Mandragóra ​I-II. – Tibet / India 13 csillagozás

Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra
Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India

A ​varázslás kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymással; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást – és megfordítva: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépiesedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Hol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1979

>!
Gondolat, Budapest, 1979
288 oldal · ISBN: 9632808452
>!
Gondolat, Budapest, 1979
706 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632805119

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Káli · láma


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

Lunemorte P>!
Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

A Tibet kötet kevésbé tetszett, mint az India, azonban mindkettőről bőséges információt tudtam meg, aminek örülök. Nagyon sok érdekességet lehet olvasni ebben a két kötetben, érdekes az is, hogy a békés tibeti emberekhez is mennyi vér tapadt a történelem során. A gyógyításuk eléggé kiakasztott, az emberhúst sem vetették meg. Az India kötet nagyon kiváló, bár kicsit túlzásnak érzem a nők lenézésének felnagyítását, ami tényleg valóságos, de akkor nézzük már meg az európai „civilizált" népek történelmét, hogy ők hogyan fogadták és bántak a kislányokkal……..Először nézzünk magunkba, utána ítéljünk el más kultúrát…A tibetieket egyébként eléggé kulturálatlannak és általánosan butának állítja be a szerző, ami szerintem nem igaz. Ezekért jár a fél csillag levonás, egyébként ajánlom másoknak is. :) A képek pedig jó, hogy voltak.

kucséber>!
Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

… ősszel tearózsát szedek, ilyenkor tavasszal -az akasztófát keresem föl, hogy barátommal beszélgethessek… Tárháza a babonáknak.
Om mani padme hum … még ez is benne van.

plutyka>!
Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Az első kötet, a Tibet nagyon jó , érdekes leírás Körösi tibeti útjáról, a korabeli keleti életről, gyógyításról, kuruzslásról.
Benedek nagyon kikel az elharapódzott „tibeti ősi gyógymódok” ellen, bemutatva, hogyan is ment ez annak idején, hát nem akartam volna szerzetes lenni, nem az a nyugodt, szuper élet, amilyennek a filmeken szokták ábrázolni :-) A mai orvosok többsége nem vállalná az akkori körülményeket, ha meghalt a beteg, a „dokinak” is kampec volt.
Benedek könyve ma is aktuális, mert ma újra az ősi, tibeti csodaszerekkel próbálják etetni a jó népet s mindezt „bio” vonalon :-)


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A holttestet összezsugorított helyzetben – fejét a combjai közé dugva – megkötözik és bőrzsákba dugják, elsiratás után a háztetőre függesztik, majd kihívják a lámát, aki szent szövegeket mond. A halott hagyatékának egyik felét alamizsnaként szétosztják, másik felét Lhaszába küldik a lámakolostorok számára, úgyhogy a családnak semmi sem marad. Pár nap múlva a tetemet átadják egy szeletelő embernek, aki a csontról levagdossa a húst és a kutyák elé veti, a csontokat mozsárban összetöri, és gabonával összekeverve golyókká gyúrja a kutyák és keselyűk számára. Az eljárás pénzbe kerül; a szegényebbeket egyszerűen vízbe dobják, de ezt szégyenletesnek tartják. A lámákat elégetik, és szent emléket emelnek az égetés helyére, másutt a lámák húsát is a keselyűkkel etetik meg, a megőrölt csontokból és gabonából kevert galacsint a szertartás vezetője is megízleli.

49. oldal , Tibet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Lunemorte P>!

Egyébként mit számít, ma vagy holnap hal meg valaki?

106. oldal , Tibet kötet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Lunemorte P>!

Racionálisan és tudományosan irányított lelki edzés meghozza a kívánt eredményt.

157. oldal, Tibet kötet (A. David-Neel: With Mystics and Magicians in Tibet)

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Lunemorte P>!

Mintha „énjük kiszabadulna a valóság kötelékeiből…"

135. oldal , Tibet kötet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Lunemorte P>!

