Last ​Night I Sang to the Monster 9 csillagozás

Benjamin Alire Sáenz: Last Night I Sang to the Monster

Zach is eighteen. He is bright and articulate. He's also an alcoholic and in rehab instead of high school, but he doesn't remember how he got there. He's not sure he wants to remember. Something bad must have happened. Something really, really bad. Remembering sucks and being alive – well, what's up with that?

I have it in my head that when we're born, God writes things down on our hearts. See, on some people's hearts he writes Happy and on some people's hearts he writes Sad and on some people's hearts he writes Crazy on some people's hearts he writes Genius and on some people's hearts he writes Angry and on some people's hearts he writes Winner and on some people's hearts he writes Loser. It's all like a game to him. Him.God. And it's all pretty much random. He takes out his pen and starts writing on our blank hearts. When it came to my turn, he wrote Sad. I don't like God very much. Apparently he doesn't like me very much either.

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
240 oldal · ISBN: 9781933693583

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

cap>!
Benjamin Alire Sáenz: Last Night I Sang to the Monster

Szerintem ezt a könyvet kétféleképpen lehet olvasni. Vagy úgy, hogy az érdeklődő, külső szemlélő kíváncsiságával követed végig Zach fejlődését és a gyógyulás felé indulását vagy annyi empátiával, hogy kicsit minden egyes fejezettel megszakad a szíved.
Zach nem emlékszik, de az álmaiból elég sok mindenre lehet következtetni, tragédiája előre sejthető volt. Ez persze nem baj, hiszen, úgy gondolom, hogy ezzel mi, a laikus olvasók is kicsit belelátunk abba, miért nehéz a pszichológusok munkája, hogyan kell a beteget vezetni, de nem irányítani a gyógyulás, az emlékezés felé.
Sharkey karaktere nagyon fontos a történet hitelessége szempontjából – jó volt ellenpéldát látni; egyébként én még így is kissé rózsaszínnek tartom a befejezést.
Zach belső monológjai számomra azért érdekesek, mert magam is inkább egy befelé forduló ember vagyok (persze sokkal kisebb léptékben), és kellett az emlékeztető arról, hogy ez a fajta magatartás nem túl egészséges, hogy nyitni kell mások felé, őszintének kell lenni, és nem elvonulni a világ elől, hanem igenis konfrontálódni kell, ha szükséges.
Különösen tetszett az a gondolatív, ahogy a történet kezdetén Zach elképzelése szerint Isten az, aki szavakat ír a megszületéskor (teremtéskor) az emberek szívére, melyek meghatározzák a későbbi sorsát, majd később, ahogy tanult és feljődött, arra jutott, hogy más emberek, és végül saját magunk írjuk a szavakat a szívünkre. Jó metafora ez arra, hogy az ember bármikor képes megváltozni, maga alakítja a sorsát, nem pedig egy felsőbb hatalom. Ezzel a tudással persze nagy felelősséget pakol az ember a saját vállára, de talán ettől szép a létezésünk.

abstractelf>!
Benjamin Alire Sáenz: Last Night I Sang to the Monster

Mit is mondhatnék erről a könyvről? Különleges, megrázó és felejthetetlen.

Near>!
Benjamin Alire Sáenz: Last Night I Sang to the Monster

Oh, hogy milyen fura volt egy a könyv! Iszonyatosan érződik rajta az író – vagy mondjak inkább költőt? – különleges stílusa. Engem pedig pont ezért nem tudott annyira beszippantani, mint szerettem volna. Kicsit úgy éreztem, hogy hiába látunk Zach fejébe, hiába vagyunk ott vele, mellette, egy lépés távolság és egy kis fal még így is van közte és köztem.
De így is azt mondom, hogy egy pillanatig sem bánom, hogy elolvastam. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy még így, a tisztességet távolságtartással is voltak jelenetek, ahol el-egy morzsoltam egy kósza könnycseppet.


Népszerű idézetek

CrazyTeddy P>!

This is my theory: the people who shouldn't hate themselves, do hate themselves. And the people who should hate themselves, don't hate themselves. The world is all backwards. See, this is one of the many reasons why God and I are not good friends.

Quvik>!

Talking does not heal you. Talking just adds to the noise pollution in the world. If we were really serious about going green, then maybe we’d all just be quiet.

CrazyTeddy P>!

Mostly, I think people are fake. Well, what do you expect? The fake world we live in conspires to make us all fakes. I get it. But somehow Mr. Garcia escaped the monster named fake.

CrazyTeddy P>!

„No people in your cityscapes?”
„Guess not.”
„Guess what cities are full of?”
„Yeah, okay, they're full of people.”
„But no people in Zachland.”

Rhea_Doherty>!

Not that I think it's such a good idea to want to be like other people. It never works out.

15. oldal

Quvik>!

But hey, you think sober people aren’t all fucked up? The world is being run by sober people—and it doesn’t look like it’s working out all that well.

Quvik>!

That’s what we were—clients. I wondered why we weren’t patients. Sharkey said we were clients because we could leave anytime we wanted. “Patients can’t leave. Clients can.” Sharkey had an answer for everything.


Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
Joss Stirling: Challenging Zed
Christopher Paolini: Inheritance
Jennifer L. Armentrout: Opposition
Sarah J. Maas: Heir of Fire
David Levithan: Two Boys Kissing
Rainbow Rowell: Eleanor & Park
Veronica Roth: Four
Katie McGarry: Crash Into You
Simone Elkeles: Perfect Chemistry