmúlik, vele múlok én is.
Fáradtan, túl a negyvenen
megforgatom még fegyverem,

hogy kicsikarjam tőled, élet,
azt, ami mindenkit megillet:
Néhány év jó emberi csöndjét,
mielőtt végleg elköszönnék.

38. oldal, Emberi csönd (Szépirodalmi, 1962)


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Árpád: Tóth Árpád összegyűjtött versei és versfordításai
Farkasfalvy Dénes: Rilke nyomában
Kosztolányi Dezső: Velence
Kosztolányi Dezső (szerk.): Idegen költők
Ryōkan: Ablakban feledett hold
Kínai és japán költők
Költői elmélkedések
Szerb Antal (szerk.): Száz vers
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke