A magyar tanító helyzetéről, életéről szóló neveléstörténeti tanulmányok az 1901-es év eseményeit teszik középpontjukba. A tanító hétköznapi, szakmai világának történéseihez a megszilárduló közoktatási rendszer, a gyermekvédelmi törvény, az erősödő gyermek-tanulmányi mozgalom kapcsolódik.
Magyar tanító, 1901 1 csillagozás
Várólistára tette 1

Kiemelt értékelések


Remek tanulmányok a Magyar tanító című lap 1901-es évfolyamának feldolgozásából. Képek a tanítóság akkori életéről, munkakörülményeiről, egyesületi és politikai szerepvállalásáról. Engem egészen megdöbbentett, milyennek írták le a falusi iskolákat – az ázott gubákból, a mosdatlan kis testekből a kályha melegével felszálló sűrű szagokra eddig sosem gondoltam, Móra kisiskolái olyan idillikusak voltak, a szegénységgel együtt is…
Van néhány fotó korabeli tanítókról- mind egyenes derekú, hetyke bajszú férfiak, remekül mutatnak ünneplő ruhájukban. Először felsóhajtottam, micsoda fess férfiak, milyen jó lehetett a feleségüknek lenni- aztán meg arra gondoltam, egyáltalán nem biztos, hogy szellemi társának tekintették az asszonyukat, könnyen lehet, hogy nagyra becsülték főztjüket, de nem osztottátok meg velük a világ komoly dolgait… Úgy érdekelne, milyen emberek lehettek.
Népszerű idézetek




Vétkezik önmaga ellen az a tanító, karvezér, községi- és ifjúsági dalárda, mely meg nem veszi az ifj. Fövenyessy Bertalan ref. orgonista által szerkesztett és kiadott daloskönyvet. Tartalmaz: 102, férfikarra írott remek szép dalt. Kiállítása csinos, – metszése, nyomása tiszta, világos, – papírja rendkívül finom, – ára olcsó: egy korona. Szövegkönyv hozzá, mely a 2-ik, 3-ik stb. verseket tartalmazza, külön 20 fillér. Kapható a szerkesztőnél, Abauj-Szikszón. Tessék próbarendelést tenni.”
129. oldal




Az idei [1901.] népszámlálás eredménye csak hónapok múlva lesz ismeretes.
Egy nagy eredménye azonban már most ismeretes: a nagy szegénység látása, észrevevése a népszámláló biztosok részéről. S ez az eredmény éppen nem kicsinylendő, tudván azt, hogy a biztosok nagyobbára néptanítók, akik működésük körében hasznát vehetik tapasztalataiknak. A szegény emberek húsz-huszonnégyen laknak egy kis oldalszobában. Két-három-négy család. Férfiak, nők, serdülő fiúk és lányok, gyermekek vegyesen… Ennyi sok embernek olyan kis helyen külön alvó helye sem lehet. Annyi ágy, a mennyi kellene, nem fér a szobába. Jó, ha egy-egy családnak egy-egy ágya helyet talál abban a sarokban, a melyben egyéb csekély czók-mókja elkülöníttetik… Hogy ilyen lakásokból tisztán tartott gyerekek nem jöhetnek iskolába, az is világos, hiszen az ilyen és valamivel jobb szükséglakásokban annyi helye sincs a gyermeknek, a hová rongyos ruhácskáját letegye. Azért is elkéshetik, mert a sok rongy közül hamarjában nem tudja kiválasztani a magáét… A szegénységgel küzködő család gyermekének sem ruházata, sem könyve és írószere nem lehet kellő rendben, hiszen nincs helye a hol azokat rendben tartsa…. Több szeretetet, több gyöngédséget, kevesebb szigort kell a társadalomnak ezen szerencsétlenjei iránt tanusítani. Nem kell valami nagy dolgot csinálni abból, ha néha elkésik, inkább édesgetéssel, mint büntetéssel kell a rendes iskolalátogatásra szoktatni, a házi feladatokat pedig a szegényebb nép lakta külső területeken meg kell szüntetni mindenütt.
Általában az észlelt nyomor és ínség arra sarkalljon bennünket, hogy foglalkozzunk a szegény-nevelés nagy problémájával…
122. oldal




