Bogyó ​és Babóca a jégen (Bogyó és Babóca 9.) 85% 96 csillagozás

Még egy kicsit korai ez a mesekönyv. Majd valahogy télre vagy még épp tél előtte lehetne időzíteni. A téma a mókus téli álma az egyik. A másik egy téli sportot mutat be a korcsolyázást. Ügyesen megtanulnak korcsolyázni igazi korcsolyával és egy korcsolyaoktató , hóbogár, segítségével. Így már mindjárt könnyebb kanayarodni, megállni, elindulni és nem kell félni az eleséstől vagy az utunkba jövő fáktól. Vidámak, kedvesek, ügyesek és szép színesek a főszereplő állatok. Minden Boba rajongónak javaslom ha lehet nem a nyár végi időkben hanem a tél elején mikor már van jégpálya.

Kellett egy kis agykímélő mese és bár kicsit félve kezdtem el lapozni ezt a könyvecskét, de tetszett. Aranyos volt. Jó, nem mondom, hogy nem kezdtem el tiltakozni, hogy a mókusnak miért kell télre elvonulni aludni, miközben a katica és a csiga vígan korcsolyázik, de emelkedjünk ezen felül. aztán az is lehet, hogy ha nem éjszakai meló és 4 óra alvás után olvasnám ezt, akkor egy csillag lenne, de most határozottan tetszett :)

Hiányzik a tél, ezért még nagyobb örömmel és lelkesedéssel olvastam ezt a kedves kis téli történetet.
Ismét nem csalódtam, nagyon tetszett!

Pár napja végül csak ideért hozzánk is Bogyó és Babóca nagy örömömre. Az egész úgy kezdődött, hogy a lányomat megkérdeztük, hogy melyik diafilmet szeretné megnézni este. Azt mondta, hogy a zöldet – az meg pont ezekről a vigyori bogarakról szólt. Tegnap a könyvtárból már én hoztam ezt neki haza, hátha ez is tetszik neki. Még nem harapott rá. Eddig nekem jobban bejön, mint Az Ideális Család kalandjai, de lehet, hogy ez a harmincnyolcadik mesélésre már megváltozik majd, mikor sokezredjére sorolom fel, hogyaszondja: Bogyó, a csigafiú, Babóca, a katicalány, Vendel, a szarvasbogár, Pihe, a lepkekisány, Döme, a krumplibogár, Csuli, a csótánylány, Szellő, a szitakötő és az összes idegesítő ízeltlábú és puhatestű szélesen vigyorgó meg örökké boldog állatka.
A történet nem egy nagy durranás, pont az ilyen törpiknek való. A biológiai részéhez nem értek, mondjuk annyi még nekem is megvan, hogy a csigáknak nincs lába.

Mindkét mese naaagy kedvenc.
Az elveszett mogyorók mese jól mutatja az ősz és a tél évszak váltását, valamint a mókusok természetéről is tanít a szokásos egymás megsegítése mellett.
Vendel korcsolyázik a semmiből tört a kedvencek élére, azóta is töretlen a helye a TOP mesék között. Szerintem mivel sosem látott jeget a kis lurkónk, ezért kéri újra és újra, mert próbálja megérteni a történetet.

Annyira kíváncsi voltam, hogy miért szeretik ennyire a gyerek.
Még mindig nem tudom, de azért cuki a katica lány és a csiga fiú története.

Hát… nemistudom…
Tőlem kb húsz évvel fiatalabb tesók ide, pár éves unokahúgok oda, a Bogyó és Babóca eddig kimaradt az életemből. Ma estére a legnagyobb (hároméves) unokahúgom választott mesét, szóval ezt olvastuk. Kedves, aranyos, barátságos, de a fejeket butácskának érzem.
A bennem élő cinizmus szeretne még sok mindenbe belekötni. De a bennem élő cinizmust nem kéne mesekönyvek közelébe engednem.

Az első mese, Az elveszett mogyoró , nagyon aranyos és kedves. Kifejezetten jó, hogy említésre kerül a téli álmot alvás, az élelem gyűjtögetés. Ezekről lehet beszélgetni a gyerekkel.
A második, Vendel korcsolyázik , már nem különösebben köti le a gyerkőc figyelmét.

Ezt egy kicsit ritkábban forgatjuk, mint a többi Bogyó és Babóca könyvet. Az ebben lévő 2 mese valahogy annyira nem fogta meg a lányom, mint a többi, de ezt is szeretjük!

Hiába tudom mi a helyzet, engem akkor is mindig becsapnak ezek a címek…
Ugye, minden kis kötetben 2 mese van. Ebben is. Egy az, amit a főcím ígér, meg egy másik, ami picit kapcsolódik a télhez, de inkább őszi. A színvilága is őszi a felemás színű levelekkel. Ez utóbbi Mókus Regő elveszett téli elemózsiájáról szól. A jeges pedig Vendelről és a korcsolyázásáról. Bevallom, nekem ez egy új történet volt, még a tv-ben sem láttam ezt.
Annyira amúgy nem volt egyik mese sem nagy dolog. Mindegyikben van valami, ami tanulságossá teszi, de egyiket sem követelte újra a gyerek.