Megtudta, hogy minden betegséget a lázból származtatnak, a lázat pedig a gonosz szellem hatásának tulajdonítják. A gonosz szellem azért telepszik az ember testébe, hogy a vérét szívja, a gyógyítás tehát úgy történik, hogy a beteg mellé élő állatot tesznek – minél súlyosabb a beteg , annál nagyobb állatot –, abban a reményben, hogy a vérszomjas szellemet sikerül átcsalni az állat testébe. Titokzatos szavak mormolása közben vízzel telt csészét forgatnak a beteg feje fölött, majd az állat feje fölött, aztán az állatra öntik a vizet: ezzel odaajándékozták a szellemnek, s elégedetten beköltözik az állat agyvelejébe. Akkor sietve egy útkereszteződéshez viszik és elevenen eltemetik – a beteg pedig meggyógyul, és tehetőségéhez képest szép pénzt fizet a lámának.

104. oldal , Tibet kötet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Kapcsolódó szócikkek: láma
Lunemorte P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

A holttestet egy dombtetőre cipelik, ahol a lámák bizonyos ördögűző imádságokat mondanak, majd a tömeg hétszer körüljárja a tetemet, és némi távolságra visszahúzódik, hogy a hollók és kutyák darabokra téphessék a holttestet. A halott és családja számára szerencsés jelnek tekintik, ha a hulla nagy részét csupán madarak fogyasztják el;a lámák szerint kutyák és vadállatok csak akkor jönnek, ha életében a halott bűnös volt. Mindenesetre gondosan figyelik a holttest majdnem teljes elpusztítását, kellő pillanatban aztán a lámák az egybegyűltekkel együtt visszatérnek a testhez, imamalmaikat forgatják és az Om mani padme humot mormolják, s újból körüljárják hétszer balról jobbra. A rokonok körben lekuporodnak, s a lámák közvetlenül a test mellé ülnek, és késükkel a még megmaradt húst darabokra vágják. Az első falást a főláma fogyasztja el, utána az imádságot mormoló többi láma eszik belőle, majd a rokonoknak és barátoknak dobják az immár majdnem teljesen lekopasztott csontvázat, akik mohón felfalják az utolsó darabka levakart húst is. Addig tart az emberhúslakoma, amíg a csontok szárazak és tiszták nem lesznek. A borzalmas szertartás értelme az, hogy a halott szelleme mindenkor békességben éljen azzal, aki a testéből evett. A szertartás értelme nemcsak ez, hanem az inkarnáció meggyorsítása is: a halott ugyanis nem születhetik újjá, amíg a húsa teljesen meg nem semmisül, ezt a folyamatot pedig jelentősen meggyorsítja az emésztés. […] Landor hozzáfűzi elbeszéléséhez azt is, hogy a lámák állítólag különlegesen sóvárogtak az embervér után, és hajdan a kolostorokban található koponyaserlegekből vért ittak.

107-108. oldal, Tibet kötet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Kapcsolódó szócikkek: kannibál · láma · temetés
Lunemorte P>!

Csak az orgiák kíséretében bemutatott véres áldozatok hiányoztak még, és előttünk van a vad indiai ördög-istennőnek, Kálinak oltára, amelyhez a sötét folyosó végén látható lépcső vezet. Nem is ejtik ki a nevét, »nagy királynő«-nek szólítják, s ezt is csak halk hangon teszik, nehogy haragját magukra vonják. Az egyik teremben, mint fúria van ábrázolva, és még sokkal taszítóbb külsejű, mint indiai képviselője. Óriási fekete szörnyeteg ez az ördög, asszony képében . Őzszínű öszvéren nyargal, emberbőr köpenybe burkolódzik és emberkoponyából falja az agyvelőt. Mint a betegség, a háború és a halál istennője, számtalan borzalmas külsejű alak kíséri, a legkülönbözőbb hadiszerekkel felfegyverkezve, úgyhogy oltára inkább valami régi fegyvertárhoz hasonlít.

114. oldal, Tibet kötet

Benedek István: Mandragóra I-II. – Tibet / India Kultúrtörténeti tanulmány, különös tekintettel a varázslásra és gyógyításra

Kapcsolódó szócikkek: Káli

Hasonló könyvek címkék alapján

Berente Ági: Házipatika
Szabó György – Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember gyógynövényei
Kákosy László: Varázslás az ókori Egyiptomban
Lőrincz L. László: Démonok és varázslók Tibetben
Le Thuy Oanh: Cérna-beültetés
Bernád Ilona: Egészségünkért
Kovács András: Fejedelmek gyógyítói
Paul Carson: Ha a gyerek allergiás
Bernád Ilona: Egészségünkért II.
Bernád Ilona: Élő népi gyógyászatunk