Őrszem ​és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz 23 csillagozás

Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Marci az iskola utolsó napján izgatottan siet haza, hiszen kedvenc képregény-sorozatának, a Bíbor Kapitánynak legújabb száma várja a postaládában. Azonban csalódnia kell, ugyanis a képregény címlapján imádott kapitánya helyett Gomori Brúnó, egy teljesen jelentéktelen gonosztevő néz rá vissza.

De mi történik, ha a képregény világa megnyílik, és eljön Gomori Brúnó, vagyis Káoszkreátor, hogy magával vigye Marcit, akit rejtélyes okból Őrszemnek szólít?
Vajon tényleg azok az igazi hősök, akik ezt állítják magukról?
Mit akar valójában Bíbor Kapitány?
Káoszkreátor képes megváltozni?
Marcinak sikerül megmenekülnie?
Akciódús történet a képregények világából barátságról, hősiességről és arról, hogy néha semmi sem úgy van, ahogy elsőre gondolnánk.

Tagok ajánlása: 9 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Abszolút Könyvek Pagony

>!
Pagony, Budapest, 2019
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634105008 · Illusztrálta: Ambrus Izsák

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Egyszerű és rövid leszek.
Nagyon kellemesen csalódtam.
Már a borító is egy régi emlékekkel teli, szép időszakot hozott elő bennem, ami kitartott egész olvasásom alatt.
Ez a történet számos fordulatokban gazdagította gyermeki énem, és élveztem Őrszem kalandját.
Egyet viszont nem értek, miért kellett a képregény oldalakra is ugyan azt a szöveget írni, mely a következő lapon is szerepel? Ha már van egy ilyen remek ötletünk, akkor vicces párbeszédekkel, sokkal izgalmasabbá válhatott volna az olvasás.
Ha lesz folytatás mindenképpen be szeretném szerezni.
Egy élmény volt.

2 hozzászólás
Ferger_Jolcsi P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Nekem nagyon tetszett ez a kötet, fordulatos, izgalmas ifjúsági könyv, főszerepben egy bátor kisfiúval, akit hirtelen beszippant egy képregény és szuperhős módra kell helytállnia, hogy megmentse az ottaniakat, illetve hogy ő maga hazakeveredhessen az igazi otthonába. Nagyon tetszett a szereplők kidolgozása, a helyenként elejtett humoros párbeszédek és úgy egészében ez az egész elgondolás, hogy egy képregénybe csöppenve történnek az események. Káoszkreátor is méltán kiérdemelte a kötet végére a nevét. Kár, hogy nincs több része, mert szívesen olvasnék még a szereplőkről.

csgabi P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Zsüritársam előttem olvasta a könyvet, de neki 50 oldal után nem csúszott, így kicsit félve kezdtem bele a regénybe, főleg, hogy a képregények világa nem is az én világom, de vettem egy nagy levegőt és belemerültem Őrszem és Káoszkreátor izgalmas kalandjaiba. Merthogy tényleg izgalmas ez a könyv, ugyanakkor az is tény, hogy az ötvenedik oldal környékén én is kicsit elgondolkodtam, hogy folytassam-e, mert kettős érzés volt bennem: mindaddig az eleje kicsit nehezebben csúszott a számomra, ugyanakkor éreztem, hogy ez egy szuper könyv (ne kérdezzétek, hogy honnan éreztem), és hogy minden be fog indulni, és egy hatalmas élménnyel leszek gazdagabb, miután befejeztem az olvasást. Mit mondjak… régen történt már meg, hogy egyetlen nagy alatt lenyomtam 200 oldalnál is többet, de ennél a könyvnél ez megtörtént. Teljesen beszippantott a szerző által létrehozott világ, imádtam minden fejezetet, ahol egyikben sem volt üresjárat, felesleges töltelékoldal.
Én csak azt mondhatom: Olvassátok el ezt a könyvet, és ismerkedjetek meg Marcival és Brúnóval, akik a végén megtudják, kik is a valódi szuperhősök és kell-e vajon mindenféle szupererő ahhoz, hogy azzá válhassunk. Igazi hősökké. Mert nem csak akkor vagyunk hősök, ha megmentjük a világot a bűntől, hanem akkor is, ha spoiler

