20. legjobb mese könyv a molyok értékelése alapján
22. legjobb gyermekkönyv kicsiknek könyv a molyok értékelése alapján

Többsincs ​királyfi 132 csillagozás

Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi Benedek Elek: Többsincs királyfi

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

"Megáll a koldusasszony a bölcsek előtt, s mondja:
-Olyan nevet akarnak adni a királyfinak, amilyen nincs több a világon? No, bizony kár azon törni a fejüket. A királynak egyetlenegy fia van, akkor annak Többsincs az illendő neve.
Összenéztek a bölcsek, elmosolyodnak, hajtogatják a fejüket, s mondják:
-Ez bizony jó név.
Mondja a király is:
-Szívem szerint szóltál, te koldusasszony, legyen a fiam neve Többsincs.
Annyi aranyat s ezüstöt adott nagy örömében a koldusasszonynak, hogy holtig urasan élhetett belőle."

Így kapta nevét a hős királyfi, aki a többi mese ifjaival együtt bátran megküzd ezer veszéllyel és bebizonyítja, hogy érdemes nevére.

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar irodalom remekei I. Népszabadság

>!
318 oldal · ISBN: 9789633641538
>!
Móra, Budapest, 2011
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631188929 · Illusztrálta: Szecskó Tamás
>!
Népszabadság, Budapest, 2006
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638707259

19 további kiadás


Kedvencelte 8

Most olvassa 3

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Újabb hónapot töltöttem magyar népmesékkel, és ismét boldogan zártam az olvasást.
Sok új történetet ismerhettem meg, új kedvenceket avattam, mint például A szárnyas királyfi története, a Melyik ér többet? vagy a Mi van a ládikóban?
Meleg szívvel ajánlom ezeket a meséket, ha bárki is egy kis kikapcsolódásra vágyik, vagy nosztalgiázni támad kedve.

Bibi_️3>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Mese, mese, mese :D
Hát igen, azért ha a 2 éves lányomat leköti a kép nélküli mese, az jelent valamit :D :*
Ajánljuk mindenkinek ;)

Coffee I>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Gyermekkorom legcsodásabb és legmeghittebb emlékei ehhez a mesekönyvhöz köthetők, tehát – elfogultsággal vagy anélkül, de – egyértelmű, hogy öt csillagos.
Nem tudok egyetlen olyan mesét sem felidézni, ami esetleg kevésbé tetszett volna, mint a többi, viszont több kedvencet is avattam, miközben a szüleim felolvastak belőle, s mikor már én is olvastam.
A Vas Laci és a Gyöngyike például olyan mesék, amelyeket ezerszeri olvasás után sem voltam képes megunni.

chhaya P>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Gyerekkorom egyik kedvenc mesekönyve, sokat forgattam nemcsak a mesék, hanem Rusz Lívia szuper illusztrációi miatt is.

Most hangoskönyvben hallgattam, sok mesére nem emlékeztem, illetve ebben a kiadásban számomra ismeretlenek is szerepeltek. Már jó ideje nem foglalkoztam (nép)mesékkel, és így egymás után hallgatni őket egészen más, mint összevissza olvasgatni. Olyan elemeken akadtam fenn, és olyan ismétlődő motívumokat fedeztem fel, amiket gyerekként nem. Érdekes élmény volt.

1 hozzászólás
Anó>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Sok nagyon kedves mese! A többsincs kiràlyfi, A veres tehén,Hammas Gyurka s még annyi màsik! Lehetetlen nem szeretni őket, ràadàsul a könyv, amely tartalmazza őket, apukàm gyerekkoràból való, az egyik oldalra még a neve is fel van írva gyerekíràssal:) S az egész oldalas illusztràciók! Arról sajnos mâr leszoktak a mai gyerekkönyveknél, vagy émelyítően túl édesek a rajzok, nem úgy, mint bebben a kötetben.

Sakura>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Ezt a könyvet nem lehet megunni. Mindig felfedezek benne valami újat, hiszen szépen bemutatja a régi hagyományokat és tájszólásokat. Nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is nagyon jó kis olvasmány.

