45. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

Csikágó 150 csillagozás

Gangregény
Békés Pál: Csikágó Békés Pál: Csikágó Békés Pál: Csikágó

"Nehezen ​tudom ma már elválasztani ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy mi az, ami valóban személyes és önéletrajzi, és mi az, ami fiktív, és színtisztán az irodalom világához tartozik. Összevegyülnek bennem. Kicsit olyan, mintha ezzel a könyvvel megírtam volna a magam személyes mitológiáját. Ugyanakkor persze azt gondolom, hogy ez nem személyes mitológia, hanem ennek a szűk, négy utca által határolt vidéknek a városi mitológiája. Másrészt úgy gondolom, hogy ebben a VII: kerületi szegletben azért ott van az egész, ott van a nagyváros, ott van Budapest, és egy áttételesebb módon az egész ország. Sőt, nem csak az egész ország, hiszen ahogy a csikágóiak szanaszét röpültek a világban, azonképpen ebbe a történetbe is bekapcsolódnak egészen távoli vidékek is. Tehát az egyik oldalon minden pontos és személyes élményekre épül, a másikon pedig semmi nem pontosan ugyanúgy szerepel ebben a könyvben, ahogy a valóságban történt, sorsokat fűztem össze, fiktív elemeket ötvöztem valóságos… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Jelenkor, 2016
320 oldal · ISBN: 9789636766238
>!
Jelenkor, Budapest, 2016
302 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636765842
>!
Titis, Budapest, 2008
ISBN: 9789630653596 · Felolvasta: Kulka János

2 további kiadás


Enciklopédia 6

Helyszínek népszerűség szerint

Csikágó · Nefelejcs utca


Kedvencelte 40

Most olvassa 7

Várólistára tette 104

Kívánságlistára tette 62

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
eme P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Körbe-körbe valami végtelen gangon

Mesék időtlensége lengi be gyöngybagolyszárnyain Csikágó történeteit, mindentudó, bölcs tekintet pásztázza végig a folyosók labirintusát. A gangokon az időtlenség mintáját alakító sorsminták – elválasztó izék, melyek valahogy mégis egymásba fonódva tovább indáznak, bele a végtelenbe.
Csikágó monográfiájába nem szobrok és terek, nem emlékművek és műemlékek írják bele magukat, nem, Csikágó hitelesítő pecsétje Laja és a kemény bőrkabát. És Fedák Sári, a színház falain kívüli alakításával, meg a Csicseriborsó, bablencse vagy az ismerős fekete szem(ű menyecske), de akár a föld alatti pinceegyenlőség és tejportestvérség vagy egy Csikágótól többezer kilométerre leszálló köd és földükből kiszakadt, levegőben tovaguruló ördögszekerek – megannyi sorsfordító mozzanat, megannyi folyosó, mely keresztül-kasul szövi a csikágóiak életét.
Nagy történelmi és kisemberi sorsdöntő pillanatok hálójában rajzolódik ki a véletlen és a szükségszerűség viszonya. Gyönyörű mesékben ölt testet az egyszeri és a végtelen.
Bevallom, a végén, mikor ott álltam én is a balkonon, a telehold hűvös fényében, szomorúan néztem a tovatűnő bagolyszárnyak után. El kellene indulni bagolynézőbe. Cur non? Valahol, valamelyik toronyban biztosan ott ül, vár ránk, azzal a bölcs és mindentudó szemével. Végül is a világ végtelen gangszövedék, behálózzák a légben lebegő folyosók, azokon lehet eljutni mindenhez és mindenkihez.

6 hozzászólás
>!
Spaceman_Spiff P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Belesűríthető-e a történelem egyetlen kerületbe?

Békés Pál azt az alcímet adta könyvének, hogy Gangregény. Szereplői a Csikágó lakói, akiknek élete ezekben az utcákban, házakban alakul. Kisszerű és mégis tragikus sorsok, legyenek a századelőn betelepültek leszármazottai, törzsgyökeres csikágóiak, vagy olyanok, akiket történelem szeszélye vetett erre a helyre. A regény lapjain a kivándorlók, az itthon maradottak, a kommunizmust megélők, a társadalom peremén tengődők, a háborúkat túlélők, saját koruk áldozatai sorjáznak, próbálnak boldogulni, ám ez nem mindig sikerül nekik.

