Ma már tudom: életemben különös fénnyel ragyog fel az a néhány hónap, amikor megírtam e kötet novelláit. Első igyekezetem csupán annyi volt: szerény betűszobrot állítani rokonaimnak, szlovák szülőfalumnak, egy régi korszaknak, amelyik már nincs. Aztán ahogy múltak az évek, s ezek az írások megjelentek Németországban, Izraelben, Kanadában, Svájcban, az Egyesült Államokban, Pozsonyban, rá kellett jönnöm: ez az idő tér is, határok nélkül. Most, hogy ajánló sorokat írok a negyedik, változatlan magyar kiadás elé, csak azt mondhatom: a befogadás titka egyszerű. Mindenki szívében ott rejtőzik megannyi elfeledett családi emlék, sok-sok sorstörténet, vágy és szeretet. És ezek az írások talán ösztönzően hatnak, hogy ki-ki újragondolja a sajátját. Alighanem ez az érzés vezette Jancsó Miklóst is, amikor a mozivászonra kívánta vinni A komlósi Tóra világát. És Keményffy Tamás rendezőt, akinek immár módja is lesz ezt az alkotást elkészíteni az Extrémfilm produkciójában, már a közeljövőben.… (tovább)
A komlósi Tóra 7 csillagozás
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
„Nos, amit most elmesélek, az olyan régen esett meg, hogy talán nem is novellába, inkább történelmi eszmefuttatásba kívánkozna, De mit keresne egy balek zsidó holmi hivatalos históriában?”
Egy novellákból összefűzött családregény, vagy még inkább: faluregény, hiszen Tótkomlós apraja-nagyja megjelenik az oldalakon, hogy aztán fontosabb vagy kevésbé fontosabb szerepet töltsön be az író családjának életében. Az elején voltak zavaró részek, mikor az író kibeszélt a könyvből, megszakadt a mesélés folyamata, de később sokkal zavartalanabb és ezáltal összeforrottabb lett az egész.
Rövidsége ellenére (bár eléggé apró betűs) nagyon mély tartalommal bír, először az író nagyapjának, Samunak, a „baleknak” az életét követhetjük, majd az édesapjáét s végül becsatlakozik az író is, hogy családja és barátaik, zsidó sorstársaik végigéljék az első világháború utáni éveket, majd a második világháború pusztítását s végül a címadó fejezetben belekóstolhassunk az 56-os forradalomba is. Közben vannak vidám és szomorú részek, a legjobban a nem fizető albérlő sikeres kitelepítése tetszett, a legmeghatóbb pedig Szerecsen Pisti fejezete lett valamint amikor a vasutas zsidó áldást kér: „Tegyen meg nekem valamit. Mondjon rám áldást, de zsidóul. Annyi a bajom, olyan rohadt az életem, hátha könnyít rajtam a héber ima.”
A zsidó vallásról és magáról a zsidó életről is rengeteg mindent megtudhatunk, de nem erőltetve. Ahogy más vallásnál, itt is vannak olyanok, akik bár a hitük erős, a gyakorlati hitéletben eltérnek a szabályoktól – főleg, ha háború van és a túlélés a cél. Összességében egy nagyszerű korkép a 20. század egyik zsidó falujának életéről.
„…az embernek elsősorban önmagán kell segíteni. Akiben viszont megvan a tett lehetősége, de semmit nem csinál, sőt kívülről várja sorsa jobbra fordulását, azt nem szabad támogatni.”
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Norbert Frýd: A minta érték nélkül és a püspök úr / Kellemes gondok ·
Összehasonlítás - Röhrig Géza: A Rebbe tollatépett papagája ·
Összehasonlítás - Sarusi Mihály: Nyílik a savanyauborka-virág ·
Összehasonlítás - Morsányi Bernadett: A sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek ·
Összehasonlítás - Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét 88% ·
Összehasonlítás - Szabó András: Auschwitz – Katarzis a teológiában ·
Összehasonlítás - Czingel Szilvia: Ünnepek és hétköznapok ·
Összehasonlítás - Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG ·
Összehasonlítás - Vágóné Klein Margit: Virág a viharban ·
Összehasonlítás - Stanisław Benski: A cádik dédunokája ·
Összehasonlítás