Claire White nem mindennapi tinédzser. Claire White Boszorka, méghozzá az Utolsók egyike, vagyis tisztavérű, akikből már alig él a világon, mert a varázslattal bíró teremtésekkel a boszorkányüldözők parancsára különös lények, a Zsoldosok kegyetlen módon végeznek sorba. Mivel a tizennyolc éves Claire szülei meghaltak, a nagybátyjánál lakik, és emberek között és akként is nő fel. Nehezen fogadja el másságát, egyszerű, átlagos tinédzser szeretne lenni. Aztán Gideont, egykori mentorát és jó barátját a szeme láttára öli meg az egyik legkönyörtelenebb Zsoldos menekülés közben, és Claire élete innentől kezdve megváltozik.
A Boszorka fénye (Bíborhajú 1.) 770 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2010
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Vörös pöttyös könyvek Könyvmolyképző
Enciklopédia 13
Szereplők népszerűség szerint
Kellan Black · Claire White · Milan · Wentworth, a Zsoldos · Lucas · Cameron · Hannah, a Bölcs · Lin · Jorja Smith · Maxine Prince · William Guyzone
Kedvencelte 148
Most olvassa 37
Várólistára tette 355
Kívánságlistára tette 231
Kölcsönkérné 11
Kiemelt értékelések
Nahát! :) Nekem ez nagyon tetszett! Nem gondoltam volna… már olyan rég várt a polcon, valahogy mindig elmaradt.
Volt 1-2 dolog, amit nem értettem, hogy nem esik le Claire-nek és egy kissé zavaró volt egy idő után, hogy minden fejezetben bőgött valamin, de ezektől eltekintve kedveltem.
Kellan Black. Idevelemoströgtön! :D
Tetszett az Írónő stílusa, nagyon szép kifejezéseket használt.
A történet is nagyon tetszett. Amikor már épp kezdett volna unalmassá válni, mindig történt valami és felpörögtek az események. Az összecsapások is izgalmasra sikerültek, olvasás közben szinte láttam magam előtt minden mozzanatot.
Nagyon kíváncsi vagyok, mi sül még ki ebből és a többi boszorkáról is szeretnék még olvasni, Lucasról nem is beszélve. ^^
Jöhet a következő!
„De elvihetnek téged a világ legszebb, legbékésebb tájaira, ha a szeretteid nincsenek veled, nem élvezed a látványt, nem érzed a biztonságot.”
Egy nagy sóhaj…egy hatalmas vigyor…és máris nyúlok a következő kötetért.
Eddig is tudtam, hogy az írónő fantasztikusat tud alkotni, na de ilyet?
Alig bírtam magammal, igaz apró gondjaim voltam a „kis boszorkánnyal”, de ezt még eltudtam nézni, hisz annyi minden történt vele.
De, és ez a legfontosabb, valami olyan egyedi világképet kaptam, pedig annyi boszorkányos történettel a hátam mögött, már igazán nehéz némi újdonsággal szolgálni.
Volt, hogy felnevettem, de javában csak pislogtam, alig mertem levegőt venni, bosszús voltam és a legfontosabb megérintett…..
Hiszem, hogy rendkívül sok minden fog még történni, csak folytatnom kell.
Imádtam, nagy kedvenc! Ajánlom! :)♥
Annyi sok rossz véleményt olvastam róla, hogy úgy gondoltam, én csak azért is belevágok. Kár volt. Ez a majdnem 500 oldalas könyv, kész szenvedés volt. Untam, nem tetszettek a szereplők. Kicsit Alkonyat kopit is felfedeztem benne. A fülszöveg alapján több izgalmat vártam, mint amit nyújtott.
Ugyan Benina jól bánik a szavakkal, még ez sem mentette.
A borító azonban gyönyörű. Ezek a cirádás betűk eszméletlenül tetszenek.
Már nagyon régóta terveztem az elolvasását, valahogy mégis mindig mást választottam helyette. Igazából az eleje kicsit zökkenősen ment, be kell a világnak szippantania téged és ahogy egyre több dolgot tudunk meg a szereplőkről, a világról, úgy lesz egyre élvezhetőbb. Ahogy megismerjük a karaktereket, úgy nőnek ők is egyre közelebb hozzánk. Amilyen lassan indultak be a dolgok, a végére annyira megszerettem azt a dolgot, amit az írónő elénk tár. Most már egyre kevésbé félek a magyar íróktól, mert Benina is bemutatja, hogy simán lekörözhetik valamelyik külföldi írót is. Ami igazából zavaró volt az a hossza. Kezdőkötetként tényleg lehetett volna rövidebb pár oldallal, mert a közepén már fogalmam se volt mi történhet még, ami fenntartja az ember érdeklődését. Kíváncsian várom, a további részek mit hoznak és remélem még sokkal többet megtudhatunk erről a világfelépítésről.
