Kádár ​hét napja 28 csillagozás

Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Benedek Szabolcs új regényének cselekménye 1956 november 1-én kezdődik. Azt szándékozik megvizsgálni, hogy mi késztethette Kádárt az árulásra. Konkrétan ennek a hét napnak a valósághoz talán a legközelebb álló törénetét meséli el, ugyanakkor a visszaemlékezések és Kádárnak a régebbi dolgokon való elmerengése nyomán közben visszatekintünk a korábbi eseményekre is. Így pl. Kádár gyerek- és ifjúkorára, az illegalitás időszakára, a két bebörtönzésre, illetve emberi kapcsolataira, szerelmeire, a Rákosihoz és más pártvezetőkhöz való viszonyára is. Ezekben rejtőzhetnek ugyanis pálfordulásának mozgatórugói.

>!
Helikon, Budapest, 2018
372 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634790051

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

pepege>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

A cápás regényének értékelését olvasva jutott ma eszembe, hogy nem is írtam még erről.
Kádár hét napja valójában nem csupán hét nap eseménye, tele van flashbackkel, amiket általában díjazni is szoktam a regényekben. Most viszont szerkezetileg nem voltam megelégedve ezekkel a visszatekintésekkel. Az egyik bekezdésben még a fő vezérszálról, arról a bizonyos 7 napról van szó, aztán a következőben már Kádár gyermekkoráról, börtönéveiről stb. (Lehet, hogy nagyon hozzászoktam a párhuzamos idősíkokhoz, amelyeket jól elkülönülten, más-más fejezetben divat manapság megírni).

Akik ismernek, tudják, hogy ez a téma nekem nagyon a szívemcsücske, vártam is nagyon, hogy olvashassam. Tagadhatatlanul jól van megírva, olvasmányos, de nekem valahogy mégis hiányérzetem volt.

cseri>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Én eléggé bírom Benedek Szabolcsot, figyelem, miket ír, mert bár nem tartozik a legnagyobb nevek közé, szerintem jókat tud. Ez a kádáros sem lett rossz. Feltételezem, hogy a történelmi hűségnek megfelel, nem tudok annyit, hogy bármibe is belekössek. :) Mivel ezt a kádári pálfordulást részletesen leköveti, tanulni is sokat lehet belőle. Talán épp ezért regénynek egy picit száraz. Egyébként végig Kádár fejében vagyunk, akiről valahogy nem is nagyon értjük, hogyan juthatott ilyen magas polcokra. Biztosan megvolt benne a kellő politikai ravaszság, de összességében egy faék eccerűségű embernek ábrázolja Benedek.

ppeva P>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Nekem tetszett. Részleteiben és morzsáiban tudtam erről az időszakról (ráadásul két különböző szempontból is, hiszen mást tanultam-olvastam-hallottam fiatalon, és egész mást később ill. mostanság), és nagyon érdekes volt így összesítve olvasni a történéseket. A fél csillag mínusz annak szól, hogy valahogy nem volt se regény, se történelmi mű – kicsit mindkettő, kicsit egyik se.

gesztenye11>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

A szerzője szerint ez nem dokumentumleírás, hanem regény. Hát néha nagyon is az (gondolva itt csak a moszkvai éjszakára, amiről maga Kádár sem tudja, hogy megtörtént-e vagy nem). Tehát nem minden esetben valós, megtörtént eseményeket ír le, hanem csak elképzeli, hogy így is történhetett volna. És messze nem csak a 7 napról szól, hanem sokkal inkább az 1956 előtti Kádár életéről, kapcsolatairól édesanyjával, a testvérével, a nőkkel, és néhány elvtársával. És lehet, hogy ezen tapasztalatok összessége vezetett oda, hogy akkor, 1956. novemberében elvállalt egy olyan szerepet, amiről tudta, hogy sokan árulónak fogják tartani, de mégis vállalta. Hogy miért? Mert az élettörténete adott neki egy olyan pluszt – a család, a Horthy- és Rákosi-börtön, az illegális, majd a vezetőségi pártmunka – , amiből egyet megtanult. A felelősséget. Mivel a Forgószél-hadművelet eldöntetett, mielőtt bárkit is megkérdezett volna a szovjet vezetés, egy dolog volt kérdés: ki vezeti a jövőben az országot? És Kádár meggyőződése volt, ha ő nem vállalja, akkor az országnak csak rosszabb lesz, akár Rákosi, akár Gerő, akár Münnich lesz a miniszterelnök. Persze, mondhatjuk, hogy neki sem volt kötelező – de még egyszer nem akart börtönbe kerülni, és arra is volt esélye. Ugyanakkor azt gondolom, az egy olyan történelmi helyzet volt, amibe hogyha a mai politikusaink kerültek volna, tízből kilenc feltartotta volna az ujját, hogy engedjék ki pisilni – a tizedik meg fel sem tartotta volna. És abból a rendszerből, amit a neve fémjelez, kihozta azt, amit ki lehetett hozni. Hatvan év után ennyit lehet elmondani, bár tudom, hogy a vélemények róla nagyon megoszlanak, és egyre többen negatív személyiségnek tartják. Majd az idő és a történelem – 100 vagy 200 év múlva – eldönti.

