Zero ​waste otthon 75 csillagozás

Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet
Bea Johnson: Zero waste otthon

Lehetséges-e ​szemét nélkül működtetni egy háztartást? Lehet-e úgy vásárolni, hogy a szatyrainkba ne kerüljenek műanyag csomagoló eszközök? Meg lehet-e szabadulni mindattól, amire igazából nincs szükségünk? A válasz: határozott igen!
Bea Johnson, a hulladékmentes életmód koronázatlan királynője 2008 óta gyakorolja családjával együtt a Zero Waste, azaz „nulla hulladék” életvitelt. Tapasztalatait, amiket sokszor rögös utakat járva szerzett, ebben a könyvben osztja meg a környezettudatosságra törekvő olvasóval. Könyvében arra bátorít, hogy csökkentsük az otthoni zűrzavart, a dolgok birtoklása helyett válasszuk az élményeket, és mindezt ne csak egy jobb környezetért, de egy jobb önmagunkért tegyük.
A könyv praktikus, kipróbált megoldásokat mutat be arra, hogy életünk teljesebb és egészségesebb legyen.

Bea Johnson a Zero Waste életmód nagykövete. 2008 óta követi a hulladékmentes életmódot, és mára mindössze egy befőttes üvegnyi szemetet termel családjával együtt… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>!
Tericum, 2018
376 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634380351 · Fordította: Molnár Kata

Kedvencelte 6

Most olvassa 29

Várólistára tette 100

Kívánságlistára tette 102

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Nem „bibliának” vettem a kezembe, hanem azért, hogy ötleteket és ösztönzést keressek néhány változtatáshoz, amit már egy ideje elterveztem. Találtam benne sok jó ötletet, de sok „vadhajtást” is, és olyan dolgokat, amiket egyáltalán nem tartok követendőnek.
Ez az életmód az elhatározáson kívül nagyon sok időt igényel (heti egy-két délelőtt a bevásárlásokra, mindenféle rendhagyó igényeknek megfelelő kisboltok becserkészésekre, olyan helyek meg- és felkeresésére, ahol különféle dolgokat lehet leadni stb. stb. – ezek persze mind napközben elérhetőek). Engem őszintén szólva még nyugdíjasként sem vonz a lehetőség, hogy ennyi időt töltsek ezzel az egésszel.
Bár az írónő felháborodottan utasította el egyik előadása során azt, hogy ő „jobban ráérne” az átlagnál, pedig ez így van, fogalma sincs, hogyan oldaná meg „egyszerű kis mindennapi kis praktikáit” egy átlagos, családos, minden nap munkába járó magyar vagy amerikai nő helyében. Neki láthatóan ez az életmód vált a főfoglalkozásává (előadások, könyv, népszerűsítés stb.), tehát nem választja el annyira egymástól a munkát és a feltétlenül szükséges tevékenységeket.
Megmosolyogtató az a lázas igyekezet, amivel eleinte – míg ő is magába nem szállt egy kicsit – megpróbált mindent, de mindent a saját környezettudatos irányítása alá vonni. Még papírt is gyártott otthon, szódabikarbónával és ecettel mosott hajat (amíg a férje nem reklamált az állandóan körülötte terjengő ecetszag miatt), meg mohát gyűjtött, WC-papír helyett… :) Vagy hogy úgy választottak kutyát, hogy kicsi legyen, és – most kapaszkodj! – a szőre színe hasonló legyen a padlóéhoz, hogy ne látsszon… Szóval, mint mindenben, ebben is nagyon el lehet veszni, mikor már az ember kényszeresen keres mindenféle szélsőséges lehetőséget.
Beleesett ő is abba a hibába, hogy mindent szájba rág, elmondja ugyanazt párszor, és olyan fontos „okosságot” is elmond, hogy ha nem ízlik egy szósz, mert túl sűrű vagy túl híg, öntsünk hozzá némi vizet, vagy sűrítsük be… Hát, sose jutott volna magamtól eszembe.
Mivel alapvetően igyekszünk környezettudatosan élni, főleg a nagyobb dolgokban, így a kis dolgokban továbbra is engedményeket fogok tenni. Pl. nem rongyokba és konyharuhába fogom csomagolni az útravaló elemózsiát, és nem párnahuzatokba fogok vásárolni a piacon (pláne, hogy ezeket utána hideg vízzel, bio mosószerrel mossa ki…), nem választom a drágább élelmiszert csak azért, mert annak „zöldebb” a csomagolása, nem fogom magam kakaóporral bepúderezni, hogy barnábbnak látsszak (nem vicc!), és nem fogok a hozzánk jövő vendégekre kényszeríteni olyasmit, ami nagyon ellenükre van. Főleg a sminktippjei viccesek, mennyivel jobb nekem, hogy nem foglalkozom sminkeléssel… Nem kell pl. egy szem mandulát szénné égetnem, hogy a szénport a szemem köré kenhessem. :) Tinikorunkban a használt gyufaszál volt hasonló célra, már akkor is vicces volt, hogy valaki azt hitte, szebb lesz tőle.
De kiderült az is, hogy nálunk katonai rend van: „úgy zuhanyozz, mint a hadseregben (zárd el a vizet, amikor épp szappanozod magad)”, pedig én eddig azt hittem, úgy zuhanyozok mint egy normális ember…
A magyar és az amerikai környezet nagyon különböző, helyenként úgy olvassa az ember, mint valami sci-fit. Mások az élelmiszerbiztonsági előírások is, tehát ha főznék egy nagy kondér kaját vagy sütnék egy nagy tepsi sütit, biztos nem ajándékozhatnám oda csak úgy valahová, ahol kiosztják embereknek. Hozott edénybe meg a legtöbb helyen nem tesznek ételt, mert – ahogy a Lehel piaci étteremben fogalmazott az eladó – „El se tudja képzelni, milyen dzsuvás vackokat próbálnak a kezünkbe nyomni, hogy abba tegyük az ételt!”, aztán kirakta egy tányérra, én meg onnan tudtam belapátolni a dobozkámba – ez már az innentől én kezem meg az én felelősségem.
Amiben mindenképpen változtatni szeretnék zöld irányban, az a kacatmentesítés, és az új kacatok beáramlásának korlátozása. Már ez is hatalmas feladat lesz (két gyűjtögető családtag kétfős háztartásunkban…), kaptam hozzá némi ösztönzést. Bár a ruhatárunkat szeretném kicsit bővebbre hagyni annál, hogy „egy szoknya, egy nadrág”, és szerintem egyetlen, terjedelmes női táska sem alternatíva „színháztól kempingezésig”, még akkor se, ha fekete.
A fordításba becsúsztak kisebb-nagyobb „butaságok”. A legszembeszökőbbek pl.: a rejtélyesen hangzó dezodoráló „alumkő” simán timsó magyarul; ha a WC-t akarod kitakarítani, nem a tartályba öntesz ecetet, és nem a tartályt sikálod ki, hanem a WC-csészét; rozsdamentes felületeknél „szálirányról” beszél, amit követni kell a súrolásnál, stb. A csúcs meg az volt, amit még mindig nem értek egészen: azzal érvel a bugyihordás mellett, hogy „kommandósban bugyi nélkül lenni azt jelentené, hogy sokkal többet kell mosni, ebből kifolyólag az sokkal pazarlóbb” – a „kommandós” valamilyen ruhadarab akar lenni, vagy valami teljesen más?!

76 hozzászólás
Molymacska P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

A könyv úgy akadt a kezembe, hogy szerettem volna a Zero Waste-el foglalkozni, és arra gondoltam, milyen jó lenne egy ilyen könyvet is olvasni. Így feljelentkeztem az utazókönyvre, innen is köszönöm a molynak, hogy elindította a könyvet.
Nagyon érdekes volt önmagában is a könyv, főleg, mert ilyen féle könyvet még nem olvastam, így elég sok új információt kaptam: az első nagyon nagy sokk volt. Aztán rájöttem, hogy nem minden zero waste szellemiségű ember ilyen radikális, és ennyire extrém, ezután pedig próbáltam így nekiállni a könyvnek: na meg úgy, hogy reálisan mi az, amit én is megtudok csinálni.
Az alábbiakban szeretném a tartalomjegyzék alapján végigvenni a könyvet, szerintem így lehet érdekes, és így tudom az olvasási élményemet legjobban strukturálni.

Konyha és bevásárlás Ez volt az a fejezet, ami a legtöbbet adott nekem. Bár sok kérdés merült fel bennem (hiszen a külföldi és magyar helyzet nem ugyanolyan), de alapvetően sok érdekességet olvastam, amit hasznosítani is tudok, vagy amiről majd utánakérdezek más zero waste szellemiségű embert.
Itt ami kicsit idegesített, hogy minden elektromos és dísznek szánt dolgot kidobatott (elajándékoztatott) volna a szerző, mert takarítani kell. Értem én a takarítás iránti ellenszenvét, de elég sok olyan készülék van, ami igenis hasznos (például a daráló, így lesz a kristálycukorból porcukor). Néha úgy éreztem, kezet foghatott volna Marie Kondoval, csak míg utóbbi a kis területű lakások berendezkedése miatt dobatott volna ki mindent (és azért, hogy legyen helyed élni a pici japán lakásban), addig előbbi csak úgy, hogy kevesebbet kelljen takarítani.