Annamarie P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Szerettem ebben a könyvben azt, hogy pont olyan, mint amilyennek mondja magát. Már a borítón is megjelennek a képregényekre jellemző elemek, a kifejező, kicsit túldimenzionált mozdulatok, karakterisztikus figurák, összbenyomást nyújtó kompozíció, valamint a címe, és a hozzá tartozó tipográfiai elemek is mind-mind azt sugallják, hogy ez egy vérbeli képregényes, szuperhősös történet lesz. Elárulom, hogy a kötet tartalmilag is ugyanezt a gondolatot viszi tovább. (…)
A cselekmény kellően izgalmas, de nem okoz túl nagy szorongást a 9-12 éves korosztálynak. Stílusában is a mai gyerekek igényeihez igazodik, gondolkodása friss, ugyanakkor rendkívül ügyesen vonz be erkölcsi kérdéseket; megbocsátásról, ítéletekről, látszatról, hatalomról. Ritmusában is remek, nem ragad bele a szituációkba, kellően pörgős. Annak ellenére, hogy egy akcióregényről van alapvetően szó, Becskei Gábornak észrevétlenül sikerült megalkotni egy jól elképzelhető, plasztikus hátteret a történések mögé. A karakterek kidolgozottak, nekem igazából csak Bíbor Kapitány volt túl kevés. Ahhoz, hogy a jó és a rossz ellentéte erőteljes tudjon lenni, sokkal jobban jelen kell lenni mindkét oldalnak. A szuperhősök világának működése érthető volt, megoldásaiban ötletes, és meg kell hagyni, hogy ez a Marci gyerek egy kifejezetten helyes kiskrapek lett, nekem nagyon szimpatikus a személye.
Hálás voltam azért a gondolatért, melyet a szerző halványan megsejtetett, hogy mennyire viszonylagos is a létezésünk, hogy egy másik univerzumból nézve, talán nem is vagyunk olyan valóságosak. Transzcendentális gondolatok egy ifjúsági könyvben, a képregények világában, jó táptalaj lehet a későbbi sci-fi, fantasy olvasók beoltásához.
Bár nem az én korosztályom a kötet elsődleges célközönsége, mégis remek kikapcsolódást nyújtott, és szerintem a srácok is élvezni fogják. Hiszen aki maga is belebújna a szuperhősök gúnyájába, az most megteheti, és átélheti Marcival, milyen nehéz a látszatok alapján döntést hozni, vállalni a felelősségeket, és olykor akaratunk ellenére cselekedni, miközben azért különleges képesség és hatalom birtokában vagyunk.
https://annamarie-irkal.blogspot.com/2020/03/becskei-ga…

kratas P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Nem én vagyok a célközönség, szóval én kicsit unatkoztam olvasás közben, de ettől még jó kis történet ez és ha az lenne a cél, hogy egy 8-12 éves kissrácnak könyvet adjak a kezébe, akkor ez biztos benne lenne a csomagban.
Van erkölcsi tanulság, fantázia és minden ami kell. A folytatást is el fogom olvasni, mert érdekel, hogy mi történik még Őrszemmel.
Egy apró megjegyzésem lenne: még jobb lenne, ha azon az egy-egy képregényes oldalon nem ugyanaz a szöveg szerepelne, mint ami a történetben is, hanem kiegészítenék egymást.

h_orsi P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Ez hihetetlenül jó volt!
Lehet csak azért, mert még elevenen él bennem az, amikor gyerekkoromban képregényeket és szuperhősös sorozatokat bújtam. Az elejétől kezdve imádtam, azonban olvastam, hogy többeknek nem sikerült túllendülnie a kezdeti lassú víz partot moss stíluson. Valójában ez a végéig kitart. Ha egy új helyszínre tévedünk, az író nem akarja az első körökben leleplezni a valódi küldetést. Hagyja, hogy az olvasó maga töprengjen a dolgokon. Közben szépen lassan a szereplőink is felnőnek az új feladathoz, és megtanulnak csapatban dolgozni, hogy elérjék a célukat.
Szerintem ez egy megfelelő értékrendet közvetítő olvasmány, ami végtelenül izgalmas tud lenni, ha az ember kitartó marad. Szerettem ahogyan a szereplők meghasonulnak és elkezdenek 3D-s figurák lenni, nem csak a képregény üres lapjain létezni. :)