Terka6>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Hűséges táltos paripák, félelmetes sárkányok, ördögök felvonultatása, vérrel való írás…érdekes, izgalmas, fordulatos mesék. A kedvencem: A fekete havas, és a Talléros kalap. A só mese egy képe gyerekkoromban még kirakóban is megtalálható volt a játékpolcomon. A mese befejezések olyan rímesek, hogy öröm olvasni őket: „Aki ott járt, jól járt, szénásszekéren hált”. Vagy : „Bezzeg azután volt jó dolguk, sóra, fára nem volt gondjuk.”

alaurent P>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Ebből kaptam az első esti meséket, legalábbis, amelyekre emlékszem. Így aztán nem csoda, ha elsők között olvastam el, és milyen furcsa, hogy ennyi év távlatából is emlékszem minden meséjére. Nagyon olvasmányos mesék, tele emberszeretettel és igazságérzettel.

brena>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Nagyszerű mesék,érdekes szavak,élmény volt hallgatni!
Továbbra is szeretnék egy aranyfogú királyfit:))))

1 hozzászólás
Annemary>!
Benedek Elek: Többsincs királyfi

Jó volt nosztalgiázni kicsit. Rengetegszer olvastam kiskoromban Benedek Elek meséit. Izgalmas, érdekes mesék, tele sárkányokkal, táltos paripákkal, királyfiakkal…. Csodálatos élményekkel gazdagodtam újra. Felnőttkorban is ugyanúgy örömmel olvastam a magam kedvére is, de a gyerekeimnek is. Van még pár régi mesekönyvem, folyamatosan elő fogom szedni őket, mert kedvem támadt meséket olvasni.


Népszerű idézetek

imma P>!

– Miről ismerjük meg, hogy jő a sárkány?
Azt mondja a királykisasszony:
– Arról, hogy háromszor egymás után felzavarodik a víz színe.

220. oldal, A háromvadas királyfi

2 hozzászólás
Vizsla>!

– Mi kell? Arany-e, ezüst-e? – kérdezte az ördög. – Vihetsz, amennyit elbírsz.
– Nem kell nekem sem arany, sem ezüst – mondotta Jankó –, csak add meg a garasomat.
Hiszen azt ugyancsak jól tette Jankó, hogy sem aranyba, sem ezüstbe nem markolt bele, mert abban a pillanatos pillanatban lángot vetett volna arany, ezüst, s Jankónak még a hetvenhetedik porcikája is porrá égett volna. Az ördögnek azonban mindenféle pénze volt, csak éppen garasa nem. No, ha nem volt, be is bújtatta Jankó ezt is a zsákba, s indult haza a falujába. Ott, ahogy hazaért, segítségül hívott tizenkét kovácslegényt, s addig verette a zsákot, hogy csak úgy porzott már az ördögök porától. Akkor a zsák száját kioldotta, az ördögök porát szélnek eresztette. Azt mondják, ebből a porból lett a vörös hangya, azért olyan fájdalmas a csípése.

Bolond Jankó

Nokimaki>!

(…) mert tudd meg, hogy „száján az ember messze elmehet”, s többet ér egy kérdezem száz keresemnél.

A pelikánmadár c. meséből

Anó>!

Légy, fiam, csizmadia, a csizmának mindig van keletje.

– Nem leszek én! – mondta János, mert így hívták a legfiatalabbat. – Elég egy csizmadia egy famíliából.

– Hát aztán mi lesz belőled?

– Vagy király, vagy a halál fia – felelt János.

Anó>!

Ment hegyeken, völgyeken átal, s estére egy kis házikóhoz ért. Gondolja, beszól ide, s szállást kér. Bemegy, s hát egy vénséges vénasszonyt talál. Volt legalább százezer esztendős, ha nem több.

Köszön neki:

– Adjon isten jó estét, öreganyó, hát hogy s mint szolgál az egészsége?

– Szolgál, ahogy szolgál – felelt az öregasszony –, csak lassabban beszélj, mert ha felébreszted a fiamat, vége az életednek.

– Nye, te, nye! – rikkantott János. – Hát ki s miféle az a kend fia?

– Az bizony a Nap, te szerencsétlen!

Anó>!

János elvette a sípot, tarisznyájába tette, s ment tovább még hét nap s hét éjjel, s akkor aztán fölért a hegy tetejére. De olyan közel volt az éghez, hogy hasra kellett feküdnie, s úgy csúszott át a hegy másik oldalára.

Hát, teremtőm, ott kezdődött Jégország. Csupa sima jég volt a hegy oldala, s amerre a szem ellátott, jég volt minden, de minden. A fűszál is jég volt, csupa jéghegyek, jégmezők, jégházak.

Nagyot fohászkodott János:

– Hej, édes istenem, minek is jöttem én ide! Mit érek vele, ha király is leszek itt! Apám, apám, mért nem hallgattam a tanácsodra, s lettem volna csizmadia!

