Árnyak ​az éjszakában 3 csillagozás

Bársony István: Árnyak az éjszakában

Bársony ​István természetimádó vadásznak tartotta magát, és ez az önmeghatározás jól kirajzolódik ebben a válogatáskötetben is. A természetimádó vadászról azt kell tudni, hogy vad nélkül sokszor tér haza, de hangulat nélkül sohasem. Nincs az esztendőnek olyan szaka, a napnak olyan órája, perce, az időjárásnak olyan szeszélye, hogy a nyílt szemű és fogékony lelkű megfigyelő mindig és mindenütt meg ne telnék a természet gyönyörűségeivel. A vadászat szeretete Bársony Istvánnál családi örökség volt: édesapja vezette be ebbe a világba, amely aztán az egész életét meghatározta. Nyolcéves korában lőtte első vadját, s tizenhárom esztendősen vált önálló vadásszá. Később azután hazánk szinte valamennyi tájegységén vadászott, élményeit papírra vetette. Termékeny író volt, írt elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. Hangulatos írásai ritka… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2011
198 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671543

Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 5

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

cisa>!
Bársony István: Árnyak az éjszakában

Egy nagyon jól összeállított vadász s természetjáró kaland gyűjtemény, ahol sok szép percet tölthetünk el Bársony Istvánnal, olvasva nagyon szépen megfogalmazott természeti megfigyeléseit. Ezek kalandokban jelen kötetben inkább a természet szerető, abban barangoló ember meglátásait – megérzéseit olvashatjuk, itt a vadász kicsit háttérben van, s ahogy a bevezetőben is olvashatjuk, vad nélkül sokszor, de erdei hangulat nélkül soha nem tér haza…


Népszerű idézetek

cisa>!

Ez a könyv az erdő könyve. Csupa erdei élmény és hangulat van benne. Amerre az olvasó itt velem jön, mindenütt az erdő lelke szól hozzá. Valóság és álomkép ölelkezik abban, amit lát és érez. Lépten-nyomon jelentkezik ezeken a lapokon a természetimádó mellett a vadász, aki valamely nemes vad nyomán lesi egyszersmind az erdő lelkét. Azokaz az emlékezéseimet foglalom itt össze, amelyek erdei életemet különösen hangulatossá tették. A vadászsiker itt mellékessé válik : ellenben a természetjáró naplója mindig gazdagodik. Az ilyen hangulatok jobbára a magány szülöttei. A természet ölén a magány közelebb visz bennünket az Örökkévalóhoz. Ám az erdőn a magány nem jelent egyedülvalóságot. Minden fa valaki körülöttünk, s egyéni életet él, mint magunk. Az erdő ennek a nagy életcsoportnak foglalatja. A lelki szinfóniák költője az erdő, s az így elképzelt erdei dallamok viszhangja végigkísér bennünket életünkön.
Aki a hangulatból jobban kiveszi a részét, az a természetimádó: de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem.
Ahogy ez történik, arról beszél az erdő könyve.
A vadász és a természetimádó együtt írta.
Üdv az olvasónak !
Bársony István


Hasonló könyvek címkék alapján

Csathó Kálmán: Tavasztól tavaszig
Nadler Herbert: Vadásznapok, vadászévek
Soltész Béla: Pagony a Börzsöny szélén
Balogh Gábor: Kisalföldi vadásznapló
Pálfalvi Nándor: Hajnali ösvényeken
Fekete István: Köd
Fekete István: Vadászelbeszélések
Zelei Anna: Az elveszett erdő
Fekete István: Egy szem kukorica
Fekete István: Karácsony éjjel