3 hozzászólás
Garbai_Ildikó P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Nagyon aranyos egy történet volt. Tudom nem én vagyok a célközönség de bátran mondhatom,hogy a hosszú vonat út alatt teljesen kikapcsolt és elveszett az idő.. :D Izgalmas,pörgős,fordulatos és a végén egy nagy csavar. Bátran ajánlom kicsiknek és nagyoknak egy szuper időtöltésre. Utazókönyvként olvastam,köszönöm.

Gelso P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Nagyon örültem, hogy kezembe került ez a könyv és hogy megismerhettem vele együtt Becskei Gábor, @bgabesz molytárs nevét.
Alapvetően nem vagyok és nem is voltam túlzottan képregény-fogyasztó, de jól esett ebben a könyvben kalandozni, és ezzel együtt visszamenni a képregények világába. Gyerekkorunkban sok képregény vándorolt köztünk a nyári szünetben kézről-kézre.
Napjainkban a szuperhősök korszakát, sőt aranykorát éljük, úgyhogy nagyon szerencsés volt a könyv megjelenésének pozicionálása – Pókember, Supermen, Amerika kapitány, Hangya, Fekete Párduc, Vasember, Hulk és egyéb Marvel szuperhősök mellé Marcink és Brúnónk is bátran felsorakozhat. Nem idegen a gyerekeknek a szeper(fő)hős-téma, az akciókban dús cselekmény, amihez hál istennek egy szerencsés, erkölcsi küldetés, és annak megvalósítása is kapcsolódik.
Nekem nagyon tetszett a regényben végigvitt fokozatosság, a lineárisan növekvő, egyre több akció, de úgy, hogy az adott akció nem maradt meg csupasz harci akciónak, hanem mindig kapcsolódott hozzá egy-egy megfontolásra, gondolkodásra érdemes problémafelvetés.
A regényben előrehaladva fokozatosan ismerhettük meg a szereplőket és teljesedtek ki előttünk a különféle személyiségek, ismerhettük meg a jókat és a rosszakat, alakíthattuk ki a köréjük csoportosuló személyeket, érdekcsoportokat. Ami nagyon jó irány a regényben, hogy az olvasója nem automatikusan voksol a jó mellett ill. a rossz ellen, hanem a szituációknak köszönhetően lehetőséget kap gondolkodni, mérlegelni és véleményt-módosítani.
Ezért külön gratulálok a szerzőnek, Becskei Gábornak.
Emellett nagyon tetszett a szerző által felépített világ, és a körülvevő univerzum(ok)nak az egyfajta értelmezésének a lehetősége.
Emiatt is köszönet a szerzőnek, mert pont emiatt a regény célközönségének az életkorbesorolását is kijjebb tudnám húzni akár még 16 évesekig.
Első olvasás után a könyvet több csoportra koncentrált témában is izgalmas lenne feldolgozni: a kisebbeknél inkább a jó-rossz problematikára, míg a nagyobbaknál az univerzum és lehetséges univerzumok, létünk és lényünk viszonylagosságára kiélezve és felfűzve a beszélgetés vezérfonalát. Emellett nagyon izgalmasnak érzem ugyanezeket keresztben is érinteni. Hanyadik dolog is, amit köszönhetek ennek a könyvnek, ill. a szerzőjének?
Kedvenc részem a Végtelen Bánat Vadonja, de nagyon teszettek a Rozsdavárosban játszódó kalandok is, vagy akár Rudolf bácsi meséi Brunóról.
Ami megzavart, hogy a végén nekem túl sok lett az akció. Egy idősebb, gyakorlottabb olvasónak, elmélyült akciójátékosnak meglehet nem okoz problémát a témák, történések hirtelen váltogatása, a sok szereplő felvonultatása a fináléban, de talán még egy 10 év körüli olvasónak megterhelő vagy figyelem-megosztó lehet.

