Akik ​elmentek péknek 8 csillagozás

Beke Csilla: Akik elmentek péknek

Interjúk, ​fotók, receptek egy különleges világból.

Miért dönt úgy egy balett-táncos, egy jogász vagy egy ökológus, hogy pék lesz?
Miért finomabb az a kenyér, amit kézműves pékségben veszünk vagy mi magunk sütünk?
A választ a kézműves kenyér hazai világának 12 meghatározó szereplőjétől kapjuk meg. A velük készült interjúkból kiderül, mit jelent karriert váltani, pékséget nyitni, azt sikeresen üzemeltetni, illetve kötényt kötni és a házi kenyérsütést népszerűsíteni. Megosztják velünk inspiráló személyes és szakmai útjukat, hitvallásukat és praktikus tanácsaikat, amelyeket a mindennapokban is kamatoztathatunk. Mesélnek a munkájuk minden szépségéről és nehézségéről, valamint arról a megunhatatlan, végtelen lehetőséget kínáló folyamatról, ahogy a kovász hatására a kenyér megszületik. A kulisszák mögé sok-sok fotó nyújt betekintést, a jól bevált receptjeiket (köztük gluténmenteseket is) pedig mostantól nemcsak a pékségükben kóstolhatjuk meg, hanem mi is… (tovább)

>!
Csipet, Budapest, 2017
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155767005

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Baráth_Zsuzsanna P>!
Beke Csilla: Akik elmentek péknek

Aki már evett kézműves kenyeret vagy péksütit, az tudja, hogy össze sem lehet hasonlítani ezeket a termékeket a hipermarketekben található felfújt valamikkel, aki pedig kóstolt már kovászos kenyeret, az tudja, hogy teljesen más az íze, mint az élesztővel készültnek. Jómagam csak mértékkel házipékeskedek, kizárólag a családnak készítek finomságokat, oltári nagy szerencsém volt, a sógorom egykor pék volt, az alapokat tőle tanultam, a különlegességeket pedig a neten Limarától. Nem sütök túl gyakran, a kovászoláshoz lusta vagyok (azt etetni kell, annyit nem használnám, hogy érdemes legyen foglalkozni vele), viszont a minőségre nagyon kényes vagyok, ezért odafigyelek arra, hogy hol veszem meg a kétszemélyes háztartásunk (apukám+én) kenyerét, tatabányai szinten egy minőségi pékségbe járok, mert szerencsére nálunk is javul a helyzet ebből a szempontból, persze ez nem Pest, ahol rengeteg kézműves pékségbe térhet be a célközönség. Beke Csilla (aki a lányával együtt egy kis könyvkiadót vezet, amelyet onnan ismertem, hogy ők adták ki Limara könyveit) vette magának a fáradtságot és felkereste a jelenleg legismertebb kézműves pékeket, és kifaggatta őket arról, hogyan keveredtek erre a pályára, hiszen a legtöbbjüknek teljesen más volt az eredeti foglalkozása. Nagyon széles a paletta a balettművésztől a kertészmérnökön át az operatőrig, de mindannyiukban közös, hogy egy életre beleszerettek a friss kenyér illatába, saját úton képezték magukat, majd a hobbiból hivatás lett, most már mindenki saját pékségét vezeti. A kakukktojás Limara, aki csak a blogján osztja meg a receptjeit, de mivel velem együtt nagyon sokan tőle tanultak meg ízesen sütni otthoni körülmények között, ezért nem maradhatott ki a könyvből, hiszen ő a legismertebb arc a könyv szereplői közül kenyér és péksüti fronton. Egy nagyon érdekes interjúkötet, amelyből közelebbről megismerhetjük a jelenleg legmenőbb pékeket, akik természetesen megosztották velünk a kedvenc receptjeiket is. Nem ebből a könyvből fogunk megtanulni kenyeret sütni (mivel a receptek nagy része kovásszal készül, elsősorban haladó házi pékek tudják elkészíteni a finomságokat), viszont abszolút át tudja adni az isteni érzést, amelyet egy saját kezűleg készített kenyér tud adni.
A teljes kritika itt olvasható:
http://jusandcalzone.blog.hu/2018/01/26/konyvajanlo_bek…

Inmelius_Mudri_Jolcsi>!
Beke Csilla: Akik elmentek péknek

Fogalmam sincs, miért vágytam annyira erre a könyvre az első pillanattól kezdve, de kellett.
Amikor a kezembe fogtam, örültem: színes, szagos, igényes kötet, ahol a külcsín és belbecs összhangban erősíti egymást.

