Benda Luca (szerk.)

Skót ​legendák és mesék 39 csillagozás

Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Skócia meséinek és legendáinak világa ármánykodó és segítő tündérek, házimanók, kísértetek, hatalmas hősök, hűséges szeretők, elrabolt gyermekek, bajkeverő boszorkányok és különös álmok világa. Mogyorós Katherine, Thomas, a Rímfaragó vagy Habetrot, a rokkatündér talán már a magyar olvasó számára sem ismeretlen nevek. Válogatásunk most olyan meséket és legendákat ad közre, amelyek között kevésbé ismert történetek is szerepelnek. A kelta motívumok nem csupán e látomásos és misztikus irodalomban, de Gröb Tamás tollrajz-illusztrációiban is megjelennek. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik gyermeki lélekkel közelítenek egy sajátos, varázslatos mesehagyománnyal rendelkező kultúrához.

>!
General Press, Budapest, 2004
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 963945995X · Fordította: Farkas Bíborka · Illusztrálta: Grőb Tamás

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Zzsófi
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Nagyon érdekes volt, viszont az utolsó két legenda nem tetszett. Furcsa volt az írásmódjuk, alig lehetett megérteni.
Ezeken kívül igazán élvezhető és olvasmányos könyv.

>!
Arianrhod MP
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Tetszett ez a gyűjtemény, bár egyetértek azzal, hogy a fordítás nem mindig autentikus. Előtte már olvastam angolul több mesét, és voltak olyanok, ahol más verziókat ismertm eddig. Örültem, mert megtaláltam a kötetben a Campbell által említett sárkányölő mítosz néhány variáns meséjét is. Olyanokat is, melyeket az ő könyve nem tartalmazott, csak utalt rá, ezért különösen boldoggá tett.

Nyilvánvalóan a kedvencem ennek ellenére is Rímfaragó Thomas volt, és maradt. Nagyon értékesnek találtam viszont azokat a hagyományokat, részletezve, amelyek a skótok tündérekkel kapcsolatos „megfigyeléseit” őrzik.

Arra a kövtkeztetésre jutottam így mostanában több skót mesét olvasva, hogy a legtöbb hasonlóságot a kelta mesék az oroszokkal mutatnak, bár még adós vagyok magamnak a dél-európaiak és franciák meséinek megismerésével.

Ami meglepett, hogy mennyire él Odin alakja a skótok között, sokkal inkább felismerhetően, mint más népek meséi esetén, kivéve talán Grimmék német gyűjtését. A skandinávokat nem sorolom ide, mert az természetes.

>!
Futóhomok P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Tündérek és emberek kalandjainak különös elegye ez a könyv. Baljóslatú, ódon hangulattal, sok zölddel és félhomállyal, zenélő gnómokkal, kopogós reelt járó manókkal.
A meséket és legendákat Gröb Tamás tollrajzai illusztrálják, amik tőlem ugyan távol állnak, de aki szereti a fantasy irodalmat, megfelelőnek fogja tartani valamennyit.
A kötet jobbára felnőtteknek szóló történeteket tartalmaz, így különösen hiányzik valami tájékoztató jegyzet zárásként forrásmegjelölésekkel. Ráadásul az ismert csodaszép meséken kívül – Mogyorós Katherine; Norroway Fekete Bikája; Rokkatündér; A madarak csatája– számos ritkábban hallott is szerepel a gyűjteményben, amikről jól jönne némi háttérinformáció. Az egy csillagot mégsem ezért vontam le, hanem a fordítói stílus bicsaklásaiért; illetve azért, mert végképp nem értettem, miért kellett két mesét „tájszólásban” közölni. Ennek meglátásom szerint csak az adott nyelven van értelme, megfelelő fonetikai jelekkel, hangsúlyozva az adatközlő kiejtésbeli sajátságait.

>!
Habók P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Csodálkoztam, hogy a felnőtt könyvek között volt, de teljes joggal. Ezek nem a mi megszokott, gyerekeknek is szóló kedves meséink. Noha bőven találtam benne más mesékből ismert motívumokat (olykor a teljes mese ismert volt már), a részletek teljesen mások (pl. az óriás elől menekülő fiatal pár kökényágacskát, kőszilánkot és egy csepp vizet dob maga mögé, ebből lesz akadályként erdő, szikla és hatalmas tó). És az is érdekes, hogy mennyire más viszonyban vannak a tündérekkel, meg persze, hogy a tündérek mennyire mások, mint a mi meséinkben.

