Porlik, ​mint a szikla 130 csillagozás

Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Ilont ​és két testvérét egészen a magyar fővárosig menekíti Székelyföldről az édesapjuk. Talán az emlékek elől, hogy feledni tudják a borzalom éjszakáját, hogy végre elhallgattassák az ablakba újra és újra leszálló, halálhírt hozó kuvik hangját. Az ország gyásznapját követő hajnalon, a félrevert harangok zúgása közepette hagyják el az ezeréves „szülőhazát”. De nemcsak ellehetetlenített életük roncsait viszik magukkal a szekéren, hanem egy súlyos családi titkot is a szívükben.

Ilon mélyre, nagyon mélyre temeti a titkot és a múltat, évtizedekig nem beszél róla. Sem a lányának, sem az unokájának, Amandának. Akit egyébként nem is érdekel a család története, nem akar tudni a múltról, lázad a hagyományok ellen. Sikeres, jól kereső közgazdászként csak a jelenben, s csak a pillanatnak él. Aztán a városszéli villa mellett lakópark nő ki a földből, új emberek érkeznek, új ismeretségek kötődnek, új barátságok szövődnek, kizökkentve Amandát megszokott, uniformizált életéből. Egy napon… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2017
272 oldal · ISBN: 9789634751717
>!
Jaffa, Budapest, 2017
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634750024

Enciklopédia 9


Kedvencelte 32

Most olvassa 14

Várólistára tette 126

Kívánságlistára tette 102

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Csoszi>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Gyönyörű történet, és fájdalmasan szomorú. Nem tudom, mikor lettem ennyire szentimentális, de olvasás közben többször is eleredtek a könnyeim. Az esetek nagy részében nem szoktam rájönni a csavarokra, titkokra, krimi esetén az elkövető személyére. Itt kb. a felénél leesett, hogy mi lehet a családi titok. spoiler A cselekmény előrehaladtával, ahogy fokozatosan tárult fel a múlt, úgy vált számomra egyre izgalmasabbá a könyv.

Mariann_ P>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Az első sorok elvarázsoltak, annyira olvastam volna tovább ezt a szálat, de sajnos ebből alig jutott később a könyvbe.
A gyökerek kutatását ugyan szeretem, de ez időnként kibogozhatatlannak tűnt a rokoni kapcsolatok terén.
Teljesen elvesztem az időben, miközben ugráltunk a jelen, a múlt és a régmúlt között.
Voltak részek, amelyek igazán tetszettek és voltak olyanok, amiknél alig vártam, hogy a fejezet végére érjek.
A végére helyére került minden, nem volt rossz könyv, ezt most kevésbé lelkesen olvastam.

Madama_Butterfly>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Első könyvem az írónőtől, de biztosan nem az utolsó.
Néhol picit rózsaszín, néhol picit cukormázas, ám valahol mégis megindító és elgondolkodtató történet, nekem nagyon tetszett. Erdély, és ezen belül a székelyek 20. századi történelme és története a mai napig nagyon fájó pont sok magyar számára, a szerzőnek mégis emberi sorsokon keresztül úgy sikerült ezt a sötét történelmi korszakot bemutatnia, hogy értjük azt, hogy ki miért döntött a maradás, illetve adott esetben a menekülés mellett.
Erdély tényleg ilyen, és sajnos már tényleg nem ilyen napjainkban. Ilyen, mert az emberek, a szűkebb környezet és a falvak ilyenek. Nem ilyen, mert a globalizáció és az idő lassan felőröli azt, aminek a lényegét ez a könyv is megfogalmazza. Ez az – az összetartozás, a múlt ismerete és tisztelete, a hagyományok, a jelen és a múlt összehangolása – amiért a magunk szűk kis környezetében (függetlenül attól, hogy éppen hol élünk és honnan jöttünk) küzdeni kell.

robinson>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Kellemes olvasmány, néhol idillien rózsaszínbe fulladó történet, komoly drámák ábrázolása nélkül. Csak a felszínt mutatja, de érdemes megismerni az összetartozás és a múltba nyúló gyökerek eredetét.
https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/01/porlik-mint-szikla.html

Ács_Milán>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Nem olvastam még az írónőtől és annak ellenére, hogy ez a történet nem tudott teljes mértékben elvarázsolni, azért a jövőben a második esélyt is megszavazom valamelyik más regényének.