Sok-sok gyakorló pék vall életéről és termékeiről. Sokan Budapesten árulnak, mások szanaszét az országban. Általában ebből élnek, a pékségből, kivéve Limarát. Igen, tudom, mindenki tudja, ki Limara, legalábbis aki otthon süt, az tudja. őszintén szólva, nem értem, mi keresnivalója van ebben a kötetben, de legalább a gyűrűit végre levette, miközben fotózták lisztes munka közben:)) de legalábbis nem látszik a képen. (Miért mondom ezt? Egyszer facefalán szóvá tette valaki, hogy miért visel gyűrűt dagasztás közben, nem higiénikus, és kikérte magának, hogy ő nem pék, otthoni felhasználásra meg úgy kavarja a kovászt, ahogy úri kedve tartja:)))

Sok megfontolandó jó tanács szerepel a könyvben. Jogász doktor, balettáncos, kommunikációs szakember, mezőgazdasági tudományok doktora, ökológus, külkeres és sokan mások alkotják a kötet gerincét, akiknek életútját tartjuk a kezünkben addig, amíg végül péknek ki nem tanultak, autodidakta módon, világcsavargóként, aztán végül iskolapadba ülve, mert papír nélkül nem megy hivatalosan, ha meggebednek, akkor sem. Márpedig pékséget nyitni papír nélkül nem lehet.

És ez csak az első lépés. Honnan lehet beszerezni a lisztet, mennyit és hogyan. Hogyan lehet adalékanyag nélkül kézi kenyeret készíteni, mi az a kovász, mennyire fontos figyelni rá, hogyan bírják az éjszakát, mit jelent az, hogy a pékségben nemcsak minőség, hanem mennyiség is van. Mert ha otthon nem sikerül, süt az ember másikat, de a pékségben mindig sikerülnie kell.

Ha ez mind megvan, még mindig nem elég. Ha nincs jó helyen a boltod, sütheted az egészet. Az egyik péknél olvastam, hogy 8 hónapja kereste itthon a megfelelő helyet, és úgy volt vele, ha az utolsó megtekintendő ingatlan sem lesz olyan, amilyet elképzelt, hagyja is a francba az egészet. Jogosan amúgy. (És ne felejtsük el, hogy minden kitűnő recept ellenére ez a kötet nemcsak életrajz, példamutatás, kézikönyv pékvállalkozóknak, tudom, ismétlem magam, de receptek (mégpedig milyen receptek!) gyűjteménye, hanem kőkeményen marketingkönyv is a pékségek reklámozására. Ha nem is ez volt a cél, akkor is.)

És a receptek. Kovászolás lépésről lépésre, cibatták, pizzák, csokoládéskenyér, bagettek, currys-mazsolás kenyér, ezenkívül technológiai leírások, fogások percre és grammra lebontva. Kifejezetten használhatók gyakorló háziasszonyok számára.

A fent felsorolt termékek közül is vannak olyanok (hát még a teljes könyvben), amelyeket, ha vernének, sem dagasztanám be itthon a konyhámban, de amelyek az ízvilágomhoz tartozók, azokat szívesen elkészítem itthon is. Ja, ebből a könyvből. Szóval: ambvivalens érzéseim vannak a könyvvel, ugyanakkor polcon marad, és nem bánom, hogy megvásároltam.

3 hozzászólás
Képopera P>!
Beke Csilla: Akik elmentek péknek

Remek beszélgetések, pazar fotók és egy nagyon igényes kiadás. Tanulságos kötet, szerintem, példamutató és progresszív szemléletmódokat ad át. spoiler :)


Hasonló könyvek címkék alapján

Bächer Iván: Emberevő
Gyovai Helén: Útikalauz az édes élethez
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba
Rupáner-Gallé Margó: Rupáner-konyha 2.
Cserna-Szabó András – Fehér Béla: Ede a levesben
Szuna Noémi: Tea
Mautner Zsófia: Így főzünk mi
Cserna-Szabó András: Rézi a páczban
Gergely Anikó: Magyar kóstoló
Krúdy Gyula: Gasztrohangulatok