>!
blackett P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Remek szórakozás volt. Nem annyira, mint a Mabinogion januárban (1:0 Wales-nek), de az egy egészen más kategória. Egyre világosabban látom, mennyi kelta mitológiai motívum köszön vissza a világirodalomban és más művészeti ágakban. A tollrajzok nagyon elegánsak, illenek a szöveghez, bár a néhol felbukkanó kandzsikkal nem tudtam mit kezdeni. A fél csillag levonás a fordításért jár – látszik, hogy átgondolt munka, de szerintem nem kellett volna erőltetni a magyar (nép)mesei szófordulatok átvételét (ld. Róka Rudi).

>!
Piintyő P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

csoda tudja, mit vártam? de, hogy nem ezt, az biztos :)
valahogy ebben is skótok ezek a skótok :)) kicsit fukarul bánnak a színekkel….. jó része ezeknek a meséknek, legendáknak eléggé egysíkú, színtelen hol vannak ezek akár a mieinktől! nem beszélve a görögökétől! persze nem mondom, hogy mind, mert vannak benne érdekesek is pl. a fókavadász és a víziember – ez nagyon különleges, szokatlan volt számomra, nem hallottam még hasonlót sem, vagy az Elphin Irving, ami egy ikerpár (lány és fiú) egymásért való 'harcát' írja le, a skót sajátosságoknak megfelelően, így egy kissé más színezetet kap ez a történet az általam ismert hasonló témájú történetekhez képest.
érdekes volt a Lothiani Tom kalandjait elmesélő írás, mely egy furfangos, minden hájjal megkent legény tréfáit, csalásait írja le. úgy látszik ilyen emberek is mindenütt megteremnek:)
az emberek mellett a legfőbb szereplők ezekben a történetekben a tündérek, de számomra inkább manóknak tűntek…….. én úgy emlékszem, a 'mi' tündéreink inkább jó tündérek, jó tetteket hajtanak végre – csak néhány esetben emlékszem gonosz tündérekre – itt viszont inkább gonoszak, megbüntetik, elrabolják az embereket, kivétel a házi tündérek, de ezek is inkább manószerűek – legalábbis külsőleg. szinte nincs is benne szép, fiatal, jóságos tündér…
persze lehet, hogy a zordon életkörülmények, a skót környezet sivársága „szélfútta dombjai”, mind hozzájárultak ezekhez a fukarabb színezetű mesék és legendák kialakulásához.
mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam.
négy csillagot nálam megér még akkor is, ha közbe-közbe eszembe jutott, hogy nem hazudtolják meg skót mivoltukat :)

4 hozzászólás
>!
Lahara ISP
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Nagyon érdekesek voltak, azt hiszem, ez előtt még nem olvastam skót legendákat, bár némelyik kissé, hogy is mondjam, szóval nem igazán gyerekeknek valók, mégis a gyermekkönyvtárból kölcsönöztem ki.

>!
Bur3sz
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Ami miatt nem tetszett, az az eleje, ahol mesék lennének, de mind ismerem. A magyar népmesei motívumok vannak benne, csak keverve. Valahogy olyan kaotikus volt az egész, mintha a gyerekkorom olvasmányai lennének zanzásítva. Viszont a tündéres rész és a legendák már érdekes volt, az bejött. Minden esetre én többet vártam tőle.

15 hozzászólás
>!
sztimi53 P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Ezt a könyvet skóciai utazásom előtt szereztem be. Vannak helyek, amikkel nem csak útikönyvvel szabad ismerkedni, érdemes mélyebbre ásni. Skócia ez a kategória nálam. Nem bánom, hogy elolvastam, de bármily bájosak és érdekesek, nem lettem rajongó. Valami olyasmit vártam, mint az őskorban a görög regék olvasásakor. Azt hiszem sajnos az az élmény megismételhetetlen.

>!
Bori_L P
Benda Luca (szerk.): Skót legendák és mesék

Remek gyűjtemény a skót mesékből, a leírásokat olvasva gyakran ott éreztem magam a ködös, zöld tájakon vagy a tündérlakomákon. Sok mese különböző elemei egyéb népek meséiben, legendáiban is megtalálhatók (pl. az apa elől lovon menekülő szerelmesek, akik különböző dolgokat maguk után hajigálva igyekeznek megmenekülni), viszont annyira skótul van tálalva, hogy lehetetlen nem élvezni, még ha az ember százszor is olvasott már hasonló felépítésű mesét.


Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

Ezek után a jószág összetekeredett, és kimúlt. Ez a halom vált Izland szigetévé, és a tűz, melyet Assipattle gyújtott benne eleven parazsával, még most is ott ég a sziget talaja alatt: ezért vannak ezen a hűvös vidéken tűzokádó hegyek.

