A ​névtelen királynő 74 csillagozás

Basa Katalin: A névtelen királynő

Basa Katalin urban fantasyja a népmesékből nőtt ki, a magyar népi hitvilág a gyökere. A tündérek a vízben élnek, átkokat szőnek, a boszorkányok saját, fekete útjukat járják, a táltos pedig a Nap fiaként egyensúlyra törekszik, mert az emberek világában rendnek kell lennie. Ám ez a rend felborul, amikor a bosszúvágytól megkeseredett tündérkirálynő ki akar törni a börtönéből – ahová a gyermekei zárták – azért, hogy árvizet támasszon. A hírre egyik leszármazottja hazatér Budapestre, de ahhoz, hogy kiigazodjon a jelenben, előbb fel kell derítenie a múltját. Milyen jövő várhat Lonára, akiben a tündérek és az emberek ereje egyesül? A mesék igazságát neki is meg kell tanulnia – először is, a gonosz létezik; másodszor, a gonoszt le lehet győzni; harmadszor pedig a gonoszság legyőzéséhez nem kell szépség vagy gazdagság, csak egyvalami: jósággal teli szív. A kötetet és a borítót a szerző linómetszéssel készült illusztrációi díszítik.

Eredeti megjelenés éve: 2020

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Underground, Hédervár, 2020
326 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156191151 · Illusztrálta: Basa Katalin
>!
Underground, Budapest, 2020
326 oldal · ISBN: 9786156191168

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Tündér Ilona


Kedvencelte 10

Most olvassa 5

Várólistára tette 144

Kívánságlistára tette 153

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

dontforgettosmileandread P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Először szeretném megemlíteni azt a csodálatos borítót és illusztrációkat, amivel ez a könyv büszkélkedhet (mindez szintén az írónőt dícséri)! Azért ez már ad egyfajta alaphangulatot és örömmel veszi a kezébe az olvasó.
Nos, bevallom nekem ez a könyv egy nagy kilépés volt a komfortzónámból, hisz elég kevés fantasy könyvet szoktam olvasni.
Viszont azt kell mondanom kellemes meglepetés volt ez az urban fantasy. Egy nagy wow érzés kerített hatalmába! Járt az agyam közbe rendesen. Ugyanakkor megjelent benne a kedvenc hármasom: krimi, humor, csipet romantika. A lapok pedig csak pörögtek, nagyon olvastatja magát. Itt nincs olyan, hogy na most 50 oldalt fogok olvasni egyszerre. Készülj, mert lesz az háromszor ennyi is, együltő helyedben.
A könyv által egy teljesen új világba repülünk, mégsem érezzük ezt annyira kívülállónak. Hiszen rengeteg az ismerős alak: mesebeli szereplők, utalás a Csongor és Tündére, Magyar Ilona – Lonka, Mesemátka (mese, mese, mátka, fekete madárka) / tetszik ez a játék a régi nagy mese alakjaink nevével/ Tündér Ilona és Árgyélus, valamint Wesselényi Miklós is említést kap. Így rögtön nem éreztem magam annyira kívülállónak ebben a kivételes világban.
No meg a helyszínek, kedves fővárosunk, Budapest is egy teljesen új köntösben jelenik meg. Annyira magyar, annyira nekünk szól és mégis egy olyan világ tárja ki előttünk a kapuit, ami még nekünk magyaroknak is újat tud mutatni.
A népi énekek, a mesebeli tulajdonságokkal felruházott szereplők pedig csak emelnek a színvonalon. És még egyszer hadd említsem meg a fejezetek és jelenetek közé beékelt díszes rajzokat, amiről nekem valamiért a hagyomány őrzés, illetve a tájházak hangulatát hozta meg.
A történetről magáról, illetve az olvasmányélményről annyit tudok mondani, hogy izgalmakban fantáziában nincs hiány, aki nem hiszi, járjon utána.
Köszönöm, hogy olvashattam, tegyetek így Ti is!

