Mennynek ​és Földnek 1 csillagozás

Irodalmi tanulmányok és esszék
Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek

A szerző tanulmány és esszégyűjteménye három részből áll: az első a szlovákiai magyar irodalom jeles alkotóinak néhány művét elemzi-értelmezi újszerűen, a második rész a magyar ún. katolikus költészet (Mécs László, Sík Sándor) kérdéseivel foglalkozik, a harmadik pedig a szerzőnek a műfajtan kérdéseit, valamint a spanyol és magyar irodalom kapcsolatait vizsgáló írásait tartalmazza.

>!
164 oldal · ISBN: 9788070894668

Enciklopédia 7


Kiemelt értékelések

LeZsu>!
Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek

Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek Irodalmi tanulmányok és esszék

Sokkal többet kaptam ettől a kötettől, mint amit vártam tőle. Mindig élvezettel olvasom az ilyen gondosan összeszerkesztett és ilyen alapossággal megírt esszéköteteket. A szerző nemcsak segített jobban megérteni Carlos Ruiz Zafón világát (amira vágytam tőle), hanem több tanulmányával kedvet hozott egy-két korábban még nem olvasott kötetben való elmélyüléshez.


Népszerű idézetek

LeZsu>!

A magyar irodalom iránt megnövekedett érdeklődés mögött bár – Dés Mihály és Xantus Judit szerint – három tényező áll, Szerb Antal regényeinek a befogadásában és sikerében azonban, úgy vélem, még legalább egy további lehetséges okkal is számolnunk kell:
1. Az első esemény, mely a spanyol kiadók figyelmét a magyar irodalomra irányította az 1999-es frankfurti könyvvásár volt, ahol Magyarország díszvendégként szerepelt – Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét a barcelonai Bronce Kiadó ennek az eseménynek az alkalmából jelentette meg spanyolul.
2. Megkerülhetetlen a kilencvenes évek végén Spanyolországban is kialakuló Márai-kultusz: az első spanyolra fordított Márai-könyv A gyertyák csonkig égnek volt, amely segített szélesebbre tárni a spanyol könyvpiac már amúgy is félig-meddig nyitott kapuját a magyar könyvek előtt.
3. A harmadik tényező a magyar irodalom spanyolországi (relatív) beérkezésében Kertész Imre 2002-es Nobel-díja.
[…]
4. […] S nem elhanyagolható az sem, hogy óriási sikernek örvendett, mintegy kilencven hétig az eladási listák első öt helyén mozgott Carlos Ruiz Zafón regénye, a La Sombra del Viento ((A szél árnyéka)), melynek atmoszférája nagyon emlékeztet A Pendragon legendáéra.

Misterio magiar Szerb Antal regényeinek spanyolországi sikere, 39. oldal

Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek Irodalmi tanulmányok és esszék

LeZsu>!

Egy mű gótikus regényként való olvashatóságához a szövegnek legalább két kritériumnak kell megfelelnie: a cselekmény színhelye ódon kastély, kripta, éjszakai sírkert, omladozó kápolna stb., azaz egy, