Magyarország ​= anyád 10 csillagozás

Barta András: Magyarország = anyád

„A bíróság határozata alapján édesanyám, Magyarország engem mint gyermekét nem képes megfelelően ellátni.“

Budapesten rejtélyes és megmagyarázhatatlan események zajlanak. Biberach, a Magyar Egyesült Unija topmendzser-főispánja létrehoz egy titokzatos kutatócsoportot a második pálinkaháborúban tönkretett tér-idő kapu helyreállítására. Miközben a nagy-budapesti nonstopvezér irányításával szerveződő ellenzék XA20 WH-t akarja pajzsra emelni, a futurisztikus kavalkád mögött apránként kirajzolódik a főszereplő édesanyjának szívbemarkoló története.

Melyik az ország és melyik az anya? Barta András elmossa és átjárhatóvá teszi a káoszba hulló ország és a haldokló anya sorsának határait. Ami azt illeti, minden határt átjárhatóvá tesz. Új regénye egyszerre keserű és humoros, szemérmetlen és érzelmes, szürreális science fiction és politikai szatíra, ráadásul egy szülő-gyermek kapcsolat kamaradrámája. Kíméletlen és provokatív mű – felnőtteknek szóló könyv.

Eredeti megjelenés éve: 2013

>!
Libri, Budapest, 2013
582 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633101902 · Illusztrálta: Burucs Szabolcs

Enciklopédia 4


Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Juci P>!
Barta András: Magyarország = anyád

Barta András a földim. Én is Gyöngyösön nőttem fel. (Vajon ő is levonónak mondja a matricát, és csurdításnak a szalonnasütést?) Tudom, hogy a fikció nem így működik, de nekem Bontóvár = Gyöngyös. (Lúdnyak meg = Ludas, egy falu Gyöngyös mellett. De ez már tényleg puszta találgatás részemről. Meg mindegy is.) Még szerencse, hogy Budapest, az Budapest, itt nem kell találgatnom.
Barta András amúgy nemnormális. De most komolyan. Hát ír ilyen könyvet normális ember? Na ugye, hogy nem. Különben jó ez a könyv, kicsit túlírt (jó, 100-150 oldallal, azért az nem olyan kicsi, de azért közben is többnyire jól szórakoztam/jól borzadoztam, úgyhogy megbocsátó vagyok, meg hát amúgy is földim. Lehet, hogy ugyanabba az oviba járt, mint én). Különben sokkal viccesebb, mint hittem, azt gondoltam, ez is olyan nyomasztás lesz, mint A patkány éve, de nem, sokkal viccesebb. (Amikor meg nyomasztó, akkor máshogy nyomasztó. Szebben.) Mélységes lelki nyugalommal engedi el a józan ész meg mindenféle irodalmi konvenció kezét, és szemtelenkedik, sőt kimondottan szórakozik az olvasóval, meg trágárkodik minden ok nélkül, mert olyan kis kedve van, ahogy a kislányom mondaná (ezzel amúgy semmi bajom, sőt), meg úgy egyébként is teljesen agyament ez a történet. Nagyon eklektikus a regény stílusa, sorolom az asszociációimat: Calvino, Esterházy, Napirajz, Parti Nagy, Örkény, Douglas Adams. Nekem ez többségében bejött, azért néhány rendkívül elszállt párbeszédet meghúztam volna vagy kikukázom egy az egyben. Ja, és szólok, hogy elspoilerez egy csomó könyvet, még szerencse, hogy valami alternatív univerzumban olvasta őket :)
Barta András nagyon alattomos. Egy eszelős, hangos, némileg zavaros történet örve alatt rád sóz egy elviselhetetlenül súlyos tragédiát. Az én anyukám 64 éves, Bontóváron Gyöngyösön él. Az ő anyja, a nagymamám a bontóvári kórház kettes belgyógyászati osztályán halt meg, amikor hétéves voltam. Most 35 éves vagyok. A halandóság réme leginkább a szüleim (ki tudja, mikor, remélem, még nagyon soká bekövetkező) halálán keresztül fenyeget a legkézzelfoghatóbban. És az az igazság, akár depressziós az anyád, akár nem, akár rákos beteg, akár nem, akár szkizofrén, akár nem, a halálával szemben tehetetlen gyermek vagy. Elárvult, kétségbeesett, magára hagyatott. Na ezt, ezt nagyon tudja az én földim, Barta András.