3 hozzászólás
Rituga P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Elmondhatatlanul örülök, hogy utazókönyvként elolvashattam ezt a történetet. Egy bánatom van csak: hol a folytatás??? Eddig egyetlen olyan szerzővel találkoztam, aki tökéletesen tudta a jelent ötvözni a mesék és mondák varázslatos világával. Ebben a történetben hasonló hangulatot éltem át, aminek nagyon örültem, mert igazán különleges, egyedi élményt ad. A cselekmény izgalmas, fordulatos, igazából le sem tudtam tenni a könyvet, annyira beleéltem magam. A páratlan hangulatot fokozta, hogy a szerző saját illusztrációi szerepelnek a kötetben. Nagyon tetszett, csak azt bánom, hogy nem olvashatom máris tovább.

1 hozzászólás
Chöpp >!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Kellett egy kis idő, mire összeszedtem magam, hogy értékelést írjak.
Először is: Hála a Magasságosnak (és az írónőnek), hogy a tündérek olyanok, amilyenek, mert éppen ilyennek szeretem őket. Épp olyanok ők, mint az angyalok: gyönyörűek és félelmetesek, akár a megszelídíthetetlen természet (eső és vihar, szellő és hurrikán, csermely és pusztító ár). Ne keresztezd az útjukat, vagy A Hetedik Te magad légy! Talán gyermekkoromban voltak csak naiv ifjonti illúzióim felőlük. De így jó. Így szeretem. A Tünde nép hatalmas, felséges és kiszámíthatatlan.
Másodszor: A magyar mesevilág, Atyaég, de Végtelen és varázslatos, és onnan hajt ki ez a csodairomány a gyökeréből! Világfából, Életfából kimosolygó gyönge kis hajtás. Remélem nő még, erősödik, terebélyesedik és Csodafává válik. Talán kőris lesz, mint Az a Régi. Vagy valami ágas-bogas Névtelen, tele az Ősök Szellemeivel és Mesetudó szelek simogatják majd, hogy hallja akinek füle van, és lássa, akinek szeme van, hogy milyen mély a meséknek kútja, tava, tündérvizei…
Harmadszor: Csodálatosak az illusztrációk! Elképesztő egységet alkotnak a történettel!

2 hozzászólás
BeliczaiMKata>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Köszönöm, hogy utazókönyvként hozzám került és elolvashattam!
Mit is mondhatnék? Jó lenne olvasni a folytatást, vajon szereplőink sorsa hogyan alakul. Mert bőven van még itt kaland és izgalom, úgy sejtem.
Nagyon tetszett, hogy ennyire „magyar” a történet, a mesék, mondák világával, hagyományokkal, valós háttérrel, történelmi vonatkozásokkal, helyszínekkel.
Olvasás közben néha elgondolkoztam azon, hogy milyen lenne filmvásznon a történet?! Sok dinamikus jelenet volt, hm…
A grafika is az írónő munkája, le a kalappal!
Remélem hamarosan megismerjük a folytatást!

eenca P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Ezt a könyvet itt „találtam” moly.hu-n méghozzá a Borítómánia zónában és első ránézésre szerelem volt, mert letisztult, fekete-fehér de mégis valahogy annyira különleges. Már akkor azt kívántam, hogy legyen olyan a történet, amit szívesen el is olvasnék. Amikor elkezdtem olvasni a fülszöveget rögtön megvett kilóra az urban fantasy ami népmesékből nőtt kis és a magyar népi hitvilág a gyökere leírás.
Ami még nekem egy plusz élmény, hogy lehetőségem volt az írótól közvetlenül megvásárolni a könyvet méghozzá dedikáltan!

Mivel ilyen gyönyörű a könyv kívül és belül is, olvasás előtt átlapozgattam és rögtön megakadt a szemem a Vége, folytatása következik résznél. Ezzel mostanában hadilábon állok, de gondoltam majd ha elolvastam meglátjuk mennyire szeretném én azt a folytatást, és már most előre elárulom, hogy nagyon szeretném ha mielőbb megjelenne ❤
A könyv olvasását én hátulról kezdtem, méghozzá az Aki nem hiszi, járjon utána! (a történetben szereplő szavak magyarázata) résszel. Itt kifejezetten jó döntésnek bizonyult, mert nem spoileres és nekem segített abban, hogy helyre tegyek vagy újra felelevenítsek pár dolgot a magyar népi hitvilágból ☺️ Az még hab a tortán, hogy a borítóterv és a belső illusztrációk is az író kretatívitását és keze munkáját dicsérik.