Vegyes érzéseim vannak a regénnyel kapcsolatban. Voltak részek, amelyek igazán tetszettek és voltak olyanok, amiknél alig vártam, hogy a fejezet végére érjek.
Amik igazán tetszettek, mert olvasmányosak és érdekesek voltak, azok nem más részek, mint az öregek (Amanda nagymamája és Simon tata) által elmesélt régi történetek. Számomra elég lett volna, ha az egész regény csak az ő visszaemlékezéseikről szólt volna.

A fiatalabb szereplőket, Amandát és Pétert nem igazán éreztem közel a szívemhez. Nekem ez a kettejük között kialakult szerelmi szál sem hiányzott volna a történetből. Tulajdonképpen már az első találkozásuktól kezdve számítani lehetett arra, hogy mivé alakul a kapcsolatuk.
Sokkal jobban hiányzott az, hogy Erdély varázslatos tájairól olvassak még többet.

Jó néhányszor elvesztettem a fonalat egyes szereplők vonatkozásában. Többször előfordult, hogy nem igazán tudtam hova tenni, kihez kapcsolni az adott szereplőt, akiről szó volt.

A fentiektől függetlenül, egy olvasásnak megfelelt, újraolvasni biztosan nem fogom.

Babó_Buca P>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Ez egy regény önmagunk és gyökereink megtalálásáról, a magyarságról és a családról. Ugyan lehetett volna benne több múltbéli esemény leírása, de ettől függetlenül nagyon szerettem mind a történetét, mind a helyszínt és a karaktereket. És olyan jó volt, hogy nem a szerelmi szálra ment rá az írónő, mert sokkal fontosabb volt benne a nők sorsa.

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2021/06/a-kovasz-o…

1 hozzászólás
PTJulia P>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon című műve pont jó bevezetés volt Bauer Barbara nagyszerű regényéhez. Vagy ez a regény lehet kedvcsináló Trianon tragédiájával való bővebb ismerkedéshez. Mert ilyen művekkel érdemes közel hozni magunkat a 100 éve történtekhez, nem legyinthetünk rá. Bevallom, kamaszként én is a kamasz Amandához hasonlóan legyintettem az egész Trianonra mondván, régen volt, minden háború után szívás a veszteseknek, hát így jártunk, amúgy is abszolút irreális ebből bármi revíziót követelni ennyi év után. Aztán megismerkedtem a férjemmel, és elkezdtem vele Felvidékre járni, műemlékeket nézni, sorsokat hallgatni. Elolvastam még ezt is , és kezdett derengeni, hogy itt nem szimplán háborúvesztés miatti területvesztés, hanem eleve egy háborúba kényszerítés, és utána a szokásosnál is nagyobb és kegyetlenebb szivatás történt. De a teljes megértéshez Ablonczy könyve vitt el, és Bauer Barbara regénye segített átérezni.
Itt az unoka nyomozása kapcsán egy család tragédiája bontakozik ki, akiket mind az első, mint a második világháború, s közte Trianon is alaposan megtépázott. S persze a titkaik, amelyek létét majd a könyv végén ítélhetjülk meg, hogy helyes volt-e így dönteni, vagy esetleg másképp kellett volna. Mindenesetre van izgalom és érdekesség is bőven. de ennél még fontosabb, hogy szinte a bőrünkün érezhetjük a történelemórán talán unalmasnak tartott 20. századi magyar történelmet. Azt, hogy Trianon valóban mennyire igazságtalan volt, és mennyi ember, mennyi család életét tette tönkre egyik napról a másikra.
Revíziónak nyilván nincs már helye, az uniós szabad határok adnak némi gyógyírt a sebekre, segítik a kapcsolattartást, a megismerést. Merjünk újra Nagy-Magyarországban gondolkodni, ha nyaralást tervezünk (ha nem is most, de a Covid után), sok-sok csoda vár ránk, és sok helyen bizony a magyar nyelvet is használhatjuk (a Székelyföldre látogató Amandának ez először meglepő volt), hiába vagyunk már egy másik országban. Lassan kész lesz pl a Budapest-Kassa autópálya, csupán 3 óra, és máris új kalandok kapujában állhatunk. (És mennyi jó példát tudnék még mondani…)

