Hogyan ​pusztítsuk el Amerikát három egyszerű lépésben? 4 csillagozás

Ben Shapiro: Hogyan pusztítsuk el Amerikát három egyszerű lépésben?

Élet-halál ​harccá fajult politikai küzdelem, erőszakos tüntetések, fegyveres összecsapások, a más véleményen lévők vérére szomjazó Twitter-csőcselék – a valaha a demokratikus országok mintaállamának kikiáltott Amerikai Egyesült Államok mintha a szétesés szélén állna. Az ismert konzervatív politikai gondolkodó, Ben Shapiro a Függetlenségi nyilatkozattól egészen napjaink meghatározó politikai áramlataiig terjedő nagy ívű elemzésében feltárja, hogyan torzultak el a sokszínű államszövetséget egykor egyesítő eszmék, és hogyan jutott el odáig Amerika népe, hogy már az országukat összefogó alapvető igazságokban sem hisznek.
Shapiro figyelmeztet: ha az Egyesült Államok polgárai hátat fordítanak az olyan értékeknek, mint a szólásszabadság, az egyéni szabadságjogok és a vállalkozószellem, akkor országuk pusztulásának ágyaznak meg – és vele együtt talán az egész nyugati civilizáció végromlásának.
Az 1984-es születésű Ben Shapiro az egyik legismertebb kortárs amerikai politikai… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2020

>!
Alexandra, Pécs, 2021
288 oldal · ISBN: 9789635822041 · Fordította: Stemler Miklós, Takács Zoltán
>!
Alexandra, Pécs, 2021
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635822027 · Fordította: Stemler Miklós, Takács Zoltán

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Barack Obama

Helyszínek népszerűség szerint

Amerikai Egyesült Államok


Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Anton_Gorogyeckij P>!
Ben Shapiro: Hogyan pusztítsuk el Amerikát három egyszerű lépésben?

Volt idő, amikor sok videót néztem meg Shapiro munkásságából, élvezetesek voltak, ahogyan retorikai képességeivel és a józan ész logikájával felülkerekedik az ellenvéleményt megformálókon.
Ettől a könyvtől is valami ilyesmit vártam, azonban meglepően mérsékelt a fogalmazásmód, sokkal visszafogottabb, mint a videókban. Azért természetesen nem rejti véka alá a véleményét, amikor előkerülnek a modern kor ostobaságai.
Szépen végigveszi, mi tette Amerikát azzá, ami, egészen a 18. századtól napjainkig. Néha már kicsit túl sok is volt a jogok, kultúra fölötti elmélkedés, másrészről ezzel adott szolid alapot az érvelésének. Kicsit jobban belelátok most már abba, miért nincsen széles körű társadalombiztosítási rendszer Amerikában, vagy miért is van olyan – európai szemmel – laza fegyverviselési jog. Shapiro nagyon szélsőjobbos, a szó eredeti értelmében, vagyis a minél kisebb államban hisz, ellenben azt vallja, hogy mindenki a maga szerencséjének kovácsa. Ha tesz érte az ember, akkor előbbre fog jutni. (És nem a kádári osztogatást kell várni, nagyon helyesen.)
Ezzel állítja szembe a manapság egyre jobban túlterjeszkedő államot, valamint az azt promotálókat, támogatókat, akik azt szeretnék, hogy mindent a kormányzat csináljon, az embereknek meg csak hátra kelljen dőlnie és várni a sült galambot.
Az utolsó fejezetben az amerikai történelemről is szól, illetve az azt dekonstruálni akarókról. Igen, Kolombusz természetesen tömeggyilkos volt, és Amerika történelme nem a függetlenségi háborúval kezdődött, hanem 1619-el, amikor az első afrikai rabszolgát odahurcolták. Igen, teljesen valid az egész. De mint fentebb említettem, Shapiro tiszta logikával érvel ezen ostobaságokkal szemben, jó volt olvasni.


Népszerű idézetek

>!