A történet elején Lonával és Mesemátkával ismerkedünk meg és máris bepillantást nyerhetünk pár varázslatba/illúzióba, aztán ugrunk egy picit az időben és a mai Badapesten találjuk magunkat, ahol táltosok, tündérek spoiler, vízemberek, boszorkányok spoiler, fekete gyermkek is élnek az emberek mellett. Ugyanakkor az én egyik kedvenc szereplőm, Sgathan egy kelpie, aki egy skót alakváltó démon, és leggyakrabban hatalmas fekete csontvázlóként jelenik meg. Nagyon tetszik, ahogy a történet a magyar népi hitvilág és népmesék köré épül. Megtalálható benne a jó és a rossz harca, hogy mindig van választásunk, a kezünkben van döntés, még akkor is ha nagyon nehéz, ugyanakkor nem cukormázas, mint a Disney feldolgozások. Tényleg egy olyan meseregény, amihez szívvel és lélekkel tudok kötődni, mert a magyar népmeséket és hitvilágot dolgozza fel, ami otthonos és ismerős érzéssel és melegséggel tölti el az olvasót és ez a bensőséges kapcsolat a könyv hitvilágához nagyon sokat hozzá tesz pluszban az olvasásához.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szeretne kortárs magyar írótól urban fantasyt olvasni, ami olyan mintha hazaérkeztél volna és jóleső érzéssel tölt el, hogy tényleg én ezt már hallottam/ismerem! ☺️❤⭐

Egy apró megjegyzés, hogy skót/ír nevekhez és kifejezésekhez nekem mindig kifejezetten hasznos egy kiejtési segédlet, mert valahogy sosem hibázok rá, hogyan is kéne őket kiejteni :P Sgathan-t a Google fordító is le tudta fordítani, hogy tükör de hogy hogyan kell kiejeteni nem elérhető :)))))

7 hozzászólás
polclakó>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Nem hittem, hogy ennyire varázslatos lesz. Nagyon szép, mesés történet.

2 hozzászólás
ap358 P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

A történet eleje annyira megfogott, hogy félig olvasottan is bőszen ajánlgattam a könyvet. Fantasztikus az elgondolás, sokkal több ilyen „mesére” lenne szükség, elővenni a magyar történelmet, mondákat, mítoszokat és belegyúrni őket egy modern regénybe, hogy ne csak kalandozhassanak az olvasók a sorok által, hanem tanulhassanak is.
Ami miatt nem tudtam megadni az öt csillagot, az a történetvezetés. Egy idő után annyira tömbben érkeztek az infók, hogy sajnos untam. Mindig jött valaki, aki hosszan elmesélt valamit, és még egy, meg még egy sztorit, és Lona csak hallgatta az infókat, és hagyta, hogy körülötte minden cselekmény csak úgy alakuljon. Az utóbbi időben a legtöbb első könyves vagy magános író esetében ezt a hibát véltem felfedezni, ezt mondhatnánk a helytelen vagy száraz infóadagolásnak. Ezek az infók folyton kizökkentettek, és a könyv felétől szinte ezek teszik ki a sorokat.
A helyesírási hibák kevésbé zavartak, ezt egy jó korrektorral ki lehetett volna küszöbölni, de hagyományos kiadás és dupla korrektor esetében is maradnak hibák a könyvekben, szóval… ez még emészthető volt. Ellenben a szerkesztéssel, a fentebb említett infóadagolással.
Lona kivételével az összes karakter érdekes, se nem jók, se nem gonoszok, mindenkit a saját célja vezérel, vagy a múltja rejt valami titkot, amitől különlegessé válik. A kedvencem a kelpie lett, és remélem, az írónő egyszer előveszi a karaktereit és újabb kalandokat ír nekik.

Kitabu_hu P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Kislány korom óta rajongok a magyar népmesèkért és azoknak a szereplőiért. Minden népnek megvannak a maguk mítikus lényei, de azt hiszem mi magyarok különösen sokszínű felhozatallal büszkélkedhetünk a jóktól egészen a gonoszokig.