A XX. század nagy tablója rajzolódik meg, amin megannyi esemény hagyta rajta a lábnyomát. A könyv éppen ezért talán az egyik legjobb a magyar „sors-regények” közül: nem emel pátoszt, nem szépíti meg a történelmet. Amit például Kőrösi kissé túlzóan csinált (például a Milyen egy női mell?-ben vagy akár a Szívlekvárban), azt Békés Pál nyugalommal és precízen teszi, emberközelien. De nem is csak a kegyetlenséget mutatja be, hiszen a magyar történelem sem csak a halálról és a szenvedésről szólt. Öröm és bánat kéz a kézben jár a regény lapjain. Az ember újra és újra előveszi, bele-belekukkant, és elmereng, ő mit élt át ezekből? Vagy a családja? A szülők, nagyszülők, dédszülők.

http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2016-12-09+…

>!
olvasóbarát P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Szeretem (szerettem) Békés Pál írásait. Ez a kötet Erzsébetváros legsötétebb részének állít emléket az irodalomban. Története 1919-ben kezdődik, amikor Fedák Sári megbabonázza a Sumin fivéreket, akiknek az élete ettől a pillanattól kezdve tekervényes kanyarokon át vezet és egy másik Sumin kórházi történetével érnek majd véget.
A kötet elejét és végét szinte szimbolikusan összeköti egy gyöngybagoly, a madár egy „bádogrózsákkal díszített tornyocskában” húzódott meg, majd a történet végén elrepült.
Az amerikai nagybácsi Csikágó és Chicago, a cipész és a szeszcsempész hosszú évek utáni találkozása, amely jelentős hatással lesz mindkettőjük életére.
Dr. Puszin tévedése a „Csikágó névvel illetett néhány utcányi kellemetlenség” lakóinak életébe enged bepillantást, remekül megrajzolva jellemüket, történetüket és egy átok beteljesedését.
Tejpor már 1956 eseményeit eleveníti fel, a pincébe szorult emberek egymásra utaltságát, egy magyar anyától született orosz mesterlövész és egy olimpiára készülő gátfutó szerencsétlen találkozását. A csicseriborsós mondóka tökéletesen épül a történetbe.
A jeges egy hagyományos módszer és az „elektromos forradalom eszközeinek” találkozásáról mesél.
Az Ördögszekér hősei az Ausztráliába került bodnár és a volt lakásába költöző fiatalember piaci birodalmat építő tevékenységét meséli el.
A Telihold a kötet zárótörténete egy kórházban játszódik, két nagyon különböző ember kapcsolata rajzolódik ki belőle.
Jellemző karakterek, viselkedési minták, nem éppen zökkenőmentes egymásra utaltság jellemzi Békés Pál történeteit, szereplőinek sorsát át meg átszövi a mese, melynek Csikágó lakói a részesei, egy-egy szereplő újabb történetekben bukkan fel, alakul át a sorsa, jellegzetes figurák jönnek mennek, állnak a sarkon, mint Laja az újságárus, vagy gurulnak a képbe, mint a dobozos Vicián.

>!
sztimi53 P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Három éve Békés Pál emlékolvasás folyt itt a molyon. Emlékeztek? (http://moly.hu/esemenyek/bekes-pal-emlekolvasas) Azóta el akarom olvasni a Csikágót.
Én falusi lyány vagyok, nekem nem ismerős a gangok világa, gondolom, mikor kinyitom a könyvet. Aztán rájövök, nem is kell hogy ismerjem. Nem is tudom melyiket szeressem jobban. A hazatérő chicagói gangmembör tragédiáját, a leendő patikus kisasszony eredetét, az ötvenhatos sorsmintákat, a jegeslovast, a szerencsehozó szekérkéket vagy a fotós kórháznovellát, ami a bagollyal olyan szépen keretbe foglalja a független mégis összefutó történeteket. Azért szerettem, mert Elvitt a világból, letompította a zajokat, kizárta a nemkívánatos gondolatokat. Nemcsak a meséi varázsolnak el.

7 hozzászólás
>!
brigi11 P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Vidéki lány vagyok, de teljesen biztos vagyok benne, hogy minden városnak meg van a maga Csikágója. Én emlékszem még erre a korra, amiről Békés ír. Arra a korra, amkor még nem voltak multik és az emberek nem zárkóztak be ennyire, amikor még fontosabb volt a szomszéd, mint a bulvárhírek. Az író ezekben a novellákban gyönyörűen, egyszerűen mutatja be a hétköznapi hősöket, akik köztünk csetlenek-botlanak, és akiket minden hibájukkal együtt nagyon lehet szeretni.

