Soho ​felett a hold (Peter Grant 2.) 116 csillagozás

Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Peter Grant közrendőr hamar rájön, hogy a dzsessz-szaxofonos Cyrus Wilkinson nem szívroham áldozata lett. Valaki vagy valami a londoni Soho utcáit járja, és az a különleges képesség vonzza, amely elválasztja a nagy zenészeket az átlagosaktól. Petert nyomozása során felettese, Thomas Nightingale – Anglia utolsó bejegyzett varázslója – és Cyrus volt szeretője, az ellenállhatatlan Simone Fitzwilliam segíti. Miközben egyre jobban elmélyed az ügy felgöngyölítésében, bekerül a képbe egy zseniális trombitás, Richard „Lord” Grant is, aki egyébként Peter apja. A rendőrmunka már csak ilyen: többnyire rendfenntartás, időnként igazságszolgáltatás, és karrierenként egyszer talán bosszú.

Az angol Ben Aaronovitch regénye méltó folytatása a nagy sikert aratott London folyóinak, amely az urban fantasy és a krimi szellemes ötvözeteként keltett feltűnést.

Eredeti megjelenés éve: 2011

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2014
358 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636899837 · Fordította: Pék Zoltán

Enciklopédia 39

Szereplők népszerűség szerint

The Doctor · Peter Grant · Thomas Nightingale · Lesley May · Sweeney Todd · Teresa Cornelys


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 30

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Chöpp >!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Na kérem szépen! Éppen ilyet vártam elsőre is. Ahogy elolvastam, már éreztem, milyen jó volt vele. A hiánya fémjelzi értékét a számomra.
Igazából London folyói után nem akartam folytatni a sorozatot, mert hiányzott az első kötetből a számomra oly fontos huncut plusz. Itt megvolt. Úgyhogy jöhet a harmadik.

pat P>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Krimi- és urban fantasy-elemeket tartalmazó, fergeteges szórakoztatóság, átütően vicces, egyértelműen farokvezérelt, ámde tiszta szívű főhőssel – mi egyéb kellhet a felhőtlen nyári kikapcsolódáshoz?
Jó, mondjuk masszírozhatta volna jobban az intellektusomat, formálhatta volna a világképemet, csiszolhatta volna az erkölcsi érzékemet, megválthatta volna a műfajt és a világot – tekintsük bocsánatos hiányosságnak, hogy ezeket elmulasztotta. Ha bármennyire is érdekelne a dzsessz és/vagy a hangulatos városleírásokat lenne mihez kötnöm, tuti kapott volna még legalább fél csillagot.
(Szerintem sokkal jobban összeállt, mint az első rész. És most nagyon kell a harmadik.)

Liliane P>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

A cselekmény pörög, nem is tudnék olyan részt mondani a kötetből, amely ne lett volna izgalmas vagy érdekes esetleg mindkettő. Az izgalmat a nyomozás és a különféle ügyek szolgáltatják és ezek néha összefonódnak, mert Peternek ide-oda kell szaladgálnia egy jó rendőr módjára, hogy kikérdezze emezt, utána meg amazt és a felettesei (nem Nightingale) kérik, hogy nézze meg van-e valami természetfelettire utaló nyom az áldozatokon. Tehát ahogy Peter, úgy az olvasók sem unatkozhatnak. Emellett még mindig érdekes a világ, bár az előző kötetből nagy kedvencem volt a folyók megszemélyesítése, de sajnos ők most nem szerepeltek annyit, például Beverley csak utalások szintjén jelent meg.
A világ színesedett egyéb lényekkel és egy varázslóiskolával, amely miatt nekem Harry Potter utóérzésem volt/van és amikor nekem ilyenem támad, sürgősen HP-t kell olvasnom és mivel ezt az újrázást egy jobb alkalomra tartogatom, nem örültem neki. Mármint az utóérzésnek, különben a sulival nincs probléma, nagyon is szerettem az ott játszódó illetve a külföldi varázslókról szóló részeket, vagy ezekhez kapcsolódva azt, amikor Nightingale elmerül az emlékeiben. Egyébként pont Ő az, aki a legjobban érdekelt az első rész után és szörnyen örülök, hogy még jobban megismerhettem őt és az érzéseit is egy kicsit. Jó hát nem éppen egy mélylélektani elemzés a könyv ezen része, de ha a kedvenc szereplőmről van szó, akkor általában az elejtett félmondat is örömforrás lehet.
Imádom a varázslósulis könyveket! (Ez az egyik gyengém.)

