Piri 37 csillagozás

Beczássy Judit: Piri Beczássy Judit: Piri Beczássy Judit: Piri Beczássy Judit: Piri

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Ismersz, ​tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött – Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni – talán ezért… És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet…” Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1961

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek

>!
Forum, Budapest, 1961
296 oldal · Illusztrálta: Demjén Zsuzsa
>!
Móra, Budapest, 1961
230 oldal

Kedvencelte 5

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
icu79 P
Beczássy Judit: Piri

Nem értem, hogy ez a pöttyös könyv miért nem örvend akkora népszerűségnek, mint társai.
Nagyon kedves kis történet egy bájos, okos, de időnként akaratos és makacs lányzóról, valamint a korról, amiben élt. Jókat mosolyogtam az akkori udvarlási szokásokon… :)

12 hozzászólás
>!
hencsa06
Beczássy Judit: Piri

Kedves , aranyos, ártatlan történet. Érdemes elolvasni. Igazi régimódi lányregény egy kis lélektannal . Gyerekként kimaradt , felnőttként nagyon élveztem.

>!
meseanyu MP
Beczássy Judit: Piri

Piri szimpatikus lány, hol vicces, hol megható események között látjuk felnőni. Inkább olyan kis életképek ezek, a lélektan fontosabb, mint a nagyívű történet, de helyes, szerethető.

>!
Anó P
Beczássy Judit: Piri

Az ezerkilencszázas évek elején élt Piri életét 10 éves korától felnőtt koráig kísérhetjük nyomon. Sokszor „visszaszájaló”, akaratos, gondolkodó, élénk igazságérzettel megáldott leányka ő. Hosszú utat jár be, míg megtalálja az útját, élete értelmét és a neki rendelt férfit is.
Csak annyi rémlett gyerekkoromból, hogy tetszett, de sokkal komolyabb, tartalmasabb regény, mint amire számítottam.
Pirin kívül Bandi testvérét kedveltem valamiért, meg „óriás” barátnőjét , Mariskát, bár ő csak rövid időre jelent meg a regényben.
Tetszett, hogy bár e-bookon olvastam, az illusztrációk is élvezhetőek voltak.

>!
rohanoazis P
Beczássy Judit: Piri

Ez a könyv Beczássy Judit (1888–1961) utolsó regénye – közvetlenül halála előtt fejezte be –, melyben visszaidézi saját fiatalságát. A korrajz – hiszen maga is megélte – hiteles. A 19. és a 20. század fordulóján játszódó történet sok életrajzi utalást tartalmaz. A címszereplő, Bodrogi Piroska kislánykorának egyetlen gondja, hogy alacsony termetű. Különbem mindene megvan, jó módú család gyereke. Tanítóképzőbe is csak azért küldik a szülei, mert “Maholnap elvégzi a felsőbb-lányiskolát, és még egész gyerek.” “Én is sokat gondolkozom rajta, hogy mit kezdjünk vele, míg belenő a hosszú szoknyába.” – mondja egy este anyja. S apja válasza: “Nem marad más hátra, beadjuk a tanítóképzőbe.” Aztán az élet furcsa bukfenceket vet, s az elkényeztetett kislányból komoly tanítónő lesz. Érdekes olvasni a korabeli tanítási és nevelési elvekről, a vidéki kis- és középpolgárság erkölcsi-társadalmi viselkedéséről. És (amivel nem kezdünk mondatot!) egy korszak- és szemléletváltásról, ahol a nők elkezdik önálló életüket – meg a cigarettázást.
Beczássy vsszaidézi saját tanítónői múltját és a hivatás szépségét: “Az orvos vagy tudós mestersége nagyszerű, de az iskolában egészen más csoda van. Az elhanyagolt, az agyonkényeztetett, az irigy, a hízelkedő, a lusta, a félénk, az erőszakos, ahány gyerek, annyiféle jó és annyiféle rossz tulajdonság. Egyiket leszoktatni valamiről, a másikat rákapatni valamire, formálni a nyersanyagot, ez az érdekes, és erről hiszem, hogy érdemes vesződség."
A könyv érdekes. Érdekes az is, hogy az 1961-ben íródott “pöttyös” nem a korabeli rendszer és ideológia szemével nézi a századfordulós kort, amiben játszódik. Hisz, ha rendesen olvasod, a sorok között itt-ott felsejlik némi nosztalgia.

>!
Lahara ISP
Beczássy Judit: Piri

Nagyobb népszerűséget érdemelne. Olyan jó kisasszonyos könyv, Piri olyan kedves és naiv, szeretnivaló.

>!
Fairymysz
Beczássy Judit: Piri

Az első olyan könyv volt, amit úgy olvastam el, hogy le se tudtam tenni. Neki köszönhetem, hogy egyáltalán megszerettem az olvasást. Egy nagyon aranyos, kedves történet, amiben megismerhetjük milyen volt a lányok élete az 1900-as évek elején. Piri a történet folyamán cserfes, önző kislányból egy igazán felelősségteljes és szeretni való nővé fejlődik.
Én csak ajánlani tudom.

