A ​Boszorka városa (Bíborhajú 3.) 82% 308 csillagozás

Jó ez, jó ez, de nem tud levenni a lábamról.
A történet kissé nehezen indult, de azután magába szippantott. Mégis úgy érzem, hogy a nagyobb történések sem voltak rám túl nagy hatással, szinte elintéztem egy-egy vállvonással. A legrosszabb, hogy a szereplőket nem sikerült túlzottan megkedvelnem, hidegen hagyna, ha bármi történne velük. Talán Kellan az, aki már közel áll a kedvelhető kategóriához.
Ha már eddig eljutottam, el fogom olvasni a negyedik részt is.

A sorozat első részének olvasásakor nem számítottam rá, hogy ez ennyire sötét hangulatú és veszteségekkel teli történet lesz. Most szükségem lesz valami más könyvre, hogy összeszedjem magam.
A könyv kb. felénél kezdtem nagyon csalódott lenni, nem sok minden történt, aztán végre beindultak az események. Innen már nagyon izgalmas lett és alig tudtam letenni.
Sok érdekes információ derült ki, de még maradtak elvarratlan szálak.
Kíváncsi vagyok Milan könyvére is, de egy kicsit később olvasom el. Most telítődtem. :)

Így a végére úgy érzem ez a kötet csak négy csillagot érdemel. Még mindig nagyon élveztem a világot, de valamiért Claire és Kellan párosa nem lopta be magát úgy a szívembe, mint mondjuk egy-egy mellékszereplő. Például Claire a második rész óta kifejezetten idegesítővé vált, s nem értem miért hallottuk mindenki szájából, hogy ő milyen nemes és tisztalelkű boszorka. Aminek a leginkább örültem az Cat krónikája. Már a felbukkanása óta kíváncsi voltam, hogy mi az ő története, emellett Lucasról is kaptunk mellé információkat. Egyik kedvencem Wenworth is kapott szemszöget, aminek láttán szintén ujjongtam. Egy másik pedig Milan, akiről alig várom, hogy a ráadás kötetben is olvashassak. Igazából tetszett ez a kötet, amiben felbukkannak sellők, sárkányok, de továbbra is a második rész marad a legjobb számomra.

Én nagyon megszerettem ezt a sorozatot, köszönöm Beninának ezt a csodálatos élményt. Az elején egy kicsit nehezen szippantott be, aztán jött egy pont, ahonnan már le sem bírtam tenni. Az egyik pillanatban nevettem, a másikban elszorult a szívem, a harmadikban meg úgy vigyorogtam úgy éjfél körül, mint egy idióta, de nem bánom. Szerintem tökéletes lett ez a befejezés. És bár elég sok szál maradt még nyitva, de pontosan ezért várom már Milan könyvét, és persze mert nem titok, hogy ő az egyik kedvenc szereplőm. Kíváncsi leszek, hogyan alakulnak a dolgaik Trixie-vel. :-)

Benina az egyik kedvenc szerzőm, mert pontosan olyan stílusban ír, amit nagyon nagyon szeretek. Nagyon vártam már a Bíborhajú trilógia befejező részét. Már a szerkesztés előtti verzió levett a lábamról, hiszen nem egyszerű megoldást kapunk a történet befejezéseként, hanem számos új karakter, új teremtmény lép a sztoriba és a szereplőknek szembesülniük kell nem egy fájó halállal, átokkal, küzdelemmel.
Nagyon jót tett a könyvnek, hogy Victoria Cat történetét megismerhetjük a kezdetektől fogva a Cat-ek krónikái fejezetekből. Imádtam ezeket a részeket, mert egészen új oldaláról ismerhetjük meg ezt a szimpatikus lényt.
És a titkos favoritom: Wentworth!!! Kap a történetben szerepet, nem is kicsit, de nekem ez is kevés, imádom a hangját.
Maradt a könyv végén egy nyitott szál, Milan hangján szól az epilógus, és nem titok, a sorozat ráadás könyve róla fog szólni. Nagyon remélem, hogy Wentworth nem marad ki ebből, számítok rá!!
Egyetlen kritikus pont nálam néhány jelző használata volt, de rájöttem, beninás és kész.
Összességében remek befejezés, imádtam!