Nem tudok és nem is fogok tudni értelmes értékelést írni. De azért megpróbálom.
Nem számítottam ilyen jóra. Imádtam. A történetet is, meg Kellant is. Claire-t elég gyorsan megkedveltem, pedig valahogy a főszereplőket nem szoktam annyira szeretni. Már az elején is sajnáltam Gideon miatt, és később meg egyre nehezebb volt neki. Jorja off is nagyon rövid idő alatt szimpatikussá vált, bár elismerem, nem volt könnyű megszeretni azok után, amiket tett. Cameront természetesen imádtam, örültem, hogy volt egy ilyen laza karakter is. Ráadásul ő próbált is kedves lenni. Ééééés… Kellan Black *-* Imádtam. Nagyon-nagyon. Róla nincs mit mondanom, ő Kellan Black és kész. ❤❤❤
Az írónő kíváncsivá tett, így már biztos off, hogy elolvasom a következő részt is :)
A Könyvmolyképző magyar felfedezett írói közül, Benina könyve állt hozzám a legközelebb (fülszöveg, tartalom alapján), mivel fantasy, de először mégis úgy álltam hozzá, hogy nem tudjam mit várjak. Meglepetésemre modern kori történet, (kellemes meglepetés volt ez, hiszen ez áll közelebb hozzám). A másik ledöbbenésem pedig az volt, hogy Benina milyen zseniálisan ír, a szavakat iszonyat jól válogatja meg, a történetvezetése is figyelemre méltó. Teljesen olyan, mint egy külföldi bestseller regény, az egész világa magával ragadott, és alig várom, hogy ismét újra elolvashassam. :)
Izgalmas történet volt. Claire aranyos, kedves lány, nem lehet egyszerű az élete. Kellan. Hmm… Ilyen mentort én is szívesen elfogadnék. Tetszett az ereje, a magabiztossága. Nem semmi a világ, amit megismerhettem a könyvben. Nem semmi erejük van a boszorkányoknak. Miranda fura volt nekem első perctől kezdve. Bebizonyította, hogy hallgassak az első megérzéseimre, spoiler. Jorja nem volt szimpatikus, a hideg kirázott tőle. Imádtam Kellan és Claire közötti kötelet. :-) Érdekesen alakult a történet, Miranda családjának indítékát nem igazán tudtam felfogni. Szerintem nem normálisak. David jó fej.
A Jóslatok hálója után álltam neki Benina könyvének, s bevallom, igen nagy elvárásaim voltak vele kapcsolatban – egyrészt, mert az ismerőseim nagy részének tetszett, ráadásul 86%-os a molyos értékeltsége is.
Tetszett a könyv, az első felén már-már ténylegesen rajongtam érte, csak aztán…
Az a vicces, hogy igazából nincs vele semmi eget rengető probléma, ha semlegesen nézném az egészet. Viszont én nagyon karakterorientált tudok lenni, s amit Claire bemutatott a könyv második felében, attól nekem minden lett, csak szimpatikus nem. Pedig az első részben (oh, a lényeg – a könyvet két felvonásban olvastam el – először 233 oldalt, utána pedig a maradék 253-t) még tényleg úgy éreztem, hogy igen, végre megint egy rendes főszereplő! Nem szeretem, ha kissé lebutítják a főszereplőket, mikor tényleg annyi potenciál van bennük szerintem. Claire nagyon okos minden téren, ezért sem tetszik, amit a második részben csinált Maxine-nel kapcsolatban.
A másik, ami miatt még vontam le, hogy a 300. oldal környékére érve már halvány fogalmam sem volt, mi történhet még… Igen, kövezhettek, én soknak éreztem ehhez a részhez a 480 oldalt, 1-2 részt kihagytam volna szívem szerint. Vagy maradhatott volna ennyi, csak akkor inkább a végére kellett volna több hangsúlyt fordítani. Mármint személy szerint kissé összecsapottnak érzem az utolsó oldalakat. Az ott tényleg nem tetszett (pedig annyira akartam!)
Akkor mégis miért lett 4,5 csillag? Mert nagyon jók lettek a mellékszereplők, remekül ki vannak dolgozva, s egyszerűen imádtam őket – Lin-t, Lucas-t, Davidet és Cameron-t a legjobban. Ők volt a könyv üde foltjai, mindig dobtak a könyv hangulatán, még akkor is, mikor egy-egy jelenet nem tetszett alapból. Ők megoldották, hogy könnyebben nyeljem le, néha pedig igazán élvezetessé tették a korábban nem tetszőnek gondolt részt.