Fürdőszoba, illatszerek, egészség A konyha után, ami a legjobb fejezet, jön a fürdő, ami a legrosszabb. Két szélsőség egymás mellett, és konkrétan ebben a fejezetben nem találtam olyan dolgot, amire helyeseltem, vagy bólogattam volna.
Ennek a fejezetnek a lényege, hogy minden higiéniai termékre megpróbál saját kotyvasztást csinálni (mondjuk a szénceruza sminknél ha sminkelném magam, én már tuti sírtam volna). Ha ránézünk a könyv hátoldalára, látjuk a szerző képét, és hogy a haja eléggé… csapzott. Vagy hát nem tudom, biztos egy fodrász látja, mi a baj vele, de a lényeg, hogy nem meglepő, ha sokszor csak vízzel, máskor meg a kotyvasztásával mossa csak. Ez nem azt jelenti, hogy házilag nem lehet jó sampont csinálni, inkább azt, hogy ő a minimalizmusra törekedett, és hát mindene pont olyan is…
Nagyon sokat gondolkoztam amúgy, hogy a higiénia és a zero waste hogy jön össze, mert a szerző elképzelése, miszerint öt percet tusolhatsz nyilván egy olyan szélsőség, amiben az ember nem szívesen van benne. De közben valódi megoldást se láttam a víz csökkentésre, és a higiéniai termékek csomagolásának csökkentésére.
Az egészség részt külön kiemelném, mert bár nagyon titkolom, de van Drog és toxikológusi technikusi papírom (pont ennyire vagyok vegyésznek való, hogy ezen a vonalon nem mentem tovább egyetemre :D ). Mindezt azért hozom fel, mert tudom, hogy létezik természetgyógyászat, én is élek vele, és tudom, mennyire fontos, hogy egészségesen is fordítsunk időt a megelőzésre. DE! És itt van egy égbekiáltó, hatalmas, monumentális de. A szerző nem orvos, nincs valódi képesítése (ezt egyes részeknél a tévedésben vagy féligazságokban láttam), és nincs olyan tudása, amivel osztogathatná a valójában sokszor kuruzslói tudását. Mert ez konkrétan az volt. Ez a szemlélet, hogy valódi, mély tudás nélkül, csak egy OKJ-s képzésre (vagy annak amerikai megfelelőjére) hagyatkozva osztogassuk az észt, szerintem egyrészről hiteltelen, másrészt borzasztó káros is. Az is megfigyelhető, hogy a szerző több ilyen basic kurzust is elvégzett, mert a kertészet nagymestere is, de közben valódi mélységében semmihez sem ért (a szemétmentességen kívül, de hát neki ez a munkája, hogy szemétmentes legyen)
Ezek után az már szinte semmis, hogy ragtapasz nélkül akar élni, mert minek az (az én életem ragtapasz nélkül a Carrie felnőtt változata), hogy megbetegedés esetén nem feltétlenül szedne gyógyszert, és egyéb olyan apróságok, amik a mindennapi civilizált élet részei. Értem az elhatározását, és a mögöttes részt, de közben nem értem, hogy miért akar picit visszacsúszni technológiailag (és ez több helyen is feltűnik)

Hálószoba és gardrób Újfent érdekes megközelítés, a minimalizmus uralta ezt a fejezetet. Valójában azonosulni tudtam a problémával, ám egyes részeiben egyszerűen nem érzem úgy, hogy tudnám követni ezt a fajta minimalizmust (hogy mondjuk hét pár zoknim legyen csak. Sajnálom, zoknifétisem van, van, amikor abban alszom, nekem hét nem elég)

Takarítás és karbantartás Ennek a fejezetnek a címe az is lehetne: Ecet, ó, te csodás. Szintén úgy vagyok vele, hogy ismerem az ecet hatékonyságát, használom is sok mindenre (csak ételekhez nem. Nem rontjuk el a finom ételeket ecettel), de azért nem ennyire sok mindenre. Az ecetnek vannak korlátai, kellemtelenségei, és valójában nem egy mindent oldó, mindenre jó csodaszer. Nyilván ha valakinek van ideje, és egész nap vakargathatja a vízkövet, akkor nyilván hasznos is lehet, de azért az alap takarítószereket szerintem nem érdemes mellőzni a lakásból. (szintén dilemma a higiénia és a zero waste/környezetvédelem)
Azt hiszem ebben a fejezetben volt a zero waste kutya is, ami engem picit kiakasztott. Mármint nem hittem a szememnek, hogy tényleg a szőnyeg színéhez választottak kutyát (ki tenne ilyet?! de most komolyan!), másrészről viszont a bolhairtási rész, miszerint egyen fokhagymát a kutya nem biztos, hogy mindenkinek annyira jó és hatásos. Főleg, hogyha tudjuk, hogy a bolha és egyéb élősködő mennyi vírust hordozhat, én nem hagynám a kutyámat valódi bolhanyakörv vagy csepegtető nélkül.

Munkaterület és levélszemét Ebben az esetben a munkaterület az íróasztalos munkát jelent, ahol elvagy magadban. Így is érdekes volt egy-két gondolat, de inkább elgondolkodtató volt egy-két ötlet, és nem a rögtön megvalósítható. A levélszemét rész meg szinte használhatatlan volt, Amerikában máshogy működik a posta 90%-a, egyszerűen ezt nem lehetett valóban átültetni hozzánk (ám az is igaz, mi kevesebb levélszemetet is kapunk. Legalábbis én itt Csepelen)