>!
Arianrhod MP

Akik elég bátrak voltak, hogy végignézzék a tündérek vonulását, felismerhették közöttük barátaik vagy rokonaik arcát, akikről azt gondolták, a tenger mélyén vagy egy csatatéren lelték halálukat. Leány láthatta elveszett szerelmét, anya elrabolt gyermekét, ám csupán egyetlen határvidéki lánynak volt elég bátorsága hozzá, hogy megpróbáljon kiszabadítani közülük egy legényt.

>!
Arianrhod MP

– Milyen jutalmat adsz nekem, ha visszateszem a csomagba?
– Milyen jutalmat kérsz? – kérdezte a királyfi.
– Azt, hogy add nekem az elsőszülött fiadat, amikor betölti a hetedik évét!
– Ha lesz fiam, megkapod.
Az óriás egy szempillantás alatt visszarakta az egész kertet, gyümölcsöst és kastélyt a csomagba, ahogy azelőtt volt.

>!
Arianrhod MP

Amikor földet érsz, rendezd el a csontjaimat, borítsd rájuk a húst, hintsd meg a forrás vizével, és újra megelevenedek! De nehogy egyetlen csontomat is a fában feledd!

>!
Arianrhod MP

Az a bűvös föld, amelyen táncolunk, halandó szemnek talán szilárdnak tűnik, de a valóságban nem az. Ez egy ingoványos mocsár, és egy nagy tó van alatta, ahol egy félelmetes szörny tanyázik, és ha egyetlen szót is kiejtesz, mialatt e földön állsz, belezuhansz a mocsárba, és ott pusztulsz el a vízben.

>!
Arianrhod MP

– Megbízható, józan népektől hallottam – szólt közbe egy másik –, hogy a tündéreknek és manóknak minden hetedik évben adót kell fizetniük, vagy fel kell ajánlaniuk egyet a gyermekeik közül a Sátánnak, és ilyenkor megengedik nekik, hogy ellopjanak egy földi gyermeket, és azt adják ajándékba az ördögnek. Biztosíthatom kendteket, hogy a megváltás nagy ellensége ezt még szívesebben fogadja, mint egyet saját pokoli fattyai közül, akik a Sátán szövetségesei, és minden májusi reggelen kortyolnak az ördög véréből.

>!
Arianrhod MP

Másnap reggel pedig, amikor a bika érte ment a kapuhoz, a lány kezébe adtak egy gyönyörű almát, lelkére kötve, hogy ne vágja fel, hanem tegye el a zsebébe, amíg a legnagyobb kutyaszorítóba nem kerül, melybe halandó kerülhet. Akkor vágja fel az almát, és a segítségével túljuthat majd rajta.

>!
Arianrhod MP

…az előző estén néhány halász csónakjából megpillantotta a Tengeri Kígyók Urát, aki – ahogy ezt mindenki tudja – a legelső és leghatalmasabb minden tengeri szörnyek között. Ez volt az a vadállat, amelyet a Szentírás Leviatánként nevez meg, és ha fel akarnánk becsülni a hosszát, a farka a mai Izlandot érintené, miközben az orra a North-fokon pihenne.

>!
Arianrhod MP

Mialatt a víz alatt lakott, véletlenül megdörzsölte szemét kígyózsírból készült olajjal, és észrevette, hogy amikor visszatért a földi világba, képes volt meglátni az emberek közé keveredett vízitündéreket.

>!
Arianrhod MP

A völgy bejáratánál a Fekete Bika megállt.
– Szállj le itt, Úrnőm! – mondta a lánynak. – Ebben a völgyben halálos összecsapás vár reám, mellyel egyedül, segítség nélkül kell szembenéznem. Ezen a sötét és homályos helyen rejtőzik a sötétség hatalmas szelleme, aki annyi sok bajt okoz széles e világban. Meg kell küzdenem vele, hogy legyőzzem, és hitemre, van is rá esélyem, hogy véghezvigyem. Ami téged illet, Úrnőm, te ülj le arra a kőre, és ne mozdítsd se a kezed, se a lábad, se a nyelvedet, amíg vissza nem térek. Mert ha megmoccansz, a völgy gonosz szelleme úrrá lesz feletted.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mesék a ködös Albionból
Eva Maria von Nerling – Olaf Hille: Legszebb karácsonyi mesekönyvem
Abonyi Árpád (szerk.): Négy világtáj népmeséi
A Bambuszhercegnő
Szále László: Az én Jászságom
Méhes Mária Viktória: Szent Miklós legendája
Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig
Dornbach Mária – Szász Elizabeth (szerk.): Tavirózsa kisasszony
G. Beke Margit: Bárdok, mesemondók
Dégh Linda (szerk.): A hegyi szellem