A napló első bejegyzései a Kossuthot temető, millenniumot ünneplő Magyarország világából, az alig nyolc esztendős kisfiútól származnak még. Az utolsókat a második világháború szörnyű éveiben vetette már papírra az időközben nemcsak felnőtt, de „nagyra nőtt” Benedek Marcell, a világirodalom kitűnő magyar tolmácsolója, a műelemzés, az olvasás művészetének, az egyetemes kultúrának nagy honi propagátora. S a több mint fél évszázadot felölelő „egykorú” beszámolót végigkísérik és egységbe fogják a napló írójának, irodalmunk egyik nagy öregjének bölcsen szomorkás, ironikus vagy komoly, felindult vagy meghatott kommentárjai, és lezárja a felszabadulástól a hatvanas évekig eltelt időszak rövidebb, összefogottabb krónikája. Naplóból, kommentárból együtt kirajzolódik a példás pályakép mellett egy példás és töretlen emberi élet és lélek képe. És mellette még sok, nagyon sok más portré, családtagok, pályatársak, barátok, ismerősök portréja, finoman, könnyedén, de határozott vonalakkal –… (tovább)
Naplómat olvasom 2 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések


A könyv lapjain megelevenedik a népszerű irodalomtörténész, a nagy mesemondó fiának élete. Gyerekként kezdi naplóját írni, szemtanúi lehetünk Kossuth Lajos temetésének és a család Habsburg-utálatának. Láthatjuk, hogy lesz a kisfiúból író, majd irodalomtörténész. Olvashatunk tanulmányairól, olvasás közben megismerjük több későbbi, magyar kultúrtörténetet meghatározó személy gyerekként, többek között Hóman Bálintot és Lukács Györgyöt. Betekintést nyerhetünk a Benedek-család életébe, akik az év nagy részét Budapesten, a nyarat pedig Baconban töltik. Láthatjuk hogyan lesz a gyermekből felnőtt, végül öregember. Átélhetjük a főszereplő egyetemi éveit, megismerkedését feleségével, gyermekeinek megszületését, barátságát Romain Rollanddal, és tanúi lehetünk élete szomorúbb pillanatainak is. A könyv nagyobb első része kettős szerkezetű. Először az adott év-évek történéseit olvashatjuk a naplóból, majd ezután a főszereplő 1962-ben élő önmaga néz szembe a korábban írottakkal, kommentálja őket. Benedek Elek halála után ez a szerkezet megszakad, innentől a jelenben való visszaemlékezés marad csak. A kisebb részben képet kaphatunk az 1930-as, 1940-es évek könyvszakmai életéről, egy kisebb említést kap a könyvkereskedelmi szakképzés is. A könyv ajánlható bárkinek akit érdekel a magyar kultúra története egy szereplője szemszögéből, illetve szeretné megismerni a nagy mesemondót és irodalomtörténész fiát.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete ·
Összehasonlítás - Tolcsvai Nagy Gábor: Pilinszky János ·
Összehasonlítás - Rónay László: „Ki volt ez a varázsló?” ·
Összehasonlítás - Csűrös Miklós: Pokoljárás és bohóctréfa ·
Összehasonlítás - Alekszandr Dejcs: Heine élete ·
Összehasonlítás - Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet ·
Összehasonlítás - Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond ·
Összehasonlítás - Kispéter András: Gárdonyi Géza ·
Összehasonlítás - Bánki Éva: A bűn nyelvét megtanulni 92% ·
Összehasonlítás - Széles Klára: Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra ·
Összehasonlítás