A ​Vörös Malom lovagjai 0 csillagozás

„A ​privatizáció a kiút az alagútból.” (Schamschula György MDF politikus, későbbi közlekedési miniszter – Pesti Hírlap, 1990. október 8.) Magyarország legnagyobb malma, a Budai Hengermalom volt. Európában a legkorszerűbbek egyike volt. A főváros stratégiai fontosságú éléstára. Volt. Éves őrlőkapacitása száznegyvenezer tonna. Volt. A budapesti piac egyeduralkodója, félezer sütöde beszállítója. Volt – a privatizálásáig. Új gazdája, a fröccsöntőből stróman-főmolnárrá avanzsált Károlyi Vilmos, a korabeli főprivatizátor, Hatvani Szabó János „áldásos” közreműködésével kifosztotta. A szocialista exalelnök-kincstárnok, Máté László és a kebelbarát, Princz Gábor „asszisztált” hozzá. Kormányra jutása után Torgyán József is szemet vetett rá. A kisgazda-bandériumok megszállták, Tasnádi Péter zsoldosai azonban visszafoglalták. Azóta több milliárd forintnak üthetik bottal a nyomát. Ha egy gyenge, vallásos pillanatukban a Hengermalom levitézlett korifeusai és ügyeskedő haszonélvezői úgy… (tovább)

„A ​privatizáció a kiút az alagútból.” (Schamschula György MDF politikus, későbbi közlekedési miniszter – Pesti Hírlap, 1990. október 8.) Magyarország legnagyobb malma, a Budai Hengermalom volt. Európában a legkorszerűbbek egyike volt. A főváros stratégiai fontosságú éléstára. Volt. Éves őrlőkapacitása száznegyvenezer tonna. Volt. A budapesti piac egyeduralkodója, félezer sütöde beszállítója. Volt – a privatizálásáig. Új gazdája, a fröccsöntőből stróman-főmolnárrá avanzsált Károlyi Vilmos, a korabeli főprivatizátor, Hatvani Szabó János „áldásos” közreműködésével kifosztotta. A szocialista exalelnök-kincstárnok, Máté László és a kebelbarát, Princz Gábor „asszisztált” hozzá. Kormányra jutása után Torgyán József is szemet vetett rá. A kisgazda-bandériumok megszállták, Tasnádi Péter zsoldosai azonban visszafoglalták. Azóta több milliárd forintnak üthetik bottal a nyomát. Ha egy gyenge, vallásos pillanatukban a Hengermalom levitézlett korifeusai és ügyeskedő haszonélvezői úgy döntenének, hogy a megtisztulás útjára lépve percenként száz forintot dobnak vissza az üdvözülés érdekében Szent Antal perselyébe, akkor e nemes műveletnek másfélszáz évig kellene tartania. Köszönet az előttünk járó szerkesztőségeknek, újságíróknak, azért az ezernél is több cikkért, amelyek nélkül e könyv aligha születhetett volna meg. (a szerzők)