Ünnepek és ajándékok Általánosságban véve egyetértek vele, hogy jó dolog élményt (is) ajándékozni, de ez a teljes megvonás számomra nagyon furcsa. Rengeteg olyan ajándék van, ami egyrészt hasznos lehet, mert éppen kell, másrészről olyan maradandó érték, ami igenis jó ajándék lehetséges (nálam például a megfelelő könyv ilyen, és mivel van kívánságlistám, ezért ezeket kapom meg). Illetve azt is értem, hogy a szakmáddal is segíthetsz, és ajándékozhatod azt (bár pont a könyvtárral én nem igazán vagyok hasznos. Vagy ki szeretné, ha átalakítanám és katalogizálnám a könyvespolcát? :D ), ám a szerző sem olyan tudással rendelkezik, ami ilyen szempontból hasznos lenne. Avagy te egy karácsonyi bulin melyiknek örülnél jobban: egy pár zokninak, egy jó könyvnek, vagy annak, hogy egy kicsit furi odajön hozzád, és a zero wasteről kezd el beszélni neked. Én a zoknira szavazok!
Másrészről több ünnepet is láthatunk, és többféleképpen láthatjuk megvalósulni is. Nyilván a karácsony a mindenki számára a legnyilvánvalóbb, ahol amúgy is túlköltetnénk magunkat De valójában az sem megoldás, hogy egy cserepes bokrot díszítenek fel egy szett dísszel, és amúgy minden csupasz és üres. Valahogy nálam a karácsony, ha minimálisan is (és nem akkora mértékben, mint az amerikaiak szokták) mégis a karácsonyi hangulatról szól, amihez a díszek is hozzátartoznak (meg még millió másik dolog a forralt boron keresztül a bejgliig). Szóval nekem ezt a puritánságot megérteni picit nehéz volt.
Közben ott vannak más ünnepek is: a húsvéti tojáskeresést (vagyis annak alternatíváját) annyira nem értettem, ahogyan nem lehet érteni (nyilván amerikaiul volt), így azzal nem tudtam azonosulni (főleg, hogy mi festjük a tojást szóval…). Valentin nap érdekes volt, a Halloween pedig felvetett egy kérdést, mégpedig az édesség kérdését. A lényeg, hogy a fiainak megengedte, hogy elmenjenek csokit szerezni, de megengedett mennyiséget hagyott csak elfogyasztani, a többit el kellett ajándékozniuk. Ami hát… Én a raktározás híve vagyok, nálunk mindig be van tárazva az édesség, és hónapokig megmarad a fenekén a csoki, nem indul el világot látni. Szerintem egy-egy ünnepnapon (ha nem is mindig) de simán engedhető lehetne a csoki/édesség dologban. (mert hát nem furcsa, hogy megszerzi a srác, aztán anyuka azt mondja, bocs, ezt nagyrészt nem eheted meg, de milyen jó móka volt az este, ugye?)

Az otthonon túl Éttermes „szabályok” tárháza. Érdekes, de sokszor kivitelezhetetlen dolgok. Olyan értem én, meg mindig mondjuk, de én kis konfliktuskerülő személyiségemmel azért nem szólnék a kis műfű miatt a sushim mellett. (érdekes kérdés, hiszen nemrég olvastam könyvet a vegasággal kapcsolatban, ahol szintén előjött, hogy kérd a séftől vega formában. Nyilván legszívesebben minden helyre ahova szoktam járni, mondanám, hogy ezt vegetáriánus fogásként kérném, de nyilván nem fogom, mert szegény séf, egész nap dolgozik, mint egy állat, aztán jön egy hülye gyerek, aki még húst se akar enni… A zero waste-el szemben nem is vagyok ennyire elkötelezett így azért még annyira se szólnék :D )

A könyv első bevezetőnek nem volt rossz, de az én gondolkozásomhoz túl radikális. Néhány ötletet már elkezdtem hasznosítani, sőt, egyes ötleteknek utána fogok menni, de a könyv nagyrészt számomra olyan volt, amit picit távolságtartással kezelnék. Aztán lehet, ráállok az útra, és hirtelen mindent máshogy kezdenék el gondolni, és én is olyan életmódot élnék, mint a szerző. Nem valószínű, de teljesen lehetséges…

5 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

"Azt tanultuk meg, hogy a hulladékmentesség nem arra való, hogy megfosszon minket valamitől, épp ellenkezőleg: rengeteget adott, jelentéssel és céllal töltötte meg életünket.
Teljesen átalakította az életemet, amely most már élményeken és nem tárgyak birtoklásán alapul, valamint azon, hogy eggyé válok a dolgok folyamatos változásával, ahelyett, hogy a tagadás mögé bújnék."

Bár sok hasznos tippel gazdagodtam, néhol túlzásnak találtam a leírtakat.
Vannak olyan tárgyak, melynek nem az az értéke, hogy mennyibe került, hanem, hogy kitől származik, és ez egyénenként felbecsülhetetlen….tehát nem fogok megválni tőle.

Mindazonáltal a kötet kellően átfogó, minden részletre kiterjedő.

Hasznosnak tartottam az olvasását, még akkor is ha kb. a felét tudom betartani.
Ugyanis ez rengeteg idő ráfordítást igényel, amivel jó magam nem rendelkezem.