Úgy tűnik a kisebbség táborát erősítem azzal a ténnyel, hogy egyszerűen szenvedés volt elolvasni ezt a részt. Az első fejezet elég volt ahhoz, hogy 3 csillagról induljon, mert Kellan, hova lettél? Hova lett az a dögös démon, aki levett a lábamról az első részben? Biztosan kicserélték egy csöpögős csappal. Aki amúgy meg egymásnak ellentmondó dolgokat mond/gondol. És úgy viselkedik mint egy makacs kisgyerek. És még így is úgy van beállítva, hogy ő a nagy pasi… kéééérlek… az már elveszett.
Nem mintha Claire jobb lett volna, de tényleg. Mondjuk tőle már a második részben is megszoktam ezt a cseppet sem érett viselkedést (igen, tudom hogy fiatal, de végig az van erőltetve ránk, hogy Claire milyen felelősségteljesen tud viselkedni, milyen nagyszerű, tisztalelkű…) Ja… Claire aztán mind… én valahogy képtelen voltam érzékelni a lelke nagy tisztaságát, miközben ilyen viselkedést nyomott le. Ismét.
Abban reménykedtem igazából, hogy talán a többi történetszál feldobja a történetet, és egy tisztességes befejezőkötetet olvashatok.
Naiv gondolat volt.
Igazából Cat történetén kívül (ami 5? kis részből áll) semmi nem kötött le. Mindenen csak átsiklottunk, úgy érzem nincsen semmi lezárva, a vége harcjelenet meg… észre sem vettem, hogy lezajlott. Elenyésző volt, és abszolút semmilyen nagy fináléérzetet nem generált bennem.
És a vége? Hagyjuk… csak hagyjuk.
A Best/Worst listámon a legrosszabb regény, legrosszabb sorozatzáró regény, legnagyobb csalódás, legrosszabb női/férfi főszereplő (Kellan-rajongóként cseppet fáj a dolog).
Szóval… míg a mostanában befejezett könyveknél azt mondhattam, hogy rossz érzés kiszabadulni a világukból, itt csak azt írhatom most, hogy végre. Nem kellett volna belekezdenem ebbe a sorozatba – de ki hitte volna egy kissé hype-s, jó kritikákat kapó könyvről, hogy MM lesz egy idő után? még a szarkazmusát is elveszítette

Az egyik kedvenc írónőm:)Minden könyve szenzációs!Imádtam,egyből beszippantott és ott voltam velük Moldumusban és Nice,ahhh:))és Hanna,és a Zsoldos, és a sellők és a Cat az ő történetének külön örültem…Nem tudom,hogy írjak spoiler nélkül,mert képtelenség…
Bár ebben a részben volt egy két szófordulat, kifejezés ami nem illett bele,nem tetszett (pl .genya),de még simán elment. A törött lábú elefánton meg felnevettem:)))
Benina, remélem még nagyon sok könyvet fogsz írni!

Nagyon vártam a trilógia végét, és meg is kaptam mindent, amire számítottam. Modernkori mese habbal, sárkányokról, sellőkről, és minden próbát kiálló szerelemről. Noha pár dolog döcögött (leginkább csak a gonosz karakterek és a vége csatát egy picit rövidnek találtam), attól ugyanúgy elvarázsolt, és folyton az járt a fejemben, hogy milyen édes tündérmese ez.
Claire és Kellan már néha nekem túl rózsaszín volt, de hát én ilyen kis szürke-lelkű vagyok, és érthető az egymás iránt érzett túlzott kötődésük a második rész óta, mégsem vont le nekem ez az olvasási élményből, mert ott voltak a TÖBBIEK. Több szálon fut a cselekmény, és ez igen jót tett a könyvnek, ugyanis Victoria Cat történetét is megismerjük (AKIT ÚGY IMÁDOK).
Noha az előző részekben oda voltak Kellanért, most Milan dobogtatta meg a szívemet (és mennyire örülök, hogy ő kap spin-off részt, ajj, de várom), és a sárkány, a több világ, és Wentworth karaktere is rabul ejtett. :D (Sóhajtozó tinilány lett belőlem ezek miatt.)

Ha egy írónő ilyen alkotásokkal tud előállni az nem lehet más mint egy zseni.Nagyon tetszett minden egyes betű,szó,sor vagy mondat amit a könyvek alkottak.Egy dicséretes írónő alkotása nemes,de nemesebb a szándék mellyel a könyvét élteti.
˛˛Ha én írhatnám a sorsod könyvét,
Szíved,lelked,vágyat,életed örömét,
Olyan széppé írnám,mint egy tündérálom!
Te lennél a legboldogabb a világon!"
˛˛L.L"

A sorozatban előre haladva egyre jobbak az értékeléseim: 0,5 csillag -> 1 csillag -> 1,5 csillag, talán a 4. rész már eléri majd a 2 csillagot? :D Mindenesetre van egy olyan érzésem, hogy ez nem azért van, mert annyival jobb lett volna ez a rész, hanem már ennyire hozzászoktam ahhoz, hogy mennyire rossz ez a sorozat. A véleményem szinte teljesen ugyanaz, mint eddig, a korábbi értékeléseim itt is helytállóak. Az egyetlen pozitívum, hogy megismerhettük Victoria történetét, ez talán nem untatott ennyire, mint drága Claire és Kellan története. spoiler Már csak 1 rész, és vége… Örömtáncot fogok járni, ha végre félredobhatom ezeket a könyveket.