>!
ppeva P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Hol volt, hol nem volt.
Történelem, történetek, embermesék.
Látom magam előtt, ismerem jól ezeket a házakat, utcákat, tereket, itt van az egész helyszín tőlem karnyújtásnyira.
Közel, és mégis messze – pont, mint a mesében.
Mesék bagolytól bagolyig.
Nagyon szép volt, ilyeneket akarok még, sokat.

6 hozzászólás
>!
kvzs P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Vidéki lány vagyok, azt gondoltam, hogy nem fogom én ezt annyira érteni. Aztán mégis. Mert a zárt, kis közösségek szinte mindenhol egyformák.
Mindenki ismer mindenkit, mindenki tudja a másik történetét, minden mindennel összefügg.
Tabló ez a könyv a 20. századról. Látszólag független történetek, amikben csak a helyszín közös, azonban Békés Pál gyönyörűen beléjük szőtte az átvezető szálakat, és ezáltal összefűzte, varázslatos ívbe rendezte a meséket. Mert mesék ezek, az emberek írták, ott élnek mindannyiunkban. Békés Pál csak papírra vetette és ajándékba adta nekünk.

>!
cippo I
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Once upon a time.
Színes, széles vásznú szagosregény.
Magyar gangok.
Nekem nagyon. Úgyhogy öt a gang-star.

>!
saribo P
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Nagyon teszett! Egy csomó emléket előhozott az olvasása, például amikor keresztanyámnál aki gangos házban lakott, ráadásul a negyediken, a falhoz lapulva mertünk csak közlekedni a húgommal, mert mindjárt leszakad a gang, ami csak úgy lebegett (nekünk akik lakótelepen nöttünk fel, ez szokatlan élmény volt), vagy mikor boldogult gimnáziumi éveim jó részét a Csikágóban és a Ligetben flangálva töltöttük (csak persze fogalmam sem volt róla, hogy Csikágónak hívják ezt a részt) vagy amikor az egyetem alatt akkori barátom, jelenleg férjem az István utcában lakott és hogy micsoda bulik voltak ott, és ezek az emlékek tök jók, hogy most előjöttek. Egy amúgy nem túl divatos és felkapott városrésznek állít szép emléket ez a könyv, ide a többi Békés Pál könyvvel is, nagyon tud hangulatot teremteni ez az úriember!

>!
berg 
Békés Pál: Csikágó

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Mindenből egy kicsi, humorból, szomorúságból, mikrokörnyezetből, globalitásból, reményből, reménytelenségből. Az író mindig az olvasó előtt jár, de csak kicsivel, velünk van. Csöndes előadásmód, szép pillanatok. Mint egy jól nevelt keringőben vezet az író, vissza-visszatérve halad előre a regény; novellákból áll össze, a molyos címkék nem tévednek. Jó kis könyv, tetszett, de kicsit sajnálom, hogy ennél nem több.


Népszerű idézetek

>!
Gregöria_Hill

Medveforma ember volt ő is, akár a többiek, széles, darabos, néha váratlanul ellágyuló férfi. Jót akart a fiának. Azt mondta, nem kényszeríti semmire, választhat: bányász lesz vagy vadász.

187. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

>!
daniagi

(…) az első feladat a Misimókus megkopott, lejátszott figuráinak felújítása volt. Még hozzá sem kezdett, amikor olajosbőrű, izgága emberke sietett a gyalupadhoz, hangoskodott, hogy ő a bábszínház dramaturgja, és szeretné megkérni Konok kartársat, hogy a felújítás során fektessen a korábbinál nagyobb hangsúlyt a mókusok farkának színére. Az átlagmókusok farka, ugye, vörös, de a főhősé fekete. Ennek fontos dramaturgiai funkciója van. – Érrti, karrtárrsam? – és szúrósan, már-már gyanakvón meredt Konok Ignácra. – Misimókust a farrka teszi deviáns individualistává!

