Ezt a könyvet Marci unokánk biztatására írtam, aki mindig megkért, hogy meséljek neki. De miről?
Semmi nem jut az eszembe – mondtam.
Akkor mesélj a semmiről! – kérlelte.
Miről? A nagy büdös semmiről? – próbáltam elviccelni a dolgot.
Igen, igen, arról! – lelkendezett.
Így született meg a Nagy Büdös Semmi figurája, aki rögtön barátot is kapott a Kis Büdös Semmi személyében. Ma már kisebbik unokánk, Noémi is kíváncsian hallgatja ezeket a történeteket.
Fogadjátok Ti is szeretettel őket!
Tagok ajánlása: 5 éves kortól
Tanulságos mesék kicsiknek jó cselekedetekről, elfogadásról, a mozgás szépségéről, az együttlétről, az élethosszig való tanulásról és még sorolhatnám. Kedvesek a történetek, mint ahogy a szereplők is, tele van finom sütikkel, vidámsággal, élettel.
Én imádtam, hogy a két főszereplőt Nagy Büdös Semminek és Kis Büdös Semminek hívták, csak azt sajnáltam, hogy nem kezdtünk velük semmit. Az ő karakterük megalkotása elmaradt, így akár lehettek volna Peti és Palkó is. Sajnálom, hogy a névből adódó lelemény, játékosság, ziccer nem lett kihasználva és kapcsolva a mesékhez. Egyébként nálam betalált.
Hogy mi a történet tanulsága? A Nagy Büdös Semmi… Ezt azt hiszem sosem fogom elfelejteni, ahogy azt sem, hogy persze minden történetnek volt/van tanulsága, de ez a záró mondat beleégett az agyamba.
Nagyon kedves könyv egyébként a Néni, a Kutya és Cica segítségével végrehajtott jó cselekedetekről, szívesen olvasnám gyerekeknek, de a címadó szereplők elnevezése idegesítő…
„Ezt a könyvet Marci unokánk biztatására írtam, aki mindig megkért, hogy meséljek neki. De miről?
– Semmi sem jut az eszembe– mondtam."
Na, engem már itt elgondolkodtatott a könyv, pedig ez csak a kötet hátulján lévő kis szösszenet volt a könyv írójától. Egyrészről sosem értettem az ilyeneket, hisz akinek gyereke/unokája van, az igen hamar rájöhet, hogy egy gyermeknek a világon minden dolog belefér az érdekes történet kategóriájába. Ha azt meséled el a gyermeknek, hogy hogyan készítettél pogácsát aznap, ha pár mondatban összefoglalod neki, hogy a macskátok azért kapta a „Zokni" nevét, mert fehér „zoknijai" vannak, vagy ha megosztod vele, hogy láttál egy szép lila ruhát az egyik üzletben, aminek fehér virágmintája rabul ejtett téged, szóval bármiről mesélsz egy gyereknek az érdekelni fogja, és úgy fogja hallgatni a történetet, mintha legalábbis betűről betűre meg akarná jegyezni az elkövetkezendő 100 évre. Éppen ezért nem értem, mikor azt mondják a gyerekeknek, hogy „nem tudok miről mesélni a gyerekeknek". De ezt most hagyjuk is, és térjünk rá a könyvre!
Egyetértek Rózsabogár78-cal, és elmondanám, hogy ez a nagy büdös semmi kifejezés engem is zavart. Bennem is inkább pejoratív jelzőként csapódott le ez a kifejezés az évek során.
Másokkal ellentétben nekem a történetek sem fognak bekerülni a top10-be. Számomra felejthetőek voltak, és én nagyon hiányoltam belőle a szövegbe ágyazott nagyobb képeket. Ezek az érme nagyságú valamik egy idő után már az én fantáziámat sem mozgatták meg. E mellett pedig kicsit sajnálom, hogy Nagy Büdös Semmi és Kis Büdös Semmi karaktere nem vált úgymond láthatóvá az olvasás során. Ahogy krlany mondta: „az ő karakterük megalkotása elmaradt", és ezzel is teljesen egyetértek.
Nekem nem adott maradéktalan élményt ez a könyv.
Kedves könyv, amely egy nagymama és unokája közös meséléséből ered. Rendkívül kreatívak mindketten, ebből ered a cím is: a Nagy Büdös Semmi és a Kis Büdös Semmi alakot öltenek az unoka vágyának megfelelően (pacsi a gyereknek a kitartásért!). A történetek mindegyik egy-egy tanulsággal szolgál, amit a szerző a végén le is ír: kedves, egyszerű tanulságok, hiszen ez a könyv elsősorban az unokáknak szól. Minden kisgyerek élvezheti, s tanulhat belőle, általa.
Egy „civil” nagymama meséi unokáinak a Nagy és a Kis Büdös Semmi kalandjairól. Összességében nem rossz történetek, de bevallom engem folyamatosan zavar a főszereplők elnevezése. Valahogy ez a nagy büdös semmi kifejezés olyan pejoratív, nem esik jól folyton kimondani. Értem, hogy a nagyi ezt viccesnek szánja, de én nem tudok elszakadni ettől. Persze ez szubjektív. A történetek önmagukban helyesek, a rajzok a szöveggel együtt jelennek meg, tényleg olyan az egész, mintha a nagymama a saját leírt meséihez rajzolgatott volna kis ábrákat. Mindenesetre nagy gratuláció a nagyinak, hogy ennyi energiát tett bele, és hogy ilyen egészen klassz és igényes kiadást tudott összehozni a saját meséiből. A nagyi mesékhez illően mindegyik történet kellően didaktikus, a végén közös nagy tanulságlevonásokkal.
 | A Nagy Büdös Semmi és a Kis Büdös Semmi kalandjai sorozat · Összehasonlítás |
