Világirodalom ​I-II. 1 csillagozás

I. Kötet:
A neves irodalomtörténész három részben írta meg a világirodalom történetét, de rövidebb Szerb Antal monumentális munkájánál. Zsebkönyv-sorozat révén kevesebb információt tartalmaz, mint nagyobb elődje, de az értékén semmit nem von le. Az első részben közel háromezer év irodalmát tekinti át, élvezetes stílusban. Bevezetőként arról elmélkedik, hogy mi is lehet az irodalom, hogyan alakult ki, majd a világirodalom fogalmának megszületését mutatja be. Ezután következnek a nagyobb korszakok a görögöktől kezdve a középkoron és a reneszánszon át egészen a barokkig. Igaz, ő nem írja le külön korszakként, de szerepel benne a klasszicizmushoz tartózó francia dráma fénykora is. 3000 év irodalmát nehéz áttekinteni 180 oldalban, így a szerző a fontosabb művészek munkásságát több oldalban, a kevésbé ismerteket pedig pár sorban mutatja be. Hosszabb részt szentelt többek között Homérosznak, Danténak, Petrarcának, Shakespeare-nek és Moliére-nek. A görög és a római irodalom tárgyalásánál bemutatja a korszak történetírását és filozófusait is. Szerepet kap a magyar irodalom is, igaz Janus Pannoniusról nem ír sokat, de Balassi Bálintot és Zrínyi Miklóst részletesen bemutatja. Az egyetlen negatívum Shakespeare tárgyalásánál található, ahol a Hamlet egy kicsivel több mint három oldalt kap bemutatásra, míg a neves drámaíró többi műve, többek között a Rómeó és Júlia is, egyetlen bekezdésnyit szerepel csak. A könyv ajánlható bárkinek, aki a középiskolai irodalomtankönyv helyett egy olvasmányos összefoglalásra vágyik, de az is haszonnal forgathatja a könyvet, akit érdekel a világirodalom története.

II. kötet:
A neves irodalomtörténész zsebkönyv-sorozatának második részében tömören foglalja össze két évszázad (18-19.) és négy irodalomtörténeti korszak történetét olvasmányos stílusban. Minden korszakban kitér a francia, az angol, az amerikai, az orosz és természetesen a magyar irodalomra, mintegy 200 oldalon mutatja be a főbb eszméket és képviselőket. Néhány íróra pár sort szentel csak, de a legjelentősebb képviselőket, például Voltaire-t, Rousseau-t, Goethe-t, Schillert, Puskint, Victor Hugót, Stendhalt, Balzacot, Dickenst, Gogolt, Dosztojevszkijt, Lev Tolsztojt és Ibsent hosszabban ismerteti. Lírára, epikára és drámára egyaránt kitér. Olvasás közben néha úgy érezzük, amolyan lexikonszerű, de mégis olvasmányos könyvvel van dolgunk, mert a száraz tényanyagot elfeledteti velünk a szerző olvasmányos stílusa. A szöveget a jelentősebb írók /költők képei és a költők elemzésénél olykor tőlük származó versrészletek egészítik ki, ami még élvezetesebbé teszi az olvasást. Tanulásra, tájékozódásra egyaránt ajánlható!