18 hozzászólás
Ajándék_Szabó>!
Barta András: Magyarország = anyád

A könyv érdekes módon úgy vonzott, hogy nem bírtam otthagyni a könyvesboltban. A borító önmagában eladja magát, ahogy a cím is. Azon gondolkodtam végig, hogy miről is szól. Aztán ahogy olvastam a története, és rájöttem, hogy a világon semmit nem fogok megérteni belőle, akkor megnyugodva hagytam, hogy a sorok elragadjanak, és érzések, képek jelenjenek csak meg bennem. És így a könyv végére azt hiszem, hogy megértettem. Bár a történetet nem biztos, hogy el tudnám mesélni, mégis nagyon erős hatást tett rám a könyv, rengeteg belső kép alakult ki bennem, átéreztem a pillanatokat, amik jobban megmaradtak bárminél. Rengeteg élethelyzetben eszembe jut egy-egy mozzanat. A rend és tisztaság terrorszervezettől kezdve, a mindenhol folyó pörköltszafton át, az országot jelképező önképzavaros lányig. Úgy értettem meg, hogy nem akartam megérteni, és szerintem ez a kulcsa annak, hogy ez a történet élvezhetővé váljon. Ez valami modern irodalom lehet, valami absztrakt beütéssel, amiben én nem vagyok otthon, de aki egy kicsit is el tudja hagyni a tudatát, és képes hagyni, hogy az író „vezesse az elbeszélés ösvényén”, annak mindenképpen érdemes elolvasni ezt a művet. Nem érzem magam agy mosottnak, de sok mindenen elgondolkodtam, sokszor félre raktam, mert rengeteg gondolat indult meg bennem olykor, és határozottan kijelenthetem: van, amit másképpen látok a világból, magunkból, magamból a könyv óta. Aki nem szereti ha nem ért meg valamit elsőre, az viszont kézbe ne vegye, mert megőrül! :D


Népszerű idézetek

Biedermann_Izabella>!

Összekuporodunk. Amilyen kicsire csak lehet, összehúzzuk magunkat, hogy a kívülről beérkező fájdalmak testünk minél kisebb felületét érhessék el.

565. oldal

Biedermann_Izabella>!

Ady Endre (1877–1919) magyarságügyi szakértő a következő költeményében foglalta össze a magyarságtudat spirituális alapjait:
Nekünk Mohács kell

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

A külföldi olvasók kedvéért mondjuk el, hogy a vers címében szereplő Mohács egy Bontóvárnál semmivel sem jobb magyarországi városka neve, amely azért híresült el, mert i. sz. 1526-ban itt csatáztak a magyarok és az oszmán törökök, akik utóbbiak el akarták foglalni a világot.
A mélyen spirituális, középkori keresztény valláson lévő magyarok azokban az években éppen országos bűnbánatot tartottak, hiszen kipattant, hogy nagy álnokoskodás és képmutatás folyik az országban, mert
– az ország lakosságának 1%-ához, vagyis az uralkodó osztályához folyik be a bruttó hazai össztermék (GDP) 99%-a,
– a futurológusok újabb száz évvel, 1712-re tolták ki a digitális korszak beköszöntének előrejelzését,
– kiderült, hogy Magyarország egyik anyja fog életet adni Oszama bin Laden 21. századi terroristának, aki nem elég, hogy fülig belészerelmesedik egy Witni Nyúszton elnevezésű énekesnőbe, de ráadásul leromboltatja az észak-amerikaiak bábeli tornyát, a World Trade
Centert is,
és mert
– felmérések bizonyították be, hogy a korabeli háziasszonyok 42%-a csak ímmel-ámmal meg a háztartással foglalkozik, és az elvárt sztereotípia ellenére borzasztóan főz.

314. oldal

4 hozzászólás
ddani>!

Sokan félórákat üldögélünk a vécén a kezdeti gőzölgések szagában aszalódva, mert várjuk, hogy a kaki mintegy önmagától, fájdalom- és erőlködésmentesen csusszanjon ki belőlünk, pedig tudjuk, hogy a legtöbb esetben végül mégis neki kell durálni magunkat, s utólag látjuk, hogy a kínt nem, az időt meg az odorálást azonban megspórolhattuk volna. A szeretetünk is gyakran ugyanígy nem engedi, hogy fájdalmat okozzunk. Eközben a pillanatok elvesztett életekké állnak össze, és mindent elborít az enyészet szaga.