És ezúton itt is szeretném megköszönni, hogy utazókönyvként volt szerencsém olvasni.
Egy élmény volt. Köszönöm.

Baráth_Zsuzsanna P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Egy klímaváltozás kellős közepén vagyunk, a természet erői háborognak, az időjárás egyre jobban megbolondul, mi pedig közben jól összeszemeteljük gyönyörű bolygónkat. Nem állítanám be magam harcos környezetvédőnek, csak kocazöld vagyok, de racionális közgazdászként már régen beláttam, hogy a tudatos hulladékcsökkentést az otthonunkban kell elkezdeni. Mi minden héten elvisszük a szelektív hulladékot az erre a célra szolgáló tárolókba, környezetbarát mosó-, tisztító- és tisztálkodó szereket használunk, a mosogatógép gyakran zakatol, én pedig kizárólag biokozmetikumokat használok (a hiperérzékeny bőröm miatt), vagyis szerintem egészen jól állunk magunkhoz képest abban az ügyben, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Nem voltam mindig ennyire tudatos, de egy betegség miatt teljesen újra kellett gondolnunk a háztartást, és bár nem volt könnyű az átállás, mára megszoktuk a változásokat, és közben lassan, de biztosan kezdünk egészségesebben étkezni és átgondoltabban vásárolni. Mivel világéletemben az arany középutat jártam, nem áll szándékomban túlzásba vinni a környezettudatosságot a háztartás megszervezése során, hiszen egy kényelmes otthonban szeretnénk élni, ahol mindenki jól érzi magát, nem pedig egy hiper-szuper trendi zöld lakásban, ami nem jelenti azt, hogy nem kísérem figyelemmel az ebben a témában megjelenő könyveket, ezért nagyon kíváncsian vágtam bele Bea Johnson, a Zero Waste irányzat híres képviselője gondolatainak megismerésébe. Habár kicsit elrettentő lett a feladatok sora, amit el kell(ene) végeznünk ahhoz, hogy otthonunk teljesen Zero Waste, azaz hulladékmentes legyen, szerencsére az írónő folyamatosan hangsúlyozza, hogy hosszú évek alatt értek el családjával arra a szintre, ahogyan most élnek, másrészt pedig – nagyon szimpatikus módon – többször tudatosítja, hogy ez csak egy gyakorlati iránymutatás, mindenki azt válassza ki belőle, amit gondol, és a saját tempójában haladjon háztartása átalakításában. Mert nem nagy szavak által halad előre a környezettudatosság eszméje, hanem kis változatásokkal a család mindennapi életében. Időnként nekem túlságosan amerikai volt a stílus (dacára annak, hogy a szerző francia születésű, de már nagyon régen Kaliforniában él férjével és két fiával), de összességében nagyon tetszett a praktikus tanácsokra alapozott leírás, amelyben a szerző meglepő őszinteséggel osztotta meg velünk csetlését-botlását a témakörben, de pont ettől lett hiteles ez a könyv, hiszen ebből az derül ki, hogy akárki képes arra, hogy szinte teljesen hulladékmentessé tegye az otthonát.
A teljes kritika itt olvasható:
http://jusandcalzone.blog.hu/2018/05/18/konyvajanlo_bea…

Ildó P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

     Egy ideje fontolgatom, mivel járulhatnék hozzá egy kicsit is, hogy élhetőbb legyen a Földünk, mert sok apró dolog már egy nagyot tesz ki, minden számít ezen a téren. Az alapvető trükkökön túl, mint a bevásárlótáskák, ivókulacsok használata mellett megvarrtam végre a piaci bevásárló zsákocskáimat, egyre több eldobható termékre keresem az alternatív megoldást, és kíváncsian várom, hogy megnyisson Békéscsabán is a hulladékmentes bolt. De ezt a könyvet elolvasva rá kellett jönnöm, hogy nálunk még nagyon gyerekcipőben jár ez az életmód. Még ha a szándék meg is van, a rendelkezésre álló lehetőségek igencsak korlátozottak. A könyvben leírt változtatások pedig nem egy itteni életszínvonal teszi lehetővé.
     A sok jó tipp mellett azért vannak igen extrém javaslatok is. Illetve volt pár mondat, amin felszaladt a szemöldököm. Alapból a hulladékmentes életmód kiindulási alapelve, hogy csökkentsük a birtokolt dolgok mennyiségét, emiatt kisebb házba költöznek, épp egy feleakkorába, mint a korábbi, de könyörgöm, az is 140 négyzetméteres. Egy ennyire pazarló életmódból, mint amilyen a Bea családjáé volt, könnyű lejjebb adni.
     Bizonyos dolgok, mint a házuk bérbe adása, míg ők távol vannak, a papírkészítés, kevesebb irodai papírhasználat, kezdeményezés a boltok, cégek „átnevelésére”, olyan extremitásoknak számítanak, amelyek nem a közeljövőben fognak nálunk megvalósulni. De gondolatébresztőnek mindenképp nagyon jó a könyv, sok hasznos tippet ad, és valóban teljes körű képet ad arról, mivel jár egy ilyen életmód életvitelszerű alkalmazása.
     Úgy gondolom, hogy ha már csak néhány dolgot sikerül átemelnem az én életembe, már megérte elolvasni. De persze a végsőkig törekvés a hulladékmentes élet, aztán mindenki egyénileg haladjon ezen az úton, ahogy a könyv is javasolja.