2 hozzászólás
Alvarando P>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

A könyv címe lehetne Kádár utazása is, de ez sokkal találóbb volt. Főszereplőnk maga Kádár János, aki kilépve a Parlamentből előbb Münnich elvtárshoz megy, majd onnan Tökölre viszik őket, majd Ungvárra, végül Moszkvában kötnek ki. Persze van egy nem akármilyen visszaút is egészen Budapestig, de addig nagyon sok minden történik a könyv lapjain. Főhősünk éppen a két napja halott barátját, Mező Imrét gyászolja, amikor kicsempészik az országból a szovjetek, hogy egy új feladattal lássák el: ő lesz az, akire Nagy Imrét lecserélik a rendteremtés után. Persze nem csak erről szól a könyv, a szerző az írói fantáziát sem nélkülözve egy olyan személyiséget vázol fel a néhai főtitkárról, amilyen valójában az életben lehetett. A róla szóló történeti munkához hasonlóan itt is egy szerény emberrel találkozunk, akit nem az hajt, hogy megszerezze a hatalmat, ráadásul mindig a középútra törekszik, és gondolkodva bár, de elfogadja azt amivel megbízzák. Mellette nagyon szereti a krumplilevest és a grízes tésztát. A szerző tökéletesen belecsempészte regényébe a korabeli gondolkodást is, így lényegében olvasás közben olyan érzésünk támad, mintha mi is ott lehetnénk ezen az úton Kádár Jánossal. Persze közben megismerjük addigi életének fontosabb mozzanatait a gyermekkortól kezdve a háborús éveken át a börtönben töltött időkig. Nem egy egyszerű hét napot kapunk a szerzőtől a könyv lapjain, hanem egy rendkívül olvasmányos utazást, melynek végállomásán kezdődik a címszereplőről elnevezett rendszer. Maga a könyv néhol ironikus humort is tartalmaz, így ajánlható bárkinek, aki szereti a történelmi időben játszódó, történelmi személyekről szóló regényeket, nem akármilyen utazásban lesz része!

Győry_Domonkos I>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Benedek Szabolcs szeretheti a különleges számokat, hiszen 2015-ben a Librinél megjelent könyve, A kvarcóra hét dallama után, némi fiumei kitérővel ismét előjött a misztikus szám, ezúttal a Helikon gondozásában Kádár hét napja címmel boltokba került friss köteténél. És ha már számoknál tartunk, a Kádár hét napja 28 fejezetre tagolódik, és mint tudjuk, kétszer huszonnyolc az nem kevesebb, mint ötvenhat, azaz a forradalom, és Kádár árulásának éve.

Az elmúlt három év kötetei között is találhatunk összefüggéseket, hiszen a Kvarcóra hét dallama a késő Kádár-érában játszódik, Fiuméhoz (A fiumei cápa) pedig annyiban kapcsolódik a történet, hogy Kádár ott született, Csermanek Borbála első gyermekeként, a korzózó cselédlány és egy ott állomásozó magyar baka futó kalandjának gyümölcseként.

A történet elvileg a november elseje és hetedike közötti időszakot meséli el, amikor az államminiszteri pozícióban lévő, ugyanakkor kommunista pártvezér Kádár eltűnt a parlamentből, hogy hét nappal később az orosz tankok által hatalomra segített diktátorként bukkanjon fel ismét.

Benedek Szabolcs írói fantáziája látszólag ezt az időszakot dolgozza fel, valójában ennél jóval többet ad, kísérletet tesz Kádár személyiségének, jellemrajzának megragadására. A csonka Csermanek-család légkörét egyfelől a szegénység, másfelől a több szempontból is rövidlátó anya vergődései, és agresszivitásának kiélése határozta meg. Jánost okolta balsorsukért, őt tette felelőssé azért, hogy az „amerikai álom”, ami Fiumébe vonzotta, már csak hivatkozási alap lehetett gyermekének folyamatos ütlegelésére, szidalmazására. A nyomort csak tetézte második fiának születése, amivel János elveszítette annak lehetőségét, hogy egyáltalán gyermekkora lehessen, hiszen ő vigyázott Jenőre, akit a világháborút követően, immár befolyásos pártemberként az államvédelemhez protezsált be, és aki fiatalon baleset áldozatává vált: a vörös zászló kitűzésében tüsténkedett, amikor leszakadt alatta a balkon, és halálra zúzta magát. Kádár pedig végignézte, ahogy anyja „egyetlen fia” elvesztését siratja, aztán a bánat elvitte a mamát is, akit hamarosan „pótolt”, felesége, Mária személyében, aki a későbbiekben következetesen „fijamnak” szólította.

