Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Többsincs királyfi 149 csillagozás

„Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja:
-Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve.
Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják:
-Ez bizony jó név.
Mondja a király is:
-Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs.
Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle.”
Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar irodalom remekei I. Népszabadság
Kedvencelte 9
Most olvassa 2
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 19
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Újabb hónapot töltöttem magyar népmesékkel, és ismét boldogan zártam az olvasást.
Sok új történetet ismerhettem meg, új kedvenceket avattam, mint például A szárnyas királyfi története, a Melyik ér többet? vagy a Mi van a ládikóban?
Meleg szívvel ajánlom ezeket a meséket, ha bárki is egy kis kikapcsolódásra vágyik, vagy nosztalgiázni támad kedve.


Mesékből sosem elég. Most Rusz Lívia rajzai miatt vettem újra a kezembe ezt a gazdagon illusztrált kötetet. A hercegnők rózsaszín özöne helyett egyfajta furcsa melankólia lengi be a rajzokat. A bársony ruhák sűrű fodrokat vetnek, a királyfi szeme a távolba réved, hogy kardjával elhozza az igazságot. A rajzok régi falikárpitokra emlékeztetnek a gótikából. Nagyon szeretem ezeket a papírízű figurákat – ugyanakkor Csipike, az óriás törpe illusztrációitól (szintén Rusz Lívia munkája) már gyerekkoromban is kivert a víz.


A legnagyobb tanulság, hogy a lovak minden csávából ki tudják húzni az emberfiát. :))
Nagyon jó mesék, népiesek, olvasmányosak. Imádom a régies szofordulatokat benne. Az első 2-3 mese alatt bele kellett rázódnom, hogy vannak benne kegyetlen részek is (pl. a szereplő levágja a saját ujját). Szerencsére nem túl gyakran, mégis azért azt kell mondjam, nem olyan szirupos lilaködös mesés kötet.


Gyermekkorom legcsodásabb és legmeghittebb emlékei ehhez a mesekönyvhöz köthetők, tehát – elfogultsággal vagy anélkül, de – egyértelmű, hogy öt csillagos.
Nem tudok egyetlen olyan mesét sem felidézni, ami esetleg kevésbé tetszett volna, mint a többi, viszont több kedvencet is avattam, miközben a szüleim felolvastak belőle, s mikor már én is olvastam.
A Vas Laci és a Gyöngyike például olyan mesék, amelyeket ezerszeri olvasás után sem voltam képes megunni.


Gyerekkorom egyik kedvenc mesekönyve, sokat forgattam nemcsak a mesék, hanem Rusz Lívia szuper illusztrációi miatt is.
Most hangoskönyvben hallgattam, sok mesére nem emlékeztem, illetve ebben a kiadásban számomra ismeretlenek is szerepeltek. Már jó ideje nem foglalkoztam (nép)mesékkel, és így egymás után hallgatni őket egészen más, mint összevissza olvasgatni. Olyan elemeken akadtam fenn, és olyan ismétlődő motívumokat fedeztem fel, amiket gyerekként nem. Érdekes élmény volt.


Sok nagyon kedves mese! A többsincs kiràlyfi, A veres tehén,Hammas Gyurka s még annyi màsik! Lehetetlen nem szeretni őket, ràadàsul a könyv, amely tartalmazza őket, apukàm gyerekkoràból való, az egyik oldalra még a neve is fel van írva gyerekíràssal:) S az egész oldalas illusztràciók! Arról sajnos mâr leszoktak a mai gyerekkönyveknél, vagy émelyítően túl édesek a rajzok, nem úgy, mint bebben a kötetben.


Hűséges táltos paripák, félelmetes sárkányok, ördögök felvonultatása, vérrel való írás…érdekes, izgalmas, fordulatos mesék. A kedvencem: A fekete havas, és a Talléros kalap. A só mese egy képe gyerekkoromban még kirakóban is megtalálható volt a játékpolcomon. A mese befejezések olyan rímesek, hogy öröm olvasni őket: „Aki ott járt, jól járt, szénásszekéren hált”. Vagy : „Bezzeg azután volt jó dolguk, sóra, fára nem volt gondjuk.”
Népszerű idézetek




– Hány hét a világ, bácsi?
– Mával is kevesebb, uram – mondotta a paraszt, s tisztességtudással megemelintette a kalapját.
– Hát a jó erkölcs hol terem? – kérdi a diák.
– Megterem a virág a gazban is.
A talléros kalap




Én előbb kipróbálom az embereket, s ha látom, hogy érdemesek rá, akkor segítek rajtuk.