konyvolvaso>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Jó összegzést nyújt arra, hogyan lehet a zero waste módszer szerint élni. Először végigvesszük a lakás részeit:konyha, fürdőszoba, hálószoba és ezekhez kapcsolódó anyagokat. Majd jönnek a takarítással kapcsolatos módszerek. Ezután a munkával és iskolával kapcsolatban teendők felsorolására kerül sor. És vajon egy zéro waste szemléletű esetén mit tudunk kezdeni az ünnepekkel, mit ajándékozzunk? Természetesen tárgyak helyett inkább élményre koncentráljunk. Nagyon örülök, hogy nálunk már ennyire elterjedt, hogy amit tudunk próbáljunk meg újrahasznosítani. Városban már sok helyn látni, hogy szelektiv gyűjthető a hulladék, így akár plázákban, szuper vagy hipermarketben vagy metróban is láthatjuk a 2-3 féle hulladékot szétválogatható konténereket.
Örülök, hogy megismerhettem ezen könyvet.
Habár néhány dolgot elég nehezen kivitelezhetőnek érzek vagy épp nehezen tudom elképzelni, hogy bevezessem, vannak hasznosítható információk is az általam már ismert dolgok mellett.
Aki hiper vagy szupermarketben vásárol az nem teheti meg, hogy az általa kiválasztott péksüteményt vászonba bugyolálva vigye a kasszához.
A túl környezetbarát tisztítószerek között, nem nyerte el a tetszésem amit magamra kellene kenni. Valahogy inkább a most bevált szappan helyett nem szívesen mosnám az arcom vagy mást meg és a hajamra sem kenném a leírt pépet sem.
Alapnak jó az elinduláshoz de mindenki személyre tudja szabni.

Arwen >!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Mint mindenben, itt is a mértékletesség lenne a kulcs. Bea azonban egy nagyon jómódú, pazarló életmódból átbillent egy még mindig jómódú, de extrémen minimalista életstílusba. Néha szerintem kicsit összekeveredett benne a zero waste és a minimalizmus. Szerinte pl. felesleges megtartani a diplomát, úgyis csak porfogó. Hát, ha már valaki x évig gürizik érte, akkor hülye lesz nem megtartani, még akkor is, ha fogja a port, és időnként le kell törölgetni. Rettentően felidegesítettek ezen fajta megnyilvánulásai. Én is minimalistának tartom magam, de azért a fontosabb tárgyi emlékeimet igenis elteszem, mert néha jól esik elővenni őket.

Sokszor volt olyan felfedezése a kedves hölgynek, ami egy szerényebb körülmények között élő magyarnak eléggé magától értetődő, és ilyenkor néztem, hogy neki erre kellett rájönnie? Ha nem lett volna ennyire sznob ez a könyv, akkor nem is rónám fel ezeket, de borzasztóan unszimpatikus nőnek tűnik a könyve alapján.

Volt benne pár jó tipp, amiket lefotóztam (pl. hogy allergiára egyél mézet mindennap – ezt ki is próbáltam ma, és tényleg segít valamelyest), de nagy részét már ismertem. Mindenesetre jó, hogy van ilyen könyv, csak kár, hogy nem tudott többet nyújtani.

Szivecskedo P>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Mivel tudom, hogy úgysem fogok róla hosszabb értékelést írni, pedig lehetne bőven értekezni róla, elmondom most gyorsan, ami épp bennem van. A könyv jó, de nem kiváló. Gyönyörű és jó illatú, de sok benne az elgépelés. Amerikai, így egy csomó dolog, hely, weboldal nem alkalmazható itthon, és sajnos csak nagyon minimálisan törekedtek a magyarosításra, kb. a Vaterában és a Jófogásban kimerült. A mindennapi élethez elég jól összefoglalja a dolgokat, de aki nem teljesen kezdő a témában (pl. én), az már hiányolhatja a következő fokozatot. Pl. házfelújítás, házépítés, és egyéb, nagyobb lélegzetű, nem a hétköznapi élethez tartozó projektek. Hogyan legyen minél környezetbarátabb? Mert pl. a szigetelés klassz, kevesebb a fogyasztás, de a hungarocell szigetelés is klassz? Ja, igen. Nem hiszem el, hogy kijött ez a könyv úgy, hogy a mikroszálas törlőkendőt megjegyzés nélkül hagyták. A mikroszálas törlőkendő nem környezetbarát alternatíva! Mikroműanyagok szakadnak le róla mosáskor. Meg műanyag, amúgy is. Alapvetően hiányolok egy szakértői átolvasást és sok-sok megjegyzést, magyar vonatkozást. Ezekért 3,5 csillag az 5-ből.
Ja, és van benne pár klassz sk smink tipp is, de újra rájöttem, mennyivel egyszerűbb így nekem, hogy nem sminkelek :D
Ó és még valami. Szegény Bea Johnson-nak mutassa be valaki a No poo közösséget! A no poo nem merül ki a szódabikarbóna+almaecet kombóban. Nem egyenlő vele. Biztos találna magának megoldást. (Nekem pl. a tojássárgája jött be és a háztartási ecet.)