Bővebben itt: http://muveszetnyelve.blogspot.com/2015/04/soho-felett-…

Belle_Maundrell >!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Még mindig nem szippantott be igazán, de nem rossz ez a sorozat. Mondjuk néhány dolog ki is zökkentett már az elején, szóval lehet, hogy erre kenek mindent. Pedig előrelátó módon újraolvastam a London folyóit is, mert négy év után nem sok emlékem maradt róla – ez mondjuk jó ötlet volt.
A hangulatát és Londont mint helyszínt még mindig nagyon szeretem, Peter is tök szimpatikus főhős, és továbbra is a humorát tartom a legnagyobb erősségének. De valami mégis hiányzik, mintha nem állna össze az egész. A mágiát és a hátterét is jobban ki lehetne dolgozni, mert úgy érzem, hogy még mindig csak a felszínt kapargatjuk. Pedig tényleg annyira látom benne a potenciált, és különben is bírom az ilyen mágikus-mentoros történeteket.
Mondjuk eleve a fő bűntény ez a dzsesszes dolog nem fogott meg annyira spoiler; tény, hogy volt egy hangulata, de tőlem nagyon távol áll ez a műfaj, szóval az amúgy ötletes címekben szereplő dalokba is éppen csak belehallgattam. Egyébként elmerengtem rajta, hogy ha Nightingale annyira szuper, akkor miért most kerülnek elő ilyen régi, megoldatlan bűnügyek?
A másik, ami még zavart, az a szerelmi szál. Én legfeljebb egy futó románcra számítottam, nem is értettem, mitől zúgott úgy bele Peter Simone-ba. spoiler Akkor már inkább visszatérhetett volna Beverley, őt bírtam. Meg Lesley-t is, aki remélem helyre fog jönni előbb-utóbb, mert nagyon sajnáltam.
De meglepő módon az a szereplő, aki a leginkább érdekel perpillanat, az Molly. Igazából nem is tudom, miért, de nagyon szívesen tudnék többet a múltjáról és a személyiségéről.
A befejezés elég ütős lett, nem számítottam már semmi meglepetésre, de nekem nagyon tetszik ez a fordulat, és alig várom, hogy mit hoz ki belőle az író. Reményteljes vagyok a harmadik résszel kapcsolatban, bár elég kiakasztó lenne, ha addigra szeretném meg igazán, mire véget ér. Nem bírom a befejezetlen sorozatokat, de akkor vettem meg őket, amikor 1000 Ft-os akció volt, annyit meg így is megért.

Szilmariel>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Még mindig imádom a sorozatot. Olyan jó a humora, tetszik a mágia ábrázolása benne, meg ahogy az író szinte bármely részén is jár főhősünk Peter Grant közrendőr Londonnak, mindig megtudhatunk valamilyen kulturális vagy kulináris jellegzetességet róla. Persze ott van a szerintem kiváló nyomozói szál, ami nemcsak a feszültséget fokozza, hanem megismertet minket az angliai rendőri munka titkaival is. A mostani kötetben egy az előző részben még lezáratlan ügyben nyomoz Peter, míg akad egy másik ügye, aminek a varázsló társadalomhoz (már akik maradtak belőle) és azon belül is egy kissé rossz útra tért mágushoz van köze. Vagy csak egyedien értelmezi a mágia használatát.
Felbukkannak már ismert szereplők, legyenek akár egyszerű emberek vagy természetfeletti lények, de találkozhatunk új szereplőkkel is, mindkét típusból.
S nem utolsósorban megismerkedhetünk egy kissé a dzsessz műfajával is, bár én személy szerint inkább maradok a rocknál, de a jó zenét attól még tudom értékelni.

Dávidmoly>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Az előző rész erényei (jó humor, szerethető karakterek, többé-kevésbé konzisztens mágia, London): megőrizve.
Az előző rész hiányosságai (kézivezérelt cselekmény, túl hamar beazonosítható elkövető, túl sok London): szintén megőrizve.
Új hozzáadott elemek: dzsessz (ami jó) és Rejtélyes Átívelő Cselekményszál* (ami meg nem igazán**).
A végén bedobott csavar***: vessetek meg, de nekem (egyelőre) tetszik az ötlet.
Összességében jó olvasni a könyvet, plusz nekem még mindig tetszik a sorozat, és eme tényeket mérlegelve továbbra is jár négy bakelitlemez az ötből

*: eleve nem értem ezt a beteges vonzódást a RÁCS-hoz: spoiler
**: spoiler
***: spoiler

_Katie_ P>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Újra London…jeeeee. Soho…..jeeeee. Tavaly ott voltam egy nagyon faszányos kis étteremben a szülinapomon és hát valljuk be, a Sohónak meg van a maga kis különleges hangulata :) Peter Grant a tanonc újabb ügybe veti magát. Csórinak tíz év kell ahhoz, hogy kitanulja a mesterséget, de ha így folytatódnak a dolgok, ahogy ebben a részben, szerencsétlen ötven év alatt sem végez :))
Újabb mágikus nyomozás, ráadásul a dzsessz is központi téma. A zenészek hullanak, Peter meg nyomoz és egyre kuszábbak lesznek a szálak. Most komolyan, csak nekem volt egyértelmű, hogy spoiler
Peter agya párszor ledobja az ékszíjat és elég nagy rumlit hagy maga után az ámokfutásai után, de hát ez már azt hiszem alap nála :))