Basa Katalin regénye igazi hungarikum❣️
Magyar történelem, magyar népmesei motívumok és szereplők, magyar helyszínek fantasztikus ötvözete egy izgalmas, kalandos és elképesztően autentikus fantasyben.
Tündérek, boszorkányok, táltosok, lúdvérc, manók és még hosszasan sorolhatnám a mesebeli figurákat, akik felbukkannak a könyv lapjain, s teszik mindezt olyan fordulatosan, és stílszerűen, hogy az valami csuda.♥

Ami azonnal érezhető, hogy ebben a történetben iszonyatos mennyiségű munka van, mind a magyar történelem, mind a népmesék világában való elmélyülést illetően. Az illusztrációk gyönyörűek, egytől-egyig Katalin saját munkái, amik csak tovább növelik mind a hangulatot, mind az élményfaktort.

A karakterek jól felépítettek, szerethetőek, még a negatív hősökkel kapcsolatosan is meg-megcsillan a szánalom, hiszem oka volt annak is, hogy ők ilyenekké váltak. A háttértörténetek pöccre kidolgozottak, minden szál alaposan végiggondolt és következetesen ki van dolgozva, nem maradnak elvarratlan szálak.

Wesselényi Miklós, az árvízi hajós története azt hiszem senki előtt nem ismeretlen, de ez a kreatív ötlet, amivel Kata összekapcsolta Tündérszép Ilonával….hát le a kalappal!
Egy szó mint száz, remek olvasmány volt, alig várom a folytatást!
Nagyon köszönöm, hogy elolvashattam!
Urban fantasy rajongóknak igazi csemege.♥

2 hozzászólás
Niki_Salamon P>!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Basa Katalin A névtelen királynő című könyve igencsak eltér a megszokott olvasmányaim témájától – gondolok itt a népmesei vonalra, a magyar népi hitvilágra-, épp ezért rettentően izgultam mennyire kerül közel a szívemhez a regénye.
A kötet külseje fogott meg először, egyszerű, de mégis gyönyörű, ami az írónő keze munkáját dicséri, hiszen amit a könyvön és a könyv belsejében látunk, az mind az ő illusztrációja.
Szégyenszemre bevallom, hogy Tündér Ilona és Árgyélus királyfi története az én életemből kimaradt. Számomra így a könyv mèg inkább élvezetes volt. Maga a történet, a cselekmény igen ötletes, van benne egy csipetnyi krimi, egy kis romantika és néhol egy kis humor is megjelenik, ami mosolyt csal az arcunkra.
Szereplőkből, varázslényekből nincs hiány: boszorkányok, gnómok, tündérek, táltosok , kelpiek és még sorolhatnám! Mindegyikük mindenkihez kapcsolódik valamilyen formában, fontos szerepet kapnak a történetben és annak alakulásában.
Lona, a félig ember félig tündér lány, ugyan még fiatal és külsőleg talán törékeny, de igen erős akarattal és kitartással rendelkezik. Saját maga cselekszik, nem vár segítséget, inkább ő segít másokon, teljesen önzetlen. Különleges képessége, hogy akinek belenéz a szemébe látja a lelkét és igazi nevét. Kedvenc karakterem meglepő módon mégis a kelpie lett! A történet szerint ő egy gonosz démon, mégis tele van szeretettel és odaadással úrnője iránt, még ha “kényszerből” is, de én nem éreztem mindig így. A kettejük kapcsolata nagyon meghatott.
A jó és a gonosz harca örök téma, de mindig lehet valami újat kihozni belőle, és a csatát is meg lehet nyerni, nem kell más hozzá csak egy jósággal teli szív !
Ajánlom mindenkinek A névtelen királynőt, főleg ha valami különlegesre vágytok!

FélszipókásŐsmoly >!
Basa Katalin: A névtelen királynő

Úgy hiszem, nagy szükség van az olyan magyar hitvilág alakjait és népmesekincstárat modern korba áthelyező, ott megélő vagy legalábbis mai szemszögből feldolgozó/újraértelmező művekre, mint a Túlontúl, az Ólomerdő, az Estvér, a Gergő-regények, a Hétvilág, a Varázslények Ügyosztály vagy A táltos.