Mekkora teret nyert magának a sérelempolitika? 2017-ben három kutató próbált meg választ adni erre a kérdésre. James Lindsay matematikus, Peter Boghossian, a Portland State University filozófiaprofesszora és Helen Pluckrose, az AeroMagazine.com szerkesztője húsz hamis tudományos cikket küldött be álnéven különböző neves folyóiratoknak. Hetet befogadtak, négyet meg is jelentettek. Az egyik azt állította, hogy a testépítés „zsírellenes”, a másik szerint a kutyafuttatók „a kutyaerőszak-kultúra Petri-csészéi”, a harmadik pedig Adolf Hitler Mein Kampfjának némileg átírt verziója volt. Noha ezek a cikkek koholmányok voltak, más hasonlóan nevetséges tanulmányok nem, többek között egy 2017-ben született munka, amelynek szerzője a mókuseledel „feminista poszthumanista politikáját” vizsgálta. „Nekünk sokkal nagyobb kockázat az, ha engedjük, hogy ezek az elfogult tanulmányok továbbra is hatást gyakoroljanak az oktatásra, a politikára és a médiára és a kultúrára, mint az, hogy milyen következményekkel kell szembesülnünk ezért” – mondta Lindsay. A Portland State University azzal vádolta meg Boghossiant, hogy emberi alanyokon folytat kísérleteket – nevezetesen a nevetséges folyóiratok szerzőin –, és fegyelmi eljárást indítottak ellene.

68-69. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 2017
>!

Forstarter esete olyannyira felháborító volt, hogy a liberális nézeteiről ismert J. K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerkesztője is írt egy tweetet a védelmében. Bejegyzése a lehető legprogresszívebb volt, de még így is elismerte a biológiai nem valóságát: „Öltözködj, ahogy szeretnél. Hívd magad, hogy szeretnéd. Feküdj le bármelyik felnőttel, aki szintén szeretné. Élsd életed békében és biztonságban. De azért kirúgatni nőket, mert az állítják, hogy a nem valódi? Mayamellettvagyok. Eznemgyakorlat” Az eredmény nemzetközi tűzvihar lett – a közösségi média csőcseléke lecsapott. Rowling balos bizonyítványa semmit sem ért. A magát „értelmező médiaorgánumnak” minősítő Vox szalagcímben kérdezte: „J. J. Rowling egyetlen transzfób tweettel vajon megsemmisítette Harry Potter-örökségét?” Az értelmező újságírás mintaszerű darabját jegyző újságíró „transzfób baromságnak” minősítette az írónő kommentárját, majd ezzel zárta sorait: „JKR épp most tette tönkre a Harry Pottert. Boldog karácsonyt!”

142. oldal

3 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

A kormányzat szerepe nem abból áll, hogy valakire ráerőltessen bizonyos értéket. Hanem hogy megvédjen bennünket, amikor mások megsértik jogainkat.

107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kormány
>!

Simone de Beauvoir amellett érvelt, hogy a nőket saját érdekükben kell megfosztani az anyaságtól: „Egyetlen nőt sem kellene felhatalmazni arra, hogy otthon nevelhesse a gyermekeit. A társadalomnak teljesen másmilyennek kellene lennie. A nőknek nem kellene felkínálni ezt a választást, mert ha felkínáljuk, túl sok nő választja ezt. Ezzel a nőket egy bizonyos irányba kényszerítjük.” A valódi beteljesedést a nők férfiaktól és a gyerekvállalás és -nevelés iránti biológiai késztetéseiktől való megszabadulása hozná el. Ez a beteljesedés pedig a vallási intézmények elpusztítását vonná maga után. Mint Beauvoir írja: „A keresztény ideológiának nem kis szerepe van a nők elnyomásában.” A zsidó felfogást „eltökélten nőellenesként” jellemzi, és amellett érvel, hogy az abortusz ellenzésének semmi racionális oka sincs a valláson kívül, amely képmutató módon hivatkozik az emberi élet értékességére.

148. oldal

8 hozzászólás
>!

Ám ama hitnek, hogy Amerika sosem volt nagy, mélyebb filozófiai gyökerei vannak: az amerikai filozófia, kultúra és történelem elutasításában gyökerezik. A felbomláspártiak szerint az értelem nem az emberi természet alapvető része – ami azt illeti, a változó és javítható társadalmon kívül nem is létezik emberi természet; a törvény előtti egyenlőség nem elegendő, az eredmények egyenlőségét kell elérni; a közösség érdekében félre kell tenni az egyéni szabadságjogokat, és a kormányzat zsarnoksága ellen védő „negatív jogokat”; az egyéni jogokat védő intézmények helyére a magasból uralkodó szakértőket kell helyezni, és radikálisan újra kell írni az alkotmányos egyezményünket. Amerika felbomláspárti nézete szerint a jogok kultúráját félre kell tenni a biztonság nevében, a vallási intézményeket meg kell zabolázni, a szólásszabadságot korlátozni kell, és a szabad vélemény szellemét a tömeges megfélemlítés szellemére kell lecserélni, az önvédelmet a kormányzati függésnek kell felváltania, és a gazdasági szabadságot az egyenlőbb társadalom nevében el kel pusztítani. A felbomláspárti nézet szerint Amerika történelme gonoszságban gyökerezik, amelytől sosem sikerült megszabadulnia, napjaink bajai pedig nem mások, mint az európai gyarmatosítók és felfedezők az Újvilág talajába plántált sötét szív megnyilvánulásai.
Röviden fogalmazva, a felbomláspárti nézet szerint Amerikát fel kell forgatni; a lobogó nem a szabadságot, hanem az elnyomást jelenti, Amerika harcosai vagy a korrupt katonai-ipari komplexum áldozatai, vagy pedig vér és kincs után kutató ádáz szörnyetegek voltak, az amerikai himnusz pedig a fehér felsőbbrendűség, az imperializmus és kizsákmányolás himnusza.

