Spinoza (1632-1677) filozófiai fő műve, a posztumusz kiadott Etika a hagyományos és a radikálisan új gondolkodásmód egyedülálló ötvözete. Szisztematikus elméleti mű, de a mindennapi élet éleslátó analízise is, mely előkészíti mind a Teológiai-politikai tanulmányt, mind a Politikai tanulmányt. A negyedik rész végén maga Spinoza így foglalja össze, hogy „milyen haszonnal jár ennek az elméletnek ismerete a gyakorlati életben:
Először arra tanít, hogy mi csupán Isten intésére cselekszünk, az isteni természet részesei vagyunk, mégpedig annál inkább, minél tökéletesebb cselekedeteket viszünk véghez, s minél jobban és jobban ismerjük meg értelmünkkel Istent. Előidézi a lélek megnyugvását, megtanít arra, miben áll legfőbb boldogságunk: egyedül Isten ismeretében. Ez késztet bennünket arra, hogy csak azt cselekedjük, amit a szeretet és kötelességérzet sugall. Eltávolodnak az erény igaz értékelésétől azok, akik azt várják, hogy erényükért és jócselekedeteikért Isten őket a legfőbb… (tovább)
Etika 15 csillagozás

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Etikai gondolkodók Gondolat · Filozófia alapművek Európa · Sapientia Humana Osiris · Filozófia írók tára
Kedvencelte 6
Most olvassa 6
Várólistára tette 30
Kívánságlistára tette 43
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Igazi önkínzó könyv tud lenni, ha rossz időszakban veszi elő az ember. Apránként belemerülve viszont és időt hagyva a feldolgozására, velős és elgondolkodtató mű. Azt a gondolkodásmódot erősíti, ami néha az eddig összerakott életről elgondolt alapelveket is felülírhatja. Idő kell hozzá, mert az ember gondolata egy-egy definíció vagy tétel után hirtelen szárnyra kap és keresi a hozzá fűzhető tapasztalatokat, történéseket, személyeket.
Kifejezetten élveztem a gőgről, nemeslelkűségről, alázatról vagy akár gúnyról szóló részeket. Ezen fogalmak nagy része ma már olyannyira kiveszőben van, hogy szóbeszédben nem is nagyon használjuk őket, pedig ugyanúgy ott van a mindennapokban. Nagyon jól mulattam néha magamban, amikor a csontig kifilézett tételek és bizonyítások alapján, sorra fedeztem fel ezeket a tulajdonságokat a környezetemben vagy éppen ismertem magamra és idéztem fel egy-egy szituációt. Volt olyan rész, amit többszöri olvasásra sem értettem meg, néha azóta is kattog az agyamban. Talán még kell tapasztalás hozzá, hogy megértsem. Tanulságos olvasmány. Könnyedebb formában akár kötelezővé is tehetnék.


Vizsgára volt feladva néhány rész ebből a csodából. Nem bírtam megállni, annyira tetszett, az egészet elolvastam. A felépítése olyan, mint Eukleidész Elemek című művének, minden könyv definíciókkal kezdődik, már ezzel megnyert, mert tiszta sor volt mit ért szubjektumon, atribútumon, moduszon, szabadságon, az adekvát fogalmán, stb… A posztulátumok egyszerűek, a következtetett tételek könnyen érthetőek, dedukcióval vezeti le őket Spinoza. Az első rész Istenről szól, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy örökkévalóan és végtelenül létezzen, de immanensen. A második rész az elméről szól, a harmadik az affektusokról, a negyedik arról, hogy elszenvedniük a külső hatásokat, a kedvencem az ötödik, ami azt mondja el, hogyan szabaduljunk meg ezektől a hatásoktól az értelem segítségével. Ezek konkrét életvezetési tanácsok, engem ledöbbentett, hogy a XVII. században élt egy ilyen fantasztikus ember, mint Spinoza, csiszolgatta az optikai lencséket, nem vállalt katedrát, saját hitközsége kiátkozta és mégis a közösségi istenszeretetről (panteista) írt. Ráadásul a tanácsai ma is nagyon aktuálisak. Például a lelki terhekkel kapcsolatban amit mond, vagy a félelem legyőzéséről, motiváló, mert egy végtelenül hiteles ember vallotta ezt. Ugyan a nőkről azt írta valahol, a természettől fogva nincs egyenlő joguk, de én ezért nem tudok haragudni. Ő is csak ember volt, de még milyen kiváló. ♥


Gyönyörű, kerek, erős könyv! A szubsztanciáról írott sorok egészen hátborzongatóak, de ajánlom mindenki figyelmébe, akár szemezgetősen is.


Erős transzcendens mű, sok mély gondolatot tartalmaz, Spinoza egy különlegesen érzékeny ember volt, mégis nem könnyű olvasmányra kell felkészülni, a könyvben tételeket állít fel a szerző, majd bizonyítja azokat, olyan mintha egy matematikai szöveggyűjteményt olvasnánk, de átrágva magunkat a sorokon mégis kapunk valami magasabb rendűt, amiből Spinoza nagyságát megérezni.
Népszerű idézetek
Ezt a könyvet itt említik
- P. G. Wodehouse: Jeeves szabadságon
- Umberto Eco: Öt írás az erkölcsről
- Viktor E. Frankl: …mégis mondj igent az életre!
Hasonló könyvek címkék alapján
- Boros Gábor: Módszer, metafizika, emóciók ·
Összehasonlítás - Rotterdami Erasmus: A béke panasza ·
Összehasonlítás - Lord Shaftesbury: Értekezés az erényről és az érdemről ·
Összehasonlítás - Theun de Vries: Spinoza ·
Összehasonlítás - Lengyel Dénes: Újkori bölcsek nyomában ·
Összehasonlítás - Friedrich Nietzsche: Emberi – túlságosan is emberi 95% ·
Összehasonlítás - Erich Fromm: Birtokolni vagy létezni? 93% ·
Összehasonlítás - André Comte-Sponville: Kis könyv a nagy erényekről 93% ·
Összehasonlítás - Mijamoto Muszasi: Go Rin No Sho ·
Összehasonlítás - Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma 89% ·
Összehasonlítás