Folyó hó 9-ikén Szegeden a Kass-vigadóban 140 terítékű fényesen sikerült lakoma volt abból az alkalomból, hogy Vass Mátyás szegedi tanító, az ismert nevű pedagógus és pedagógiai író nyugalomba vonult. Vass Mátyás 42 éven át szolgálta a magyar oktatásügyet ritka odaadással és hazafisággal. A lakomán melyen Szeged város és Csongrád vármegye tanár-tanítósága, nemkülönben a társadalom is szépen volt képviselve, számos felköszöntő hangzott el, melyekre az ősz tanférfiú meghatóan válaszolt.
126. oldal




A Ferencz József Tanítók Háza javára Molnár Mihály bács-topolyai kartársunk az ottani ifjakkal tánczczal egybekötött műkedvelő előadást rendezett, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg kitűnően sikerült. A műkedvelők nagyon ügyesen, a »Vereshajú« cz. Népszínművet adták elő, a tiszta jövedelem 100 K. volt, melyet Molnár kartársunk már be is küldött az Eötvös-alap pénztárába. Követésre ajánljuk ország-szerte, hogy gyarapodjék a »mi házunk« jövedelme.
127. oldal




A tanító a társadalomban élvén, először is példás illedelmes magaviselettel kell bírnia, melyet elméletileg az e czélra írt könyvekből, gyakorlatilag pedig a kiválóbb személyekkel való többszöri találkozás, társalgás, a kartársi és társasági összejövetelek alkalmával sajátíthat el. Az emberektől azonban nem csak jót, hanem rosszat is tanulhatunk, ezekre nézve a tanító elég ügyes és tapintatos legyen, hogy a jót megtartsa, a rosszat pedig megvesse. A tanító tartsa szem előtt azt, hogy az egész társaság szeme – melyben forog – reá van szegezve és minden hajlamát avagy cselekedetét elítélik, a legtöbbször kímélet nélkül…
A tanító a nyilvános helyek nagyon gyakori látogatásától óvakodjék, különösen azoktól, a melyek hivatásával ellenkeznek. A tanító legyen erkölcsös, ne legyen gőgös, ne kérkedjék tudományával és ne nézze le a tapasztalatlanabb egyéneket, mert ha mindenki annyit tudna, mint ő, akkor az ő tudománya szükségtelen. A társaságban minden lépésének legyen határozott iránya, és igyekezzék azon egyének figyelmét magára vonni, kik az iskola jövőjéről gondoskodnak…
123. oldal




Folyó hó 9-ikén Szegeden a Kass-vigadóban 140 terítékű fényesen sikerült lakoma volt abból az alkalomból, hogy Vass Mátyás szegedi tanító, az ismert nevű pedagógus és pedagógiai író nyugalomba vonult. Vass Mátyás 42 éven át szolgálta a magyar oktatásügyet ritka odaadással és hazafisággal. A lakomán melyen Szeged város és Csongrád vármegye tanár-tanítósága, nemkülönben a társadalom is szépen volt képviselve, számos felköszöntő hangzott el, melyekre az ősz tanférfiú meghatóan válaszolt.
126. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kiss Péter: Az egri érseki Líceum történetéből ·
Összehasonlítás - Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet 77% ·
Összehasonlítás - Nagy Sándor – Bencédy József – Kiss Árpád – Ágoston György: Pedagógiai lexikon I-IV. ·
Összehasonlítás - Falus Iván – Kelemen Elemér (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2005. ·
Összehasonlítás - Szabó Miklós: Az orosz nevelés története (988-1917) ·
Összehasonlítás - Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek ·
Összehasonlítás - Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Fehér Anna ·
Összehasonlítás - Tábori Kornél: Pesti élet ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Annuska 81% ·
Összehasonlítás