Franklin ​Benjámin számadása életéről 88% 13 csillagozás

Bár a tökélyig soha nem jutottam,… a merő fáradozás jobb és boldogabb emberré tett, mintha meg sem kísértettem volna a célt

108. oldal

Az emberi boldogság ugyanis ritkán a hatalmas vagyonok gyümölcse, sokkal inkább támad napi apró örömökből.

153. oldal

1736-ban egyik fiamat, négyéves, derék gyereket elvitte a himlő, közönséges fertőzés útján. Sokáig keservesen bántam s még ma is bánom, hogy nem oltattam be ellene. Ezt azon szülők figyelmeztetésére írom, akik e műveletet gyerekükön végrehajtani nem engedik, mondván, hogy sohasem bocsátanák meg maguknak, ha belehalna; példám azonban arra vall, hogy az ember így sem bocsát meg magának soha, épp ezért a biztosabbik utat tanácsos választani.

152. oldal

Lassanként meggyőződtem afelől, hogy a boldog élet elengedhetetlen feltétele az igazság, őszinteség és becsületesség az emberek egymás közötti viszonyában.

70. oldal

Nyomdánknak többször szüksége lett volna új betűkre, betűmetsző azonban nem volt Amerikában. James nyomdájában, Londonban láttam, hogyan öntik a betüt, de a módját nem nagyon figyeltem meg. Mégis, amikor a legnagyobb szükséget láttuk, kiokoskodtam egy ötvözetet, s a meglevő betűket mintaként használván, az öntőformákat ólomba ágyaztam, ily módon pótoltam az égető hiányt. Karcoltam rézbe is, ha kellett; nyomdafestéket magam kotyvasztottam; voltam raktárnok is, egyszóval: tótumfaktum.

81. oldal

Belepróbáltam a békebíróságba is. Ott voltam néhány tárgyaláson, s a pulpitusról hallgattam az ügyeket. Látnom kellett azonban, hogy e hivatal becsületes betöltéséhez a polgári jognak bővebb ismerete kívántatnék, ezért lassan elmaradoztam, hivatkozással magasabb elkötelezettségemre a Törvényhozó Gyűlésben.

182. oldal

Legtöbb ember megveti mások hiúságát, maga bármekkora készletet halmozott fel belőle; én azonban kiadom a hiúságomnak járó részt, mert arra a meggyőződésre jutottam, hogy a hiúság gyakran hajt hasznot gazdájának s másoknak is, akiket hatósugarában talál; ilyenformán sok esetben nem elképzelhetetlen, ha az ember, mint sok más kegyelmes adományért, a hiúságáért is hálát mondana istenének.

8. oldal

Amikor csak tehette, asztalához ültette józan eszű barátait, szomszédait, és mindig valamely eredeti vagy hasznos beszédtárgyat hozott szóba, hogy gyermekeinek eszén csiszoljon.

15. oldal

Elhagytam az udvariatlan letorkolás és támadó érvelés szokását, s azontúl a jámbor érdeklődést és kétkedést alkalmaztam.

22. oldal

[…] nagyon csodálkoztam, hogyan bízhatnak meg ilyen embert egy nagy hadsereg vezérletének oly fontos feladatával; de azóta már többet láttam e kerek világ dolgaiból, a hivatalért való folyamodás módjaiból, a tisztségek odaítélésenek okaiból, épp ezért csodálkozásom megcsappant.

193. oldal