268-269. oldal

Anton_Gorogyeckij P>!

Amikor a doktorok nem tudják, hogy mi okoz betegséget, és hogyan lehet azt gyógyítani, szindrómának hívják. Amikor a szociológusok nem tudják egy probléma okát és annak gyógymódját, szisztematikusnak nevezik.

262. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szociológia
Anton_Gorogyeckij P>!

Retorikája ellenére FDR politikája nagyszabású kudarcnak bizonyult, legalábbis ha az amerikai gazdaság megsegítéséről van szó. A kormányzat mérete és feladatköre óriási mértékben kibővült, de a gazdaságpolitika következtében a gazdasági válság is hosszabb lett hét évvel a University of California két közgazdásza, Harold Cole és Lee Ohanian szerint. Ahogy arra a két professzor rámutatott, „a New Deal alatt még kevesebb munka volt, mint FDR hivatalba lépésének idején […]. A felnőttek 1939-es munkaóraszáma 21 százalékkal alacsonyabb volt az 1929-es szintnél.” A fogyasztás szintén drámai módon visszaesett, miután a kormányzat árbér-kontrollt vezetett be. Az FDR-adminisztráció szándékosan megsértette a versenyszabályokat a meghatározó iparágak kartellekbe tömörítésével, amely eredményeképpen a nagy cégek összebeszélhettek áraik emelésére, hogy ezáltal megemelhessék a munkások béreit. Mint ahogy az összes olyan gazdaságpolitika esetén, amely kevesek számára kedvez, a költségeket a többség viselte. Az alapító eszmék elárulása gazdasági katasztrófát eredményezett.

212. oldal

Anton_Gorogyeckij P>!

A gazdasági világválság idején az Egyesült Államok izolacionista politikát folytatott, saját gazdasági katasztrófájára koncentrálva, és egészen addig építette lefelé a haderejét, hogy az amerikai hadsereg 1939-ben a világ tizenkilencedik legnagyobb haderejévé csúszott vissza, Portugália mögött és Bulgária előtt.

213. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerikai Egyesült Államok · hadsereg
Anton_Gorogyeckij P>!

Mostanában talán Rachel Maddow, az MSNBC csatorna egyik műsorvezetője illusztrálja legszemléletesebben az efféle felbomláspárti gondolkodásmódot. A közszolgálati rádió szerint Maddow azért ment a Rockefeller Universityre, hogy díjat adjon át az egyik prominens kutatónőnek, ott azonban megpillantott egy falat, ami tele volt aggatva férfiak fotóival. „Mi ez a fickófal itt?” – tette fel a kérdést. Kiderült azonban, hogy minden egyes „fickó” Nobel-díjat, vagy Lasker-díjat nyert. Az egyetem azonban úgy döntött, áttervezi azt a bizonyos falat.

86. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nobel-díj
Anton_Gorogyeckij P>!

Az új, leviatán jóléti állam tragikus következményekkel járt: miután az alapítók emberi természettel és a természetes jogokkal kapcsolatos nézeteit szétválasztották a kormányzattól, felborult az egyéni ambíciókra és felelősségre épülő ösztönző rendszer. A fekete családok társadalmi progressziója megállt; Stephen és Abigail Thernstrom elemzése szerint 1970-re „a fekete szegénység szinte alig csökkent tovább. A fekete családok szegénységi aránya 1970-ben 30 százalék volt, 1980-ban 29 és 1995-ben 26.”

220. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Frank Robin – Lars Ritter: Eszmék könyve
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
Rutger Bregman: Emberiség
Timothy Snyder: A szabadság felszámolása
Hahner Péter: Az USA elnökei
Bill O'Reilly – Martin Dugard: Lincoln
Carl von Clausewitz: A háborúról
Iván Katalin (szerk.): Az ókori görögök
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme