A ​táltos kecske 90% 11 csillagozás

Népmesékből azt hiszem, sosem nőhet ki az ember…ehhez felnőttként csak annyit jó hozzátenni, hogy egyrészt nagyon jó volt visszajutni mesemondás közben a gyerekkori mesélés hangulatába, és egyúttal nagyon jó volt abból a mesekönyvből mesélni a gyerekeimnek, amiből nekem is mesélt a nagyapám…
a mesék jó része tetszett, de az állatos történeteket nem sikerült megkedvelnem…
A könyv egyik érdekessége, hogy valahogyan hozzájuk került: ők egy kis faluban laktak, Gy. közelében.
Könyvünk belsejébe bele van írva, hogy „F. S., Gy., Laktanya Páncélos utca”.
A másik érdekesség, hogy 13 éve építkeztünk ebben a városban (Gy) építkeztünk, és ez a P. utca itt van a mi utcánk = a L.u. tőszomszédságában…

Régóta olvasatlanul állt ez a népmese gyűjtemény a polcon. Benedek Elek meséin nőttem fel. Több kötetét is őrzi szüleimnél a gyermekkori szobám. Szerettem őket olvasni és hallgatni. Felnőttként alábbhagyott ez a szeretet. Kicsit soknak éreztem most ezt a népmese lavinát, még úgy is, hogy napokra félre tettem a könyvet. Volt egy holtpont is, amikor azt éreztem, hogy félig olvasottan megy az elajándékozható könyvek közé. Mert meguntam… Egyre több volt az ismétlés, a hasonló cselekményszál.
Végül nem bántam meg, hogy végigolvastam a teljes kötetet. Mert Benedek Elek örök! Kellenek a meséi! S bizony akadt jó pár, ami egyáltalán nem volt ismerős. Sok jót ki lehet szemezgetni a gyűjteményből, s ezeket apránként olvasva, kellemes élményben részesülhet a népmese kedvelő.
Az illusztrációk nem tetszettek. Némely helyen ki sem derült számomra a látottak alapján, hogy mi is van a képen.

Gyerekkorból ismert mesék, csalimesék, állattörténetek, de volt benne néhány nekem ismeretlen is. Viszont örömmel fedeztem föl két régi kedvencet, a Gyöngyikét és a Gyöngyvirág Palkót.(Ezt most beosztoztam, mint régen, hogy minden napra jusson két-három mese.)

Minden estére két mese előírásával haladtam a könyvben. Nem éreztem kötelezőnek, kellemesen szórakoztam rajtuk. Volt köztük nem annyira oktató jellegű, de a többségének megvolt a mondanivalója.
Régen olvastam Benedek Elektől, gyakrabban kéne tennem.