Beney Zsuzsa (1930-2006) orvos volt, író-költő és tanár. A költőt 1969-ben Weöres Sándor vezette be a Költők egymás között című versantológiában, a következő szavakkal: „A magyar költészet még aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Anyagtalannak hatnak, átlátszó fényfátyolnak, pedig nagyon is keményen megmunkált matéria rejlik bennük.” Az Összegyűjtött versekbe az összes kötet anyagát (1972-2005), valamint a publikált, de kötetekbe föl nem vett verseket (1947-2006) gyűjtötte össze a szerkesztő, Daróczi Anikó.
Összegyűjtött versek I-III. 2 csillagozás

Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Népszerű idézetek




Madár, láthatatlan a csapda, melybe estél
hálód felismered-e, mibe keveredtél?
Nem fogott meg senki sem, repülhetnél messze
zöld erdőben, kék mezőn, senki sem keresne.
Mégis maradsz, nem hagyod képzelt kalitkádat
te vagy aki magadat rácsaiba zártad.
Rabságodban épített rossz fészekre ültél
éppen aki üldözött, ahhoz menekültél.
III. kötet, 57. oldal




Isten létének bizonyítéka – mondanám, ha
ezzel nem a létezés egy olyan formáját lát-
szanék bizonyítani – vagy vágynék bizonyí-
tani –, mely nem bizonyíték, hanem csak hit
által lehet valósággá, s melynek valóságos-
sága, nem-lehető bizonyítékaival különös
módon az én hit nélküli létezésemet is csak-
nem áttöri – ez a létezés fogalmával leírha-
tatlan létezés legmegrendítőbben a világ tü-
körjelenségeiben lesz valóságossá.
II. kötet, 13. o.




Gondolataink,
mint a szomorúfűz ágai, felemelkednek és
lehullanak, mindig vissza a földhöz, az ér-
zékelésből, a látásból és a tapintásból ki-
nőtten. A test érzékel, de talán van olyan
pontja a létezésnek, olyan térbeli kiindulá-
sa – vagy fókusza – a látásnak, ahonnét mi
magunk is csak érzékelések csomópontjá-
nak látszunk, s az anyag, testünk anyaga
nem másnak, mint a külső világból szárma-
zó reflexiók megvalósulásának, megszilár-
dulásának, folytonosan változó kombináci-
ónak, egy komplex vegyület szakadatlanul
változó állandóságának, amelyben az állan-
dóság nem más, mint örök változás, és
a változás az állandónak formája, önmaga
álma és tükörképe.
II. kötet, 231-232. o.




Az a teljesség, amit ember és világ harmóni-
ájának érzünk, csak egy másik szembe mé-
lyedve érhető el – az ezüstpillantás nemcsak
a kettéosztott lelkeket, hanem az egységében
helyreállt lelket és a világot is összekapcsol-
ja. Csak az egymásba mélyedt két szem ké-
pes, bár a másik tekintete kitölti látómezejét,
a világ teljességének meglátására. A betelt-
ség nem akadályozza meg a látómező gaz-
dagodását – csak éppen nem a fizikai világ
megérthető törvényei szerint.
II. kötet, 239. o.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Faludy György: Vitorlán Kekovába 97% ·
Összehasonlítás - Terék Anna: Duna utca 94% ·
Összehasonlítás - Terék Anna: Halott nők 93% ·
Összehasonlítás - Baka István: Versek ·
Összehasonlítás - Bereményi Géza: Versek 92% ·
Összehasonlítás - Szöllősi Mátyás: Állapotok 94% ·
Összehasonlítás - Lelovics Zoltán: Szűrt realizmus 91% ·
Összehasonlítás - Csukás István: Összegyűjtött versek 93% ·
Összehasonlítás - Nógrádi Gábor – Nógrádi Gergely: Idenézek, odanézek 92% ·
Összehasonlítás - Varró Dániel: Szívdesszert 89% ·
Összehasonlítás