Anó>!

Hej, mi más világ lett Jégországban, amint az áldott Nap rásütött! Olvadásnak indult az a rengeteg sok jéghegy, a jégmezők, jégházak mind elolvadoztak, de még a vörös király ármádiájáról is leolvadt a jéguniformis, s mind életre keltek.

Az ám, leolvadt Jánosról, de ottmaradt a fején egy jég aranykorona, a kezében egy jég arany kormánypálca. Csak törülte, törülte a szemét János, azt hitte, hogy álmot lát, pedig mind igaz volt, ami történt. Ahol ni, jön az ármádia is! János mindjárt az élére állott, fölült a medve hátára, s vezette a katonákat a jégkirály városa ellen. Na hiszen, vezethette! Mire odaértek, nyoma sem volt a jégkirály városának: elolvadt, tenger lett belőle, s a jégkirály annyit ivott belőle, hogy még a másvilágon se kívánja az ivást.

Anó>!

Elindult Vas Laci, ment, mendegélt hetedhét ország ellen, hegyeken, völgyeken átal, s mikor már hét nap s hét éjjel folyton ment, beért egy rengeteg erdőbe. Amint megy az erdőn keresztül, látja, hogy egy öregasszony éppen a hátára akar emelni egy csomó száraz ágat, próbálja kétszer is, háromszor is, de nem tudja felemelni. Odamegy Vas Laci, s az öregasszonynak szépen a hátára emeli az ágakat. Mondja az öregasszony:

– Köszönöm, Vas Laci, hogy segítettél nekem, jóért jóval fizetek. Tudom én, hogy miben jársz te. A három nénédet keresed, akiket a föld nyelt el. De ne búsulj, ha te segítettél rajtam, én is segítek terajtad.

Anó>!

Fölkel a szegény ember, kinyitja az ajtót, s hát csak behöngörödik a küszöbön a kicsi sündisznó.

– Adjon isten jó estét, apámuram, hazajöttem.

– Fogadj isten, édes fiam, hát megjöttél?

– Meg biz én, apámuram, de az anyámasszonyt költse fel, hogy vessen nekem ágyat.

Felkölti a szegény ember a feleségét, s az asszony nagy duzzogva, ímmel-ámmal ágyat vet, a kicsi sündisznó meg lefekszik, elalszik.

Fölkelnek reggel, a szegény ember a feleségével asztalhoz ül, de a sündisznót csak a kemencepadkához ültetik, s egy fatányérban adnak neki ennivalót. Nézi, nézi a sündisznó az ételt, de hozzá nem nyúlt.

– Hát te, fiam, miért nem eszel? – kérdi a szegény ember.

– Azért, édes apámuram, mert én nem vagyok afféle jöttment szélházi, ültessenek az asztalhoz, s cintányéron adjanak nekem ételt.

Jól van, mit csináljanak, odaültetik az asztalhoz, és cintányéron adnak neki ételt.

Anó>!

Hát bánat ide, bánat oda, megrakat három szekeret arannyal, ezüsttel, gyémánttal színültig, befogat hat lovat egy aranyos, gyémántos hintóba, aztán beleültetik a királykisasszonyt, de a sündisznó ebbe sem ült bele, lovagolt a hintó mellett a fekete kakason. Egyszer, mikor a várostól már jó messzire voltak, benéz a hintóba, s hát a királykisasszony nem sír, sőt inkább jókedve van. Még mondta is a sündisznónak:

– Ugyan minek lovagolsz azon a kakason, ülj ide mellém a hintóba.

– Hát nem félsz tőlem? – kérdezte a sündisznó.

– Nem félek biz én, nem bántasz te engem.

– Nem is undorodol tőlem?

– Nem én.

Ím, halljatok csudát, abban a pillanatban megrázkódik a sündisznó, s olyan gyönyörűséges szép dali királyfi lett belőle, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem.


Hasonló könyvek címkék alapján

Vázsonyi Endre: Rémusz bácsi meséi
Kormos István (szerk.): A háromágú tölgyfa tündére
Kriza János: A csillagszemű juhász
Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány / A betlehemi csillag
Gyuricza Eszter (szerk.): A királykisasszony jegyei és más mesék
Kovács Ágnes (szerk.): Icinke-picinke
Dömötör Tekla (szerk.): A mesemondó szikla
Jékely Zoltán – Sáfár Sándor (szerk.): Szögkirály
Afrikai mesék
Zalka Csenge Virág: Ribizli a világ végén