Ördögszekér

Békés Pál: Csikágó Gangregény

2 hozzászólás
>!
eme P

Amikor Annus kisiskolás volt – még Romániában –, és házi dolgozatot kellett írnia “Az én szüleim” címmel, megkérte apját, mondja el, miféle ember is ő. Hogy bele lehessen írni a dolgozatba. Konok Ignác azt felelte: – Mint az ördögszekér. – Az mi? – kérdezte a gyerek. – Növény. Sok neve van, úgy is hívják, hogy temondád-fű. Száraz gubanc. Kirángatja a szél, és hajtja, hajtja, a gyökere a levegőben, a föld meg csak arra kell neki, hogy gurulhasson rajta.

260. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

Kapcsolódó szócikkek: ördögszekér
>!
Sárhelyi_Erika IP

Előző nap a szovjet hadsereg bevonult Budapestre, mások szerint hazugság ez is, mint minden egyéb, hiszen ki sem vonult, és megint mások szerint csupán visszatért a kurta „eltáv” után, hogy véget vessen a háta mögött kialakult országos karneválnak. (…)
Stubnyai inkább ámulva, mint elkeseredetten bámulta a maszatos őszi hajnalból előcsikorgó szürke lánctalpasokat, és indulat nélkül, csodálkozva kérdezte: – Hol a picsában van a vége?
– Moszkvában – mondta Kelemen.

138. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

8 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

Azóta elmúlt egy fél élet, és voltak nők, házasságok, gyerekek, de ez a mesebeli éjszaka maradt a mérce, próbálta kiröhögni a helyzetet és benne önmagát, de nem sikerült, ehhez viszonyított mindent, és már negyvenhat éves, de a stéget még semmi nem múlta fölül.

325. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

>!
Sárhelyi_Erika IP

(…) a vöröslő fejű, szangvinikus Both Árpád hangja emelkedni kezdett: az isten verjen meg minden vasárnapot, vasárnap vonultak be a németek, akkor volt a nyilas puccs, és vasárnap volt Mohács meg Trianon, még akkor is, ha kedden vagy csütörtökön, és most is vasárnap jönnek ránk az oroszok – dögöljön meg minden vasárnap!

167. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

>!
Sárhelyi_Erika IP

Amikor a felesége meghalt, úgy érezte: ennyi volt. A kisujját sem érdemes fölemelnie. A temetés után lezöttyent a szoba jó részét elfoglaló ágyra, lehorgasztotta fejét, és a cipőfűzőjét bámulta. Ilyen csöndet csak egyszer hallott életében, egyetlen percre, gyerekkorában, amikor egy nyári fürdőzésen elragadta a Maros, ő egy darabig kapálózott, azután megadta magát, az örvény lerántotta, és neki rányílt a szeme a zavaros sárgászöldre, és tudta, hogy most már ilyen lesz a világ mindörökre, ilyen sárgászöld, néma.

Békés Pál: Csikágó Gangregény

3 hozzászólás
>!
danaida

[…]a legszebb magyar férfitest, ahogyan egykor a grafikus mondta kissé fátyolos hangon, a vastag vászonkabátba burkolva feküdt a virágágyás alatt.

Békés Pál: Csikágó Gangregény

>!
narziss

Mindez elmúlt réges-rég, és e fülledt augusztusi délutánon, a hetvenes évek elején már nem jelentett semmit. Azóta temérdek lassú őszi eső vagy hirtelen kerekedett zápor – amilyen most is készülődött – mosta bele a múltat a rácsos nyílásokon át a csatornába. Ami történt, annak nem volt már tanúja, a semmiségek belevesztek a hétköznapokba, és nem sejthette senki, hogy egyszer még következményük lesz.

114. oldal

Békés Pál: Csikágó Gangregény

>!
fülcimpa

Hajor Ica, aki a férje halála óta nem találta régi önmagát, kétségbeesetten zokogott: mit vehet még el tőle az Úristen, az egyik fia eltűnt, a másikat bezárják, ő ebbe belehal. És állta a szavát.

34. oldal, Palatinus, 2006

Békés Pál: Csikágó Gangregény


Hasonló könyvek címkék alapján

Bohumil Hrabal: Táncórák idősebbeknek és haladóknak
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Szentmihályi Szabó Péter: Űrkrimi / Látogató a végtelenből
Nagy Zoltán (szerk.): Téboly
Grecsó Krisztián: Jelmezbál
Schreiber László: Sírhacc Béla, Vanicsák bácsi és Búvady
Cserna-Szabó András: Puszibolt
Závada Pál: Mielőtt elsötétül
Onagy Zoltán: Balladák lányai
Csurka István: Kettes kolbász