A ​csodaszarvas (Magyar mese- és mondavilág 1.) 18 csillagozás

Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas

„Nagy ​lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” – írta majd kilencven évvel ezelőtt Benedek Elek, a kisbaconi székely mesemondó, író, a Cimbora gyerekújság szerkesztője. És álma valóra vált. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek, falun és városban, élnek a könyvekben, és még ma is terjednek az élőszó útján.
Vajon ki ne emlékeznék a régiek közül A csodaszarvas mondájára, a kisfiúra, aki az Isten kardját megtalálta és ezzel új erőt öntött a hunok lelkébe, a csetlő-botló Szent Péterre és a kedélyesen – „népiesen” – igazságtevő Krisztusra, aki Szent Péterrel járja a világot; és melyik gyerek ne ismerné a hős Nemtudomkát, a deszkavári királyfit, vagy ne örülne annak, hogy az aranyhajú királykisasszony kiszabadul a gonosz… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Black & White, Nyíregyháza, 2001
442 oldal · ISBN: 9639330426
>!
490 oldal · ISBN: 9637357289 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
490 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631154505 · Illusztrálta: Reich Károly

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Rumpelstiltskin


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

gabiica P>!
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas

Nagyon jó válogatásnak ítélem meg a kötetet. Tényleg változatos, mindenki megtalálja benne, amire éppen szüksége van, jó volt, hogy nem egy témakör köré épült az egész.

anesz P>!
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas

Teljesen elbűvölt ez a magyar mesegyűjtemény, elsősorban a nyelvezete miatt. A régi magyaros, jóízű mesélés érződik minden sorából. Természetesen voltak benne ismerős történetek, mondák is, de mindig valami újdonság, fordulat tette megunhatatlanná a meséket. Szinte hallotta az ember a mesélőt. Mivel a karcokban részleteztem a meséket, ide nem másolom át őket.
Felnőtteknek s gyerekeknek is ajánlom a kötet.

ZsuZsanna5>!
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas

Fantasztikus gyűjtemény. Nagyon remek mesék, és az sem zavaró, hogy számos azonos fordulat van bennük, inkább könnyíti a befogadást, azonos ízűvé teszi a meséket, amelyek mégis sokszínűek.


Népszerű idézetek

Timár_Krisztina I>!

– Hát aztán hová s merre, édes lovam?
– Az erdőbe, kicsi gazdám. Ott van egy vaddisznó, annak a fejében egy nyúl, nyúl fejében egy iskátulya, iskátulyában kilenc lódarázs. Ebben a kilenc lódarázsban van a kilencfejű sárkány ereje, ha ezeket elpusztítjuk, annyi ereje sem lesz a sárkánynak, mint egy szopós gyermeknek.

16. oldal, Az égig érő fa

Kapcsolódó szócikkek: darázs · · nyúl · sárkány · testen kívül elrejtett lélek
Arianrhod P>!

Felül a leány a Szél hátára, végigsurrognak-burrognak az egész világon, még azon is túl, s éppen a csonka torony tetején teszi le a leányt.

2 hozzászólás
Arianrhod P>!

Könyörgött szegény feje, hogy eresszék szabadon, ő a botját keresi, de bizony a leányok nem eresztették el, míg az óra éjfélt nem ütött.

5 hozzászólás
Arianrhod P>!

Megérkeztek a kígyókirály rezidenciájába. A kicsi kígyó elmondta az édesapjának, hogy Fiú mentette meg az ő életét, s a kígyókirály csakugyan egyszeriben elnyelte Fiút, de ki is hányta abban a szempillantásban, s Fiúból olyan derék, szép szál legény lett, hogy nem volt párja hét puszta határban.

17 hozzászólás
Arianrhod P>!

– Hallja-e kend, bátyámuram! Mosson meg engem ennek az üvegnek a vizével. De jól vigyázzon rám, ha paripa találna lenni belőlem, akárki kérjen, el ne adjon neki hét véka aranyon alul.

Arianrhod P>!

Hiába beszélt Tatárvitéz a feleségének, hogy ne nyugtalankodjék, éjjel-nappal sírt az asszony, s mit volt mit tenni Tatárvitéznek, a drága, szép paripát megüttette. A leányka pedig, mikor a paripát nyúzták, odament s fölvett egy csepp vért földestül, s eltemette a királyné ablaka alá.

Hát, uramteremtőm, mi történt! Másnap reggelre olyan gyönyörű almafa nőtt a királyné ablaka elé, hogy csudájára járt az egész város. Ezüst volt a levele, arany a virága, gyémánt az almája.

Arianrhod P>!

– Én bizony – felelt a pap – olyan országba igyekszem, ahol a búzakenyérnél jobb kenyeret kapok.
– Na hiszen, várj csak – mondta Krisztus –, mindjárt elviszlek én olyan országba –, s abban a szempillantásban lóvá változtatta az elégedetlen papot.

2 hozzászólás
Arianrhod P>!

– Na, édes fiam, én már háromezer esztendeje alszom, de többet nem alszom el, csak meghalok. Hanem elébb vígy föl az országomba, hogy még egyszer kedvem szerint ihassak-ehessek, aztán egy kanál hamu lesz belőlem, s azt temesd az ablakod alá! Foglald el az országomat, s légy boldog, azt kívánom!

Arianrhod P>!

Egy vércsepp éppen a hasábfára cseppent, s ez tüstént karddá változott.

Arianrhod P>!

No, ezt ugyan jól eltalálta. Egyszerre csak, supp! lesuppant a pokolba. Ahol ni, éppen ott vágtatott a tizenkét vitéz, egyenest egy gyémántpalota felé.
– Kard, ki a hüvelyből! – kiáltott Mirkó, mikor a tizenkét vitéz éppen be akart kerülni a gyémántpalota kapuján – nyissz, nyissz, mind a tizenkettő holtan fordult le a lováról.
Megállott Mirkó a gyémántpalota előtt egy szempillantásra, de nem tovább. Azt mondta: egy életem, egy halálom, megnézem, ki lakik odabent. Hiszen még csak most állott el szemeszája, mikor belépett a gyémántpalotába. Egy rettentő nagy szövőszék előtt ült egy ördöngös szüle – s halljatok csudát! –, amint jobbra vetette a vetélőt, két huszár ugrott ki, amint balra vetette, két gyalog katona.


A sorozat következő kötete

Magyar mese- és mondavilág sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Az utolsó táltos
Lev Tolsztoj: Mesék
Kríza Ildikó (szerk.): Mesék és mondák Mátyás királyról
Komjáthy István: Mondák könyve
Móra Ferenc: Mondák és mesék
Móra Ferenc: Királyasszony macskái
Gaál Mózes: Magyar hősök és királyok
Nyulász Péter: Ciprián
Kányádi Sándor: A kíváncsi Hold
Méhes György: Gyöngyharmat Palkó