174. oldal

1 hozzászólás
Biedermann_Izabella>!

A bíróság határozata alapján édesanyám, Magyarország engem mint gyermekét nem képes megfelelően ellátni. Nem képes olyan környezetet biztosítani a számomra, amelyben a szociális és lelki fejlődésem az elvárható módon alakulna. Nem képes a háztartást vezetni, az alapvető higiéniai és életfeltételeket biztosítani, nem képes óvni, főzni, mosni, a világhoz kapcsolni, fürdetni, ölelni, megtartani, vigyázni, és az is lehet, hogy már szeretni sem képes. Ezért a bíróság elrendeli, hogy rólam mint édesanyám, Magyarország gyermekéről az állam gondoskodjék, azzal a feltétellel, hogy az állam által ellenőrzött területeken havonta egy alkalommal, reggel nyolc és délután öt óra között találkozhatok édesanyámmal. Édesanyám szülői képességének a vizsgálatát két év múlva a bíróság újra napirendre tűzi, amennyiben Magyarország azt igényli. Az állam mibenlétéről a bíróság nem intézkedett, ám más forrásokból tudjuk:
Az állam én vagyok.
Bovaryné én vagyok.
La Hongrie – c’est moi.
Minden lehetsz, csak anyád nem.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anyaság
Biedermann_Izabella>!

Az elbeszélés ugyanis párás, reggeli időjárásra virrad fel. Az ilyen ködös-párás időjárás lépten- nyomon átjárja e regény lapjait, úgyhogy jobb, ha végképp megbarátkozunk vele. A narratíva domborzati viszonyai s tereptárgyai egyaránt mitikus ködbe burkolóznak, némely kisebb alakzatok határoló vonalai alig sejthetők, úgyhogy az ember úgy érzi, csak gondolja a kiemelkedéseket és depresszívumokat, mivel azok annyiszor változtatják színüket és formájukat, ahányszor csak rájuk pillant az olvasó. Némely dolgok a végtelenségig absztrahálódva puszta fekete pontokként lebegnek a horizont felett (térkép e táj): lehetnek vasútállomás, folyó, vándormunkás vagy igazságos Mátyás király.

96. oldal

6 hozzászólás
Biedermann_Izabella>!

Az Internet, mint tudjuk, nem való semmi komolyra, csak pornóra, narkóra, rock’n’rollra meg terrorizmusra. Ezekre azonban, szerencsére, kiválóan alkalmas.

269. oldal

8 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Ekkor eszembe jutott, hogy vannak olyan kórboncnokok, akik közösülnek a hullával. Nagyon hideg lehet. Mintha egy hűtőből kivett marhahússal közösülnének. Vajon anyámat, Magyarországot is megdugták-e?

94. oldal

Biedermann_Izabella>!

A konyha padlóján eltelik bennünk egy élet.
Egy elviselhetetlen élet.
Voltaképpen egy élhetetlen élet.

568. oldal

ddani>!

Mégiscsak vissza kellett volna fordulni. Elvileg vissza lehet, mégis úgy érezzük, hogy túl késő.
Ahogy belefúródunk a homályba, úgy tudjuk tudomásul venni a környezettárgyakat: emitt a lélekfájdalom térdepel bokánkhoz, most meg a félelem apró bogáncsait kell leszedegetnünk a zokninkról. Itt át kell lépnünk a harag kidőlt törzsén, közben a frusztráció száraz ágai lágyan karcolják lábszárunkat. A gyomrunk egy pillanatra összerándul.
Most már, ha homályosan is, de látjuk az utat.
Ez itt az elbeszélés ösvénye.

19. oldal

Frank_Waters I>!

A nők is ugyanolyanok, mint a férfiak, csak nagyobb a mellük és a fenekük.
Jó, igaz, nincsen tökük se. Van viszont plusz egy nyílásuk, vagyis eggyel több interfésszel rendelkeznek.

57. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Veres Attila: Odakint sötétebb
Benyák Zoltán: A nagy illúzió
Szarvassy László: Főnix
Szántó Ágnes: Ébredés
Baksa-Soós Attila: Cinege a lábát
Komor Zoltán: Magyalország
Bartók Imre: Fém
Kakuk Móni: Holdvilág
Larry Matthews: Pszichovízió
Mariam Petroszjan: Abban a Házban