3 hozzászólás
Zimmermann_Zita>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Azt már szerintem senkinek nem kell hosszasan magyarázni manapság, hogy nagy bajok vannak környezetvédelmi szempontból, a klímaváltozás már nem csak egy fenyegető álhír, amit lehet, hogy csak a tudósok találtak ki, és egyébként is még messze van, a tengerekben szinte több a műanyag, mint a hal és vadon élő állatokkal lassan már csak az állatkertekben találkozhatunk. Az emberek nagy részét ez persze rossz érzéssel tölti el, de sokan hajlamosak lemondóan legyinteni, hogy amíg kormányzati szinten nem történik változás, a kisemberek úgysem tehetnek semmit.
A jó hír, hogy ez nem igaz. Bea Johnson könyve ebből a szempontból nagyon fontos: bemutatja, hogy az otthonunkban, a hétköznapjainkban, sok kis döntésünkkel igenis csökkenthetjük környezetterhelésünket és az általunk termelt hulladék mennyiségét. És ha egyre többen gondolkodunk és cselekszünk így, a világ is pozitív irányba fog változni.
Jómagam már kb. két éve építgetem be az életembe tudatosan a zero waste alapelveket, tehát a könyvben szereplő ötletek nagy része már ismerős volt, de így is abszolút megérte elolvasni. Kezdőként pedig szinte minden megtalálható benne, amit a hulladékmentes életmódról tudni érdemes. Nem kell megijedni a feladattól, a szerző is hangsúlyozza, hogy nem kell mindent azonnal és egyszerre megváltoztatni az életünkben, kis lépésekben haladva juthatunk el az egyre zöldebb háztartásig.
Fél csillagot azért vontam le az értékelésből, mert voltak fordítási és helyesírási hibák, valamint elég sok olyan dolog (pl. honlapok), amelyek specifikusan amerikaiak (ezekhez esetleg lábjegyzetben fel lehetett volna tüntetni magyar alternatívákat). Aki szeretne jobban elmélyedni a témában, és a „magyar valóságban” is működő ötletekre kíváncsi, annak ajánlom még Tóth Andi: Dobd ki a szemetest! c. könyvét, Kump Edina blogját (hulladekmentes.hu), valamint a „Háztartásom hulladék nélkül” Facebook csoportot.

Attila_Saw>!
Bea Johnson: Zero waste otthon

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Nem is tudom, milyen tartalomra számítottam, amikor megtudtam, hogy milyen témával foglalkozik ez a könyv. Az egyik legpozitívabb tulajdonsága a könyvnek, hogy az Bea gördülékenyen írt, amivel sokkal könnyebben tudja közvetíteni az Olvasók felé, amit üzenni szeretne. Nem tagadom, olvastam pár jó tippet, amik megtetszettek, és ami még szintén növelte a könyv értékét, az a motivációm növelése volt. Ezek ellenére sajnos ki kell jelentenem, hogy vagy az Írónő véleményét tartottam néha túlzásnak, vagy csak az én kapacitásom nem bír el ilyen szintet. Ha az utóbbi, akkor sincs probléma, hiszen mindenki a maga tempójában halad a jobb életmód felé. Tiszteltem benne, még ha olykor képmutatóan viselkedett, őszintén felvállalta egykori butaságát. Pozitívan észleltem, hogy ahhoz képest amennyit neki kellett változtatnia az életvitelében, talán nekem kevésbé van szükségem annyi energiabefektetésre a változtatás nagyságához. Amit sajnálok, hogy hiába a több jó tipp megosztása, a hazai területeken még nem minden kivitelezhető.
Néha túl monotonná vált az írásmódja a sok ismételgetés miatt, de igazából ez is erősíti az elveit, amit nem győz az olvasóinak hangoztatni. Remélem, hogy a jövő úgy alakul majd, hogy kedvezőbben tudjuk formálni a környezettudatos életmódunkat.


Népszerű idézetek

TiaRengia I>!

A kézi aprítás nem csak gyorsabb (mint elmosni egy nagyméretű gépet), de sokkal érzékibb is. Az étellel történő fizikai kontaktus az egész folyamatot élvezetesebbé teszi.

71. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

4 hozzászólás
Könyveslány P>!

1. utasítsd vissza
2. csökkentsd
3. használd újra
4. hasznosítsd újra
5. komposztáld

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Könyveslány P>!

Csak emlékeztesd magad arra, hogy minden, ami az otthonodon kívül marad, azzal később nem kell foglalkoznod.

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Joditti>!

Ha kevesebb dologgal élsz együtt, nem fosztod meg magad semmitől, inkább gazdagabbá teszed az életed.

66. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

ppeva P>!

Az előre gyártott termékek ugyan kényelmet nyújtanak, de ennek az az ára, hogy közben eltávolodunk az elkészítés folyamatától. Minél kevesebb dolgot készítünk el mi magunk, annál inkább függünk a gyártóktól. Elveszítjük a kapcsolatot azokkal az alapokkal, amik egykor a szabadságot és a túlélést jelentették. Amikor megpróbáljuk megérteni a jelenlegi környezeti válságot a körülöttünk lévő dolgok fényében, sokszor arra jutunk, hogy a megoldásokért „vissza kell térnünk az alapokhoz”. Az internet és közösségi média világában a házi készítésű termékek együttműködésre és tudásmegosztásra ösztökélnek, ezenkívül segítenek a generációk közötti távolság és a kulturális megosztottság áthidalásában is. A tudásmegosztásnak köszönhetően újra megélénkült a kapcsolatom az édesanyámmal, miután a földrajzi távolság elválasztott minket egymástól. Az anyósommal pedig szorosabbá vált a viszonyunk, holott korábban kulturális különbségek választottak el bennünket egymástól. És remélem azt is, hogy a gyerekeim és az ő gyerekeik is hasznát veszik majd ennek a tudásmegosztásnak (…)

62. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

Könyveslány P>!

Ez az életmód pontosan arról szól, hogy tárgyak helyett élményekkel töltsük meg az életet.

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

ppeva P>!

(…) hogy mindent kipakolunk a konyhaszekrényből (az élelmiszereket is), és csak azt tesszük vissza, ami átvészeli az alábbi kérdéseket:
– (…)
Rendszeresen használom? Az elmúlt hónapban használtam ezt a tárgyat? Ha nem vagy biztos benne, írd rá a mai dátumot, és tedd vissza a szekrény mélyére. Ha egy hónapon belül nem nyúlsz hozzá, akkor ajándékozd el. De ne verd át saját magad: nem ér még ma este használni a fondükészletet csak azért, hogy ne legyen igazam. Add oda valakinek azt a fondükészletet és minden olyan konyhai eszközt, ami csak porfogónak jó.

67. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

gjudit8 >!

Fogyasztóként elképesztő hatalmunk van. A túlélésünk a bevásárlásokon és a tengernyi termék heti (náha napi) szintű újratöltésén múlik, és a döntéseink képesek népszerűsíteni vagy lefokozni a gyártókat és élelmiszerüzleteket, az élelmiszerek csomagolása vagy minősége alapján. Hogy höl költjük el a kemény munkával megkeresett pénzünket, az értékítéletünket is tükrözi, mert nem mindegy, hogy melyik üzletből töltjük fel a kamránk polcait. Mert végtére is,ha valakinek forgalmat csinálunk, annak implicit módon a következő üzenetet közvetítjük: „A boltod kielégíti minden igényemet, és azt akarom, hogy virágozzon!” A pénztárcánkkal szavazunk azáltal, hogy elkerüljük a pazarló csomagolásokat és helyette a helyi és organikus termékeket részesítjük előnyben. Azt tapasztalom, hogy a kimért áruk vásárlása kielégíti ezeket a kívánalmakat.

80-81. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

gjudit8 >!

A természeti kincsek vészesen fogynak, mégis vesszük a kőolaj-alapú termékeket. A gazdaság gyenge, mi pedig külföldi termékekkel kényeztetjük magunkat. Az általános egészségünk romlik, ennek ellenére feldolgozott élemiszerekkel tömjük magunkat, és toxikus termékeket viszünk haza. Amit elfogyasztunk, az közvetlen hatással van a természetre, a gazdaságra és az egészésgünkre. Azáltal, hogy támogatunk bizonyos gyártási folyamatokat, azt az üzenetet közvetítjük, hogy még többet gyártsanak belőle. Más szóval a vásárlással voksolunk, és a mindennapi döntéseinknek súlya van. Rajtunk múlik, hogy ártunk vagy jobbá tesszük a társadalmunkat.

25-26. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet

gjudit8 >!

Az egyszerűsítés nem csak arról szól, hogy elpakoljuk a dolgainkat. Hanem arról, hogy teret teremtünk az életünkben, az intecióinkban és a szívünkben – írja Kim John Payne, a Simpicity Parenting (Az egyszerű gyereknevelelés) írója.

257. oldal

Bea Johnson: Zero waste otthon Kevesebb hulladék, egyszerűbb élet


Hasonló könyvek címkék alapján

Kate Turner: Zero waste konyha
Gulyás Emese (szerk.): Tudatos vásárlók könyve
Varga Éva (szerk.): Hétköznapi kalauz
Boldizsár Ildikó (szerk.): Mesék a csodakertről
Tóth Andi: Dobd ki a szemetest!
Nagy Réka: Ökoanyu
Roger Scruton: Zöld filozófia
Vásárhelyi Judit (szerk.): Magyarország Öröm és Bánat Térképe
Kovács Kinga: Ha nem lenne, ki kéne találni
Takács-Sánta András: A közlegelők komédiája