Ez a regény is hasonló: egy tündéres-boszorkányos-táltosos történet, méghozzá a tündérkirálynő többedik nemzedékes leszármazottjáról, Lonáról, aki képes a varázslényeket az uralma alá hajtani a tekintetével és azok igaz nevének kimondásával, illetve származása folytán a vízzel is bensőséges a kapcsolata. Érdekessége, hogy az általában jóságosnak ábrázolt Tündér Ilona itt egy gyászába beleőrült nagyhatalmú lény, aki ki akarja irtani a saját leszármazottait (és jobbára sikerrel is jár, és a főhős a soron következő utód a listán). A szereplők többsége se nem jó, se nem gonosz, inkább árnyalt jellemek, megvannak a maguk mozgatórúgói. Kivéve a főhős, mert ő a „jósággal teli szív” nagykövete (a gonosz elleni harc fő fegyvere). Természetesen emiatt feltűnnek igazán gonosz alakok is a regényben.

Az elejétől kezdve nagyon imádtam az ábrázolt világot, az idegen földekről is származó szereplők (skót alakváltó lódémon, cseh táltos, fekete-erdei manók) összeválogatását, a gyökerekig feltárt hátterüket, a mesés magyar tulajdonneveket, és úgy általában az egész könyv gyönyörű nyelvezetét ( off )! Ugyan sokszor volt, hogy az írónő inkább visszaemlékezésben elmesélte a mitológiai / jelképes vonatkozásokat, mint eleven jelenetekkel bemutatta, de így is falni lehetett az oldalakat. Noha nem mondanám, hogy gyerekeknek szól, azért ifjúsági szinten mozog: fiatal felnőtt főszereplő (bár a viselkedése alapján inkább kamasz még), kiválasztottság és világmegmentés, szerelmi bonyodalmak (szerencsére nem túl hangsúlyos), ostoba cselekedetek sora (hogy aztán a menő mellékalakok mentsék ki a főhőst). Ez a rész alapvetően nem zavart, bár többször volt, hogy komolyabb-komorabb jelenet élét vették el a szereplők éretlennek ható párbeszédei. Ennek ellenére a cselekmény java varázslatosan képzeletgazdag, magával ragadóan izgalmas. Az illusztrációk is kétségtelenül hozzátesznek az egyedi hangulat megteremtéséhez.

Ajánlom mindenkinek, aki szeretne rátekinteni kis hazánkra és történelmére varázslatosabb szemmel. :)


Népszerű idézetek

Kitabu_hu P>!

Hogyan kap szárnyra egy pillangó, ami azt gondolja magáról, hogy még mindig féreg?

36. oldal

Chöpp >!

– Ez minden irata? Könyvtári olvasójegyek? – A nyomozó undorral forgatta a kártyákat.
– Igen. Huszonegy darab.

56. oldal

7 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

Égből hulltam,
Földbe bújtam.
Virág lettem
A szívedben.

Aranyalmát
Hármat loptam,
Köddé vált már
Hattyútollam.

Árkot fonok
Lent a mélyben
Szívverésed
Szívverésem.

Az enyémhez
Kötöm sorsod,
Míg a nevem
Ki nem mondod.

Nevem hogyha
Megtalálod,
Életed lesz,
Vagy halálod.

5. oldal

Niki_Salamon P>!

Az emberek annyira félnek a haláltól, hogy elfelejtenek élni.

Chöpp >!

– Tudod, hogy nem szabad bajnokokat enni. A királynő megtiltotta.
– Pedig bajnokok reggelire!

169. oldal

4 hozzászólás
Nikolett0907 P>!

Az embereknek sok arca van: nevetnek, sírnak, dühösek és félnek.

6. oldal

Chöpp >!

Az első út az összes városban a könyvtárba vezetett.

9. oldal

BeliczaiMKata>!

Mekkora hát az emberek bűne? Talán egyetlen árvíz el sem tudja mosni.

282. oldal

Niki_Salamon P>!

Az emberek a tudást vagy a bölcsektől kapják, vagy a saját bőrükön élik meg. Mindkettőre szükség van ahhoz, hogy felnőtté válj.

B_Kittina P>!

– A királynő olyan, mint te?
[…]
– Nem– Én vagyok olyan, mint ő.

6. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Éjsötét Királynő
Böszörményi Gyula: Gergő és a táltosviadal
Rick Riordan: Hádész Háza
Csóti Lili: Hetedvérig
Virág Emília: Sárkánycsalogató
Böszörményi Gyula: 9… 8… 7…
Gáspár Virginia Olimpia: A dühös tűz fellángolása
Neil Gaiman: Coraline
Alynne Webb: Az utolsó
Neil Gaiman: A temető könyve