Ami mellett viszont nem tudok elmenni hogy az egyik kedvenc kekszem, ami a Digestive úgy lett lefordítva, hogy „emésztéssegítő keksz” Nem….nem….nem…és mégegyszer nem! Én kérek elnézést, ezért a hibáért.

alaurent P>!
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold

Tetszik ez a világ, amit Aaronovitch alkotott, mágiájával, szereplőivel. Ez a kötet szórakoztató is volt, a fantasy és a krimi jól eltalált elegye, élveztem olvasni. A cselekmény kissé zegzugos volt, néha azzal az érzéssel, hogy halogassuk csak azt a végkifejletet. A 'fejezetcímeket' mind meghallgattam, zenei aláfestésként. A Folyókat hiányoltam, ők maradtak meg bennem az első kötetből, és itt csak marginálisan jelennek meg.Egy kérdésem maradt a végére: Mit csinált Nightingale és a rendőrség az elmúlt 50 évben, hogy ezek a lények így garázdálkodhattak?


Népszerű idézetek

miriel>!

Egy rémisztő pillanatig azt hittem, megölel, de szerencsére mindkettőnknek időben eszébe jutott, hogy angolok vagyunk. Azért nem sok kellett.

342. oldal

Kapcsolódó szócikkek: angol
Chöpp >!

Kevés pocsékabb módja van felfedezni egy hullát, mint ha rálépsz.

265. oldal

Chöpp >!

Amikor kamasz vagy, az életet kínos beszélgetések sorozataként lehet mérni, amelyeket vonakodva kezdeményeznek a felnőttek, akik el akarnak mondani valamit, amit vagy már régen tudsz, vagy nagyon nem akarsz tudni.

124. oldal

Szilmariel>!

– Nekem is van szignóm? – kérdeztem.
– Van bizony. Amikor dolgozik, ijesztően nagy esély van rá, hogy felgyullad valami.

41. oldal

Szilmariel>!

– Ha bármi zavarja, csak keressen meg.
– És ha megkeresem, mit fog csinálni?
– Meghallgatom az aggodalmait, és nagyon együtt érző leszek.

125. oldal

Chöpp >!

A világon minden hím azt hiszi magáról, hogy kiváló sofőr. Minden zsaru, aki kotort már ki szemgolyót tócsából, tudja, hogy csak áltatják magukat. Forgalomban vezetni nehéz, stresszes és rohadt veszélyes.

134. oldal

Chöpp >!

A rottweilerek előtti időkben az emberek lefűrészelt csövű puskát tartottak az ajtó mellett, ha hívatlan vendég vagy szociális munkás állítana be.

237. oldal

Chöpp >!

Régi rendőrtrükk: ha figyelmezteted az embereket, sokszor elengedik a fülük mellett, de ha kérdést teszel fel, azon önkéntelenül elgondolkodnak. Amint elkezdenek gondolkodni a következményeken, szinte mindig megnyugszanak, persze hacsak nem részegek, nincsenek betépve, nem tizennégy és huszonegy között vannak, vagy nem Glasgow-ból jöttek.

34. oldal

1 hozzászólás
Szilmariel>!

– Az alapos nyomozóőrmesterre hagyjuk az összes hétköznapi kapcsolatot. Szerintem első lépésként ki kéne derítenünk, honnan származik a könyv.
– Gondoltam. Dunlop elemelte a Bodlei könyvtárból.
– Ezért nem szabad csakúgy hasra ütve találgatni – korholt Nightingale. Ez régi könyv. Azelőtt is ellophatták, hogy Dunlop Oxfordban járt, és más úton is a birtokában kerülhetett. Talán attól, aki kiképezte.
– Már ha szakmabéli volt – mutattam rá.
Nigthingale a vajkésével a Principia Magicis műanyagba csomagolt példányára koppintott. – Ez senkinél nincs véletlenül. Különben is felismertem a könyvtári pecsétet. A régi iskolámból való.
– A Roxfortból?
– Jobb szeretném, ha nem hívná így. Ma délelőtt elmegyünk Oxfordba.
– Velem jön? – csodálkoztam. Walid doki nagyon hangsúlyozta a gyógyulás csak-lassan mivoltát.
– Nélkülem nem engedik be a könyvtárba. És ideje, hogy elkezdjem bemutatni azoknak, akik kapcsolatban vannak a művészetünkkel.
– Azt hittem, maga az utolsó.
– Londonon kívül is van élet.
– Ezt már sokszor hallottam – jegyeztem meg –, de bizonyítékot még nem láttam rá.

115. oldal

Chöpp >!

Az ember sokkal könnyebben társalog, ha az egyik kezében sherryt tart.

124. oldal


A sorozat következő kötete

Peter Grant sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
Sarwat Chadda: Éjistennő
Joss Stirling: Misty
Neil Gaiman: Sosehol
Gail Carriger: Szívtelen
China Miéville: Kraken
Jonathan Stroud: Ptolemaiosz kapuja
V. E. Schwab: A Fényigéző
Deborah Harkness: Az éjszaka árnyai
Neil Gaiman: Amerikai istenek