Mindenesetre meglepően jó könyv lett ez, amiért minden elismerésem és gratulálok a szerzőnek! Én is szerettem a felvetett kérdésekbe belemerülni, elgondolkodni, lehetőségekkel eljátszani.

@Annamarie-nak igazat adok, szerencsés lett volna Bíbor Kapitány pozitív-hős mivoltát is ábrázolni, én felmőttként értem a koncepciót, de talán egy gyerek inkább szeret előbb összehasonlítanii és aztán véleményt kialakítani; az viszont megint annyira tetszett, hogy a szuperhősök is sérülékenyek, sebezhetőek – legalábbis abban a pillanatban mindenképp, amikor éppen szuperhősökké alakulnak…

…és még akkor Brúnóról meg Marciról nem, vagy alig beszéltem!
Marci olyan kellemes szereplő, akivel sok olvasó srác (és akár lány is) képes lesz azonosulni, és együtt mozogni/gondolkozni. Pozitív, követendő hős.
Brúnó pedig – egy lehetetlen alak – egy látszólag lúzer, de amúgy az egyik pozitív csalódás, szintén elképzelhetőnek tartom, hogy a tudományt kedvelő gyerekeknek lehet követendő.
Miért jár az agyam egyenesen Giordano Bruno-n vele kapcsolatban?
Egyetértek a Merítés zsűri 2019. évi ifjúsági könyveit vizsgálva – egyértelműen helye van a top10-ben!

Szavazás!
VI. Merítés-díj 2020 – Ifjúsági kategória
A Merítés-díj tízes listájába szavazott könyv a 2019. évben publikált magyar ifjúsági művek közül
2020. szeptember 30-ig szavazhattok itt arról, hogy melyik kötet kapja a közönségdíjat:
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2020-ifjusagi-irodalom-kozonseg-dij

meseanyu P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Érzem én, hogy mi ebben a jó, hogy miért tetszik a zsűritársaimnak, de engem mégsem tudott magával ragadni, sok helyen inkább csak untam sajnos.

AeS P>!
Becskei Gábor: Őrszem és Káoszkreátor – Az utolsó fehér tűz

Majdnem a könyv kezdetétől társunk a kalandban egy robotlábú cica, mi lehetne ennél jobb?

A valóság azért ennél árnyaltabb. Én sosem voltam szuperhős-rajongó, a képregények nem kötnek le, a filmeket pedig, gyártótól függetlenül, általában manírosnak tartom, szóval egészen egyértelműen nem az én zsáneremről van szó.
Ifjúsági regényként ez nekem mégis majdnem teljesen működött volna, ami zavart, az a hihetetlen mennyiségű erőszak, fegyver, verekedés, sebesülés. Tudom, hogy ez része az egésznek, és el tudom képzelni, hogy a kiskamaszok ennél sokkal több erőszakkal találkoznak egy átlagos napjukon, de nekem ez mégis túl direkt volt, és túlságosan átszőtte az egész történetet.


Népszerű idézetek

Annamarie P>!

Teljesen elveszettnek érezte magát, mióta megtudta, hogy a világ, amelyben él, pusztán kitaláció. Ő volt a legbátrabb szuperhős, rettenthetetlen harcos, az igazság bajnoka. Valójában azonban nem volt más, csak egy kitalált szereplő egy kitalált történetben. Valahol egy magasabb univerzumban semmi más nem volt, pusztán tinta a papíron

149. oldal

Annamarie P>!

Marci sohasem értette azokat, akik nem szeretnek itt élni. A hetedik emeleti lakásuk ablakából mindig gyönyörű panoráma tárult elé.Csak annyit kellett elképzelnie, hogy repülő autók kanyarognak a magasban, vagy tízméteres hullámok csapkodják az épület falát, és máris sokkal izgalmasabb hellyé változott a környék."

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Neptunus fia
Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a szekrény
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Póli Matilda: Futó tűz
Erin Hunter: Titkok erdeje
Pierdomenico Baccalario: A Képzeletbeli Utazók Klubja
Astrid Lindgren: Oroszlánszívű testvérek
Tina Markus: Pircsi és a zombizűr
Nyulász Péter: Helka