– Miről ismerjük meg, hogy jő a sárkány?
Azt mondja a királykisasszony:
– Arról, hogy háromszor egymás után felzavarodik a víz színe.
220. oldal, A háromvadas királyfi




Bizony mondom neked, hogy az ember a legerősebb „állat” a világon.
Az ember a legerősebb




Egyszer, amikor az iskolából jött hazafelé, nekiszaladt egy öregasszonynak, aki a feje tetején egy kosár tojást vitt. Leütötte a fejéről a kosarat, s a tojás mind összetört. Azt mondta az öregasszony:
– No, te fiú, neked rosszért jót kívánok. Azt kívánom, hogy amit legelőbb kívánsz, azonnal teljesedjék.




Amint ott vártak, várakoztak, leskelődtek, arra jött egy gyermek. Kérdi a medve:
– Ember-e ez, farkas koma?
– Nem.
– Hát mi?
– Ez még csak lesz ember.
Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek, s ím, arra jött egy öreg koldus.
– Hát ez ember-e?
– Nem.
– Mi hát, ha nem ember?
– Ez csak volt ember – mondta a farkas.
Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek, s arra jött egy asszony.
– Hát ez ember-e?
– Ez sem ember. Ez csak asszony.
Tovább vártak, várakoztak, leskelődtek, s ím, egyszerre csak jön egy huszár a lován.
– Hát ez mi? Ez csak ember?
– Ez már ember! – mondotta a farkas.
Az ember a legerősebb




– Mi kell? Arany-e, ezüst-e? – kérdezte az ördög. – Vihetsz, amennyit elbírsz.
– Nem kell nekem sem arany, sem ezüst – mondotta Jankó –, csak add meg a garasomat.
Hiszen azt ugyancsak jól tette Jankó, hogy sem aranyba, sem ezüstbe nem markolt bele, mert abban a pillanatos pillanatban lángot vetett volna arany, ezüst, s Jankónak még a hetvenhetedik porcikája is porrá égett volna. Az ördögnek azonban mindenféle pénze volt, csak éppen garasa nem. No, ha nem volt, be is bújtatta Jankó ezt is a zsákba, s indult haza a falujába. Ott, ahogy hazaért, segítségül hívott tizenkét kovácslegényt, s addig verette a zsákot, hogy csak úgy porzott már az ördögök porától. Akkor a zsák száját kioldotta, az ördögök porát szélnek eresztette. Azt mondják, ebből a porból lett a vörös hangya, azért olyan fájdalmas a csípése.
Bolond Jankó




Felébred reggel a legény, s hát a feleségének híre-pora sincsen. A felesége helyett egy pár vascsizmát talált a fa alatt, s annak a talpára az volt írva: Húzd a lábadra ezt a vascsizmát, s addig járj benne, amíg el nem szakad, s mégsem találsz meg engem.




Felmegy a legény a palotába, a király fogadja nagy szívesen, kérdezi, hol s merre járt, hogy s mint ment a sora, amíg oda volt, s végezetül azt is megkérdezte, hogy van-e felesége.
– Van az is, felséges királyom, s micsodás.
– Ha csak micsodás, nem lehet valami szép.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi 95% ·
Összehasonlítás - Kormos István (szerk.): A háromágú tölgyfa tündére 91% ·
Összehasonlítás - Kriza János: A csillagszemű juhász ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány / A betlehemi csillag ·
Összehasonlítás - Gyuricza Eszter (szerk.): A királykisasszony jegyei és más mesék 91% ·
Összehasonlítás - Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke 93% ·
Összehasonlítás - Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla 83% ·
Összehasonlítás - Jékely Zoltán – Sáfár Sándor (szerk.): Szögkirály ·
Összehasonlítás - Afrikai mesék 81% ·
Összehasonlítás - Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén 96% ·
Összehasonlítás