>!
Ydna
Beczássy Judit: Piri

Érdekes visszatekinteni az akkori udvarlási szokásokra ebből a szabad modern már teljesen más értékeket hordozó társadalomból. Piri családdal szemben tanúsított dacosságában kicsit magamra is ismertem, az udvarlók felé prezentált makacsságában pedig a barátnőmet láttam.

>!
alizke
Beczássy Judit: Piri

Ha ezt adják oda először egy kislánynak elolvasni, biztosan megszereti az olvasást.

>!
Ditke22
Beczássy Judit: Piri

Leányregény, leánysors a századforduló táján… Alapvetően tetszett a történet, az írónő stílusa és a megjelenített korszak, a problémák, a szokások. Látszik, hogy alaposan utánajárt a kor jellemzőinek, legyen szó családi kapcsolatokról, viselkedésről, illemszabályokról, ruházatról. Piri karaktere, a barátot és szeretett, majd szerelmet kereső, olykor makacs, önfejű, de igazából érző szívű, okos, segítőkész lány nagyon jó – és az is, hogy az egész történetet ő meséli, az ő szemszögéből látjuk. Az egy problémám vele, hogy viszonylag nagy időtartamot ölel át (ehhez képest rövid terjedelemben), így időnként nagy váltás van a fejezetek között és a történet eseményei elnagyolva, érintőlegesen kerülnek bemutatásra. Ifjúsági irodalomnak tökéletes.


Népszerű idézetek

>!
mdmselle IP

– Ezer bocsánat, nem tudtam, hogy újságolvasó is – Piri már lapozgat, gyanútlanul veti oda:
– Csak a kinevezési és az eljegyzési rovatot nézem meg.
– Én a házassági és áthelyezésit szoktam. Ez a korkülönbség köztünk.
– Apa az előléptetésit, nagyanyus a halálozásit.
– A különböző generációk különböző érdeklődése.

27. fejezet

1 hozzászólás
>!
Ydna

Ami időálló, az sose pazarlás, még ha pillanatnyilag többe is kerül.

255. oldal

>!
icu79 P

Ha az ember önmagával elégedetlen, azon lehet javítani.

275. oldal

>!
Ydna

És velem együtt már ötöt neveztek ki az osztályunkból, benne volt az újságban. És négy eljegyzés, két esküvő. Az egyik a Kacska Irén. Annál csúfabbat te még nem láttál. Csepű haja van, összesen öt szál, kilátszik a feje bőre, olyan ritka, az orra hegye az égnek áll, és két fekete barlang látszik alatta. A fogai még a hajánál is ritkábbak, és a szája a füléig ér, viszont az két lapát. Csakis a vakok intézetéből szerezhette az élete párját, de a tetejében még süketnéma is lehet az illető, másképp ki nem bírhatja mellette.

260. oldal

>!
hencsa06

Ágnes nénihez azért vittek el, mert ő a város szeme, füle, sőt nyelve is.

>!
rohanoazis P

csörren a mindentudó zsebkés, amin három penge van, dugóhúzó, cipőgomboló, fogpiszkáló és fülvájó.

>!
icu79 P

Hiába, aki felnőtt korban kerül új helyre, ritkán ver gyökeret.

274. oldal

>!
Ydna

Semmiségeken múlnak a nagy dolgok is, hát még az ő parányi létük.

125. oldal

>!
Ydna

Spórolni csak egyféleképp lehet. Mindene. Ha ma itt lazítok, holnap amott, akkor ott vagyok, ahol voltam.

254. oldal,

>!
Ydna

– Ezer bocsánat, nem tudtam, hogy újságolvasó is – Piri már lapozgat, gyanútlanul veti oda:
– Csak a kinevezési és az eljegyzési rovatot nézem meg.
– Én a házassági és áthelyezésit szoktam. Ez a korkülönbség köztünk.
– Apa az előléptetésit, nagyanyus a halálozásit.
– A különböző generációk különböző érdeklődése.
– Maga ilyen okos? Nem túl sok ez magának? – Csak kötődik Piri, nem akar sérteni. Fél esztendő alatt összesen nem beszélt ennyit Kováccsal. De Kovács fiatal, sokat tart magáról, és nehezen tűri a fölényeskedést, különösen nem egy lánytól, aki arról híres, hogy mindenkit lekezel. Hát ő ugyan nem, azt megmutatja, ha százszor is a főnöke lánya is.
– Nem túl sok, de annyi biztosan, hogy adhassak belőle.
– Úgy gondolja nekem?
– A kérdésben a felelet.
– Akkor érlelje meg kicsit, aztán jelentkezhet. – Már az ajtóban éri utol Pirit a válasz:
– Maga összetéveszti a szellemességet a szemtelenséggel.
– Maga meg a nevelést a neveletlenséggel.

221. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Szabó Magda: Születésnap
Kertész Erzsébet: Elizabeth
Gergely Márta: Szöszi
Nagy Katalin: Napraforgó-lány
Gergely Márta: A mi lányunk
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós
Kántor Zsuzsa: Csalánba nem üt a mennykő