A második világháború után, 1945-ben 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg 346. Önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? Annak reális mértékét tükrözi a városok számának, a jogi értelemben vett városok lakosságszámának növekedése? Milyen – koronként változó – viszony áll fenn a városi rangú települések és a közgazdasági, szociológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú települések között? Helytálló az a feltételezés, hogy mára „elfogytak” a joggal várossá nyilvánítható települések, vagy hogy a jelenlegi városi rangú települések között is fellelhető számos település, amely településtudományi szempontból nem felel meg a városokkal szemben támasztható feltételezéseknek? Van-e feladata a jogalkotásnak az „üres városok”, azaz városi funkció nélküli városi jogú települések esetében? E kérdésekre kíván választ adni a kötet, a… (tovább)
Városi szerepkör, városi rang 0 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szelényi Iván (szerk.): Városszociológia ·
Összehasonlítás - Zoltán Zoltán: A dinamikus nagyváros ·
Összehasonlítás - Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 93% ·
Összehasonlítás - Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza ·
Összehasonlítás - François Demay – Yves Garnier (szerk.): Larousse enciklopédia – Memo ·
Összehasonlítás - Jan Gehl: Élhető városok ·
Összehasonlítás - Pirisi Gábor – Trócsányi András: Fejezetek a társadalomföldrajz világából ·
Összehasonlítás - Vida Péter (szerk.): Metropoliszok ·
Összehasonlítás - Edward Glaeser: A város diadala ·
Összehasonlítás - Sárközi Zoltán – Sándor István (szerk.): Mezőkövesd város monográfiája ·
Összehasonlítás