Pest ​szíve (Brúnó Budapesten 3.) 94% 76 csillagozás

Harmadszorra is azzal a türelmetlen, telhetetlen extázissal olvastunk, ahogy tavaly az elsőt. Nehéz is ellenállni annak a kedves nógatásnak, amikor egy szőlőtől ragacsos kismancs cirógat és reményteljesen pislogva kéri, hogy csak még egyetlenegyet.

A pesti belváros ezúttal a cél, a Nagykörút mentén és az ezen belül található csodák, amiket többnyire ismerünk, de a kisebbek számára még felfedezésre váró, igazi pesti mesealbum. Még így is akadtak bőven olyan részletek, amikről én sem tudtam, változások, amikért érdemes felkerekednünk. Bár abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy olyan könnyedén fogunk parkolóhelyet találni, mint Brúnóék, de ez legyen a legkevesebb.

Ennél a kötetnél már az elején az volt a benyomásom, hogy talán még a legelsőnél is több szív és szeretet fért el benne. Talán a személyes érintettség is szerepet játszott benne, hiszen Pest szívéből áttekintünk egy pillanatra a Műegyetemre is, ahonnan az építész-szerző pályája elindult. Harmadszor is csodálattal vegyes ámulattal nézegettük a Bartos Erikától megszokott gyönyörűségesen részletgazdag, élethű épületábrázolásokat.
Bővebben: https://hintafa.blog.hu/2018/09/19/bartos_erika_pest_szive

Nem tudok rá nem öt csillagot adni. Annyira szép és olyan sok munka van benne!
Néha kicsit már erőltetettnek éreztem ezt a 'megint menjünk el és nézzünk meg valamit!' (Berci egyszer megkérdezte, honnan van ezeknek ennyi idejük és energiájuk mászkálni :D), és néhol volt egy kissé halvány APG (brrrr) utánérzésem (farsang, esküvő, húsvét, no).
De mindezektől függetlenül az 5 és a 9 éves is lelkesen böngészett, hallgatott, örültünk az ismert helyeknek, tervezgetjük az őszi szünetre, miket nézzünk meg Brúnóék sétái alapján. Az ötlet zseniális, a képi világ csodaszép, és persze kösz, a sok cukrászda-ajánlót, mindet felkeressük, mindet!

Szeretem, amikor mesés formában ismerkedhetünk meg egy valós helyszínnel. Bár felolvasni nem könnyű, de mégis érdekes a rengeteg információ. Ráadásul anélkül ismerkedhetünk meg egy város sokszínűségével, hogy kimozdulnánk a házból. Ugyanakkor ahogy haladunk előre a könyvben, úgy erősödik bennünk az elhatározás, hogy útra keljünk. A rajzok nagyon jól kiegészítik a szöveget, szeretem Bartos Erika letisztult képi világát. Szerintem könnyen érthető és feldolgozható a gyerekeknek. Érződik, hogy rengeteg munka van benne, de szerintem megérte, mert maradandó értéket képvisel a könyv. Tökéletes ajándék lehet.

A korábbi kötetekhez hasonlóan ismét egy igazán színvonalas könyvvel folytatódott a sorozat. Nagyon örülök neki, hogy ilyen igényes könyve is van az írónőnek, szuperek a rajzok az épületekről, igaz Dóri következetesen Bogyónak szólít minden BE által rajzolt figurát. spoiler
Bár mi ritkán járunk Pesten, így mondhatjuk hogy még nekem is ismeretlenek a helyek amikről ír, Dórinak meg pláne, de ettől függetlenül lelkesen hallgatta és kérte esténként, hogy ebből meséljek. Ez a kötet most talán kicsit mesésebb is volt a korábbiaknál, és az különösen tetszett, ahogy az ünnepek is megjelentek a könyvben.
Bár szeretem a sütiket, az édesség evés tényleg a kelleténél többször szerepelt a könyvben, és nálam igazából az verte ki a biztosítékot, amikor a fél éves kislány tortás szájjal szerepelt az egyik rajzon. Nem vagyok az az elvetemült egészségtudatos szülő, de ez a rész azért több sebből vérzik… Úgyhogy most igazán szőrös szívű vagyok, hogy ezért képes voltam fél csillagot levonni! :D