3 hozzászólás
KönyvMoly_1989>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Szépen megfogalmazott gondolatokkal találkoztam Bauer Barbara regényében. Ez volt az első könyvem az írónőtől és nem csalódtam benne. Egy békebeli családregény, történelemmel, drámával és egy csipet szerelemmel, rendkívül igényes köntösbe bújtatva. Kicsit Fábián Janka könyveit juttatta eszembe, kellemes kikapcsolódás volt.
Fogok még olvasni a szerzőnőtől.

Szösszenet P>!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Szívem csücske lett ez a regény is. Talán személyes okok miatt is, hisz székely vér csörgedezik az ereimben. Első könyve volt az írótól, és teljesen magával ragadott.
Egy család történetén keresztül mutatja be Trianon utáni helyzetet Erdélyben. Szomorú és tragédíával teli sorsok, döntések, melyeket felfogni is nehéz.
Külön tetszett, hogy párhuzamosan ír a szerző a múltról és jelenről, hisz a végére összeértek a szálak, napvilágra kerültek a titkok és megértésre kerültek a kérdések. És Amanda végül hazatalál szívében -lelkében.
Csodálatos a természet, de még csodálatosabb az ember, mert túléli, felülkerekedik a szörnyűségeken és hitet ad!
Ady Endre gondolata jutott az eszembe olvasás közben: „ Ember az embertelenségben. ”

Trixi >!
Bauer Barbara: Porlik, mint a szikla

Sokáig tipródtam azon, hogyan is értékeljem ezt a könyvet, mert rengeteg ilyen jellegű történetet olvastam már. Többé-kevésbé ilyen felépítéssel, történetvezetéssel, mondanivalóval. Ahol törvényszerűen megjelennek a történelmi múltba ágyazott, homályba burkolózó titkok. Tehát túl sok újdonságot nem vártam. Mégis a legjobb pillanatban találhatott meg a könyv, mert a hibái ellenére is olyan léleksimogató pluszt kaptam, amit írói véna híján nem tudok szavakba önteni. Csak annyit tudok mondani: Köszönöm!


Népszerű idézetek

Hóvirág72>!

Tényleg mindig van remény. Ráadásul az élet néha olyan megoldásokat produkál, amilyenekre a legvadabb álmaidban sem gondolsz.

145. oldal

2 hozzászólás
robinson >!

A székely ember olyan, mint az öreg tölgy, a magyar, mint a vándormadár.

105. oldal

1 hozzászólás
robinson>!

– Ki halt meg? – kérdeztem.
– Az ország – felelte apám.

20. oldal

Babó_Buca P>!

Ismerd meg a múltad, éld méltósággal a jelened.

50. oldal

Andee_Sis>!

– Állítólag élt egyszer egy nagyi, aki elhitte, hogy az unokája jóllakott.

194. oldal

robinson>!

– Mire gondolsz, Mamuska?
– A himnuszunk szavaira. Porlik, mint a szikla.

57. oldal

robinson>!

Mindenkinek a saját sorsával kell megküzdenie.

98. oldal

Andee_Sis>!

Mi sem sejtettük, mi vár ránk, de a félelem olyan megszokottá vált, hogy képesek voltunk együtt élni vele.

85. oldal

Hóvirág72>!

– Sosem tudhatod, mit hoz az új nap. Az egyetlen dolgod, hogy higgy abban, amit igazán szeretnél. Akkor mindent megtettél.

99. oldal

robinson>!

Egyszerűen végig kellett mennie az úton. És a nagymamája hangja végig ott csengett a fülében. Ő fogta a kezét, irányította a tekintetét.
Nélküle képtelen lett volna rá.

18. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dragomán György: Máglya
Náray Tamás: Zarah
Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye
Kristin Hannah: Fülemüle
Szabó Magda: Pilátus
Belinda Alexandra: Flamenco Párizsban
Roy Jacobsen: Fehér tenger
Fábián Janka: Emma évszázada