A másik pedig, hogy nem mindenre tudtam a választ – egy kérdés maradt, amire csak akkor kaptam választ, mikor eljutottam odáig a könyvben – ez is plusz pont.
És persze a könyv első fele, azért lett végül ennyi az összesített értékelésemben.
Hát ez a csöpögős, szerelmes „imádlakszeretlek” cukormókus kis gusztustalan szerelem, amit az írónő megteremtett, hát… IMÁDTAM! annyira de annyira!!
Utáltam, hogy a srác, aki egy démon, igazából állandóan vigyázni akar a tiszta lelkű piroskára, aki pedig állandóan bajba kerül, de mégis meg tudja magát védeni. De mélyen mégis én is egy ugyanilyen fiúról álmodoztam Kb. hússzor de tényleg!! éreztem azt, hogy na most itt vége lehetne a történetnek, ha egy átlagos könyv lenne. Megvolt a harc, a nagy monológ, hogy milyen az élet..aztán még a nyakunkba borult még vagy 3 nagy bonyodalom, ahol abbahagyta volna egy pénzmániás író a történetet, és befejezte volna ezt a könyvét, hogy az olvasóit kínozhassa, és ne hagyja nyugton aludni, és hogy könyörögjenek a folytatásért.
De nem. Benina kedves, és hagyott nekünk nyugalmat nem mintha nem akarnám azonnal elolvasni a folytatást, de nem kattog folyamatosan ezen az agyam, hanem szép, nyugalommal gondolok a befejezett történetre, és boldog vagyok, hogy mindenki boldog, és még most is fülig ér a szám:)
Hannah pedig ezt előre látta!:D
Ritkán olvasok boszorkányokról, így ez eléggé újdonságként hatott számomra, és nem is bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet.
Clare karaktere érdekes volt nekem, mert hol kedveltem, hol nem, ennek ellenére mégsem utáltam meg, csak néha idegesített. Kellan is újdonságként hatott, mert bár igaz, hogy szeretem a bunkó rosszfiúkat, örültem, hogy Ő inkább a „kedves” kategóriát erősíti. A mellékszereplők közül pedig Milan ragadta meg a legjobban a fantáziám, epekedve várom a könyvét. :) A szerelmi szál pedig nem egy macska-egér játék, amit szeretek, ennek ellenére mégis élveztem, és nem volt lapos.
Benina a gyönyörű, mégis fiatalos írásmódjával teljesen levett a lábamról, annak ellenére, hogy először hozzá kellett szokjak a stílushoz. Tetszett a könyv(főleg a vége felé) misztikus hangulata, és hogy elrepített egy csodálatos világba.
Hamarosan sort kerítek a második részre is. :)
Bővebben: http://monibookblogja.blogspot.hu/2013/10/benina-boszor…
Népszerű idézetek
A bibliai csapások sűrítménye vagyok. Az ördöggel a sarkamban döbbenek rá, hogy én magam vagyok a megtestesült gonoszság. A könnyem maró sav, és a szeretteim tartják sáros glóriámat, miközben én szíven döföm őket. Jobb lenne, ha egyszerűen nem léteznék.
151. oldal
Ha a világon megszűnne minden szenvedés, ha mindenki mosolyogna, és szeretné egymást, legyen akár démon, akár boszorka, de te nem léteznél, akkor az a világ számomra a kénköves pokol legmélyebb bugyra lenne. Ennél nagyobb kínt el sem tudnék képzelni. Azonban, ha az egész univerzum sötét lenne, hideg és kegyetlen, de te ott lennél mellettem, már a puszta jelenléted… A létezésed virágzó mennyországgá változtatná azt a világot.
363-364. oldal
A sorozat következő kötete
Bíborhajú sorozat · Összehasonlítás |
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Csóti Lili: Hetedvérig 89% ·
Összehasonlítás - Virág Emília: Sárkánycsalogató 89% ·
Összehasonlítás - Aurora Lewis Turner: A tűzróka 85% ·
Összehasonlítás - Kendare Blake: A rémálmok lánya 82% ·
Összehasonlítás - Tracy Wolff: Sóvárgás 85% ·
Összehasonlítás - Danielle Paige – Kass Morgan: A hollók ·
Összehasonlítás - Andrea Cremer: Wolfsbane – A keresők 81% ·
Összehasonlítás - Lana Millan: Egy angyal az élet küszöbén 76% ·
Összehasonlítás - Fróna Zsófia: Démonok közt 96% ·
Összehasonlítás - Laini Taylor: Vér és csillagfény napjai 90% ·
Összehasonlítás