Továbbra is nagyon színvonalas ez a sorozat. S mindig bele tud csempészni valami új, más természetű ismeretet is a szerző. Az épületek rajzai pedig… Nem hiába, eredetileg építészmérnök Bartos Erika. Szeretem, hogy a város bejárásán túl mesét is olvashatunk. Ráadásul egyes fejezetek ünnepek köré épülnek, pl. a számomra egyik legkedvesebb is megjelenik: Anyák napja. Az a saját készítésű fakanalas ajándék nagyon édes!
Egy dolgot említenék, mint zavaró tényezőt: a sok sütizést. Az rendben van, hogy úton-útfélen akad egy menő cukrászda Pest belvárosában, de miért kellett mindenhová betérni? Ráadásul volt olyan, hogy rendes ebéd helyett süteménnyel lett elcsitítva Brúnó éhsége. Ejjj! Sütik, cukros fánk, kürtöskalács, s még otthon is tejbegríz meg mákosguba. Nem is csodálkoztam, ha Brúnó egyik este fogfájást panaszolt. Bevallom, olvasás közben elterveztem e miatt a fél csillag levonását, de most meg nincs hozzá szívem. De csak a cukorborsó főzelék miatt! Mert az még jól is jön egy olvasós-főző kihíváshoz.

A rajzok ismét rendkívül színvonalasak, és szerencsére rengeteg a jármű, a kisfiam legnagyobb örömére. A történet viszont kezd kicsit unalmas lenni így a harmadik részre, de tényleg csak azért, mert ez már a harmadik könyv, és ugye ismét azt olvashatjuk majdnem 300 oldalon keresztül, hogy hova ment, kivel találkozott, mit látott a kis Brúnó. Na de végül is egy ilyen kisgyereknek tényleg így telnek a napjai, mi mást lehetne kitalálni. Megint sok mindent megtudtam Budapestről, nagyon szeretem ebben a sorozatban, hogy miközben a gyerek a képeket nézi és bambul, közben én rengeteg olyan érdekességről olvasok, aminek eszembe se jutna utána nézni, de nagyon örülök, hogy már ezekről is tudok.
Nyilván az információk töredékét fogja csak fel a három éves gyerekem, mégis minden oldalon van, ami leköti, ha épp nem a történet, akkor a rajzok.
Egy dolog viszont kiverte a biztosítékot: Emma fél éves szülinapjára Brúnó anyukája tortát süt, aminek stílusosan a felét tálalja fel. Aztán következik egy kép a kis Emmáról, totál maszatosan. He? Fél évesen kellene elkezdeni a kóstolgatást, hozzátáplálást, egy kis almával vagy sütőtökkel, stb. aztán 1-2 hét múlva jöhet valami más, kis mennyiségben. Nem pedig odatolni egy tortát a gyerek elé, hogy akkor nyalakodj. Na de ezt leszámítva jó a könyv. És jók a programok. Csak sok itt a….. :D

Tetszett ez a kötet is, bár a megszokottnál több adat szerepelt benne. Miközben Brúnóék kirándulnak, sorra bemutatja a könyv az ünnepeket is. Szerepel a farsang (búsójárás nagyon tetszett lányomnak), a húsvét, az anyák napja. Ami nekem furcsa volt, hogy megünnepelték Emma féléves születésnapját egy fél tortával.

Eddig ez a rész tetszett a legkevésbé a sorozat olvasott darabjai közül, pedig Pest belvárosa is szép titkokat rejt: Parlament, Opera, Nemzeti Múzeum … (csakhogy azokat emeljem ki, amelyekben még sosem jártam :) )
Mindig szívesen merülök el Bartos Erika épületekről, járművekről készített rajzaiban, nagyon tetszik, hogy a gyerekeknek is minden részlet meg van rajzolva.
Örülök, hogy a polcomon van ez a sorozat; remélem, egyszer majd egy gyerkőccel is sikerül felfedezni a benne rejlő kincseket a valóságban is…

Nagyon érdekes dolgok vannak benne.Főként azt emelem ki belőle,hogy nagyon fejlesztette az ismereteimet Budapest iránt. .')

Honvágyam lett. Ennél jobban nem is tudnám megmutatni Budapestet a kétévesnek itt külföldön. Rengeteg kedvenc helyem belekerült.