Kádár ebben a családi légkörben megtanulta, hogy legjobb visszahúzódni, nem reagálni, egyfajta alkalmazkodó, gyáva ember képe bontakozik ki, akinek azért van egy belső, elzárt, titkos világa is, amelyben megvan a véleménye a környezetéről, időnként saját magáról is. Ezeket persze nem a szerző mondja, hanem én, az olvasó gondolom, hiszen a Kádárt követő narratív kandi kamera objektivitásra törekszik: lát, hall és érzékel, mindent rögzít, minősítés nélkül. Kádár mindenesetre tudja, hogy ő itt most Haynau, kicsit másként gondolkodik, mint a moszkoviták, de alapvetően az a célja, hogy életben maradjon. A könyv alapján nem látom a „jó Kádár/rossz Kádár” vita létjogosultságát, egy olyan szereplő képe rajzolódott ki előttem, akinek a sorsa, személyisége a körülményei folytán nagyjából determinált, melynél fogva alkalmassá vált arra, hogy az elnyomó Szovjet birodalom készséges (bár imitt-amott duzzogó) játékszere legyen.

Benedek Szabolcs jól olvasható, mesteri regényt tett le az asztalra, egy történelmi gondolatkísérlet köré építve. Regényként akkor is izgalmas, ha az alapkoncepció tekintetében más alternatívák is felvázolhatók. Megítélésem szerint remekül ragadta meg Kádár személyiségét, a döntéseit, működésmódját meghatározó fejlődéslélektani hatásokat, amelyekhez igen jelentős háttérkutatásokat folytatott.

Könyvtáros bácsi a könyvet elsősorban a Kádár-korszakot megélt, történelmi, politikatörténeti érdeklődésű olvasók kezébe adná, illetve mindazoknak ajánlja, akik a lélektani regényeket kedvelik, azzal, hogy elolvasását nem bánják meg, sőt esetleg mellékhatásként a grízes tésztát is megkedvelhetik.

ábelarengetegben>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Korrekt történelmi regény, (igazi) állásfoglalás nélkül. Valahogy a szerkesztést nem éreztem jónak, erőltetett volt a Kádár életrajzát bemutatni kívánt flashbackrengeteg. A főhősnek mindenről eszébe jut éppen az életrajzának soron következő része. A jelenben, azon a bizonyos hét napon (semmi jelentősége annak, hogy pont hét) csak az elején éreztem feszültséget, a végére unalmassá vált, az utolsó pár nap meg túl gyorsan eltelt.
Ami jó volt, hogy életszagúnak tűnt Kádár gondolkodása, elhittem, hogy hasonlóan láthatta az ország helyzetét ’56-ban.

olvass_s>!
Benedek Szabolcs: Kádár hét napja

Sosem gondoltam volna, hogy Kádárról végigolvasok egy könyvet. Nem is tudtam letenni…


Népszerű idézetek

ppeva P>!

A középső asztalon zsíroskenyér szeletek sorakoztak. Kádárnak az jutott eszébe, hogy már elege van az efféle ételekből. Szívesebben enne végre egy jó krumplilevest meg grízes tésztát. Olyat, amilyet Mária szokott főzni. Annak sehol a világon nincsen párja.

343. oldal

Csabi>!

A férfi bátor lehetett, vagy inkább merész: a derékszíjáról fityegő jókora revolver nem védte volna meg egy orvlövész puskájától.

13. oldal

4 hozzászólás
gesztenye11>!

Hangja úgy dörgött, talán belezengett az egész Kossuth tér, és az ő szavait visszhangozták a házak és a körben sorakozó T-54-es harckocsik.
– Hát pont neked kellett ezt a szart megcsinálnod?

368. oldal - 28.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kékesi Dóra: A holnap érintése
Fábián Janka: A könyvárus lány
Gorka Eszter: Várni fogunk
Spiró György: Tavaszi Tárlat
S. A. Locryn: Gyufaláng
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Tóth Olga: Csupasz nyulak
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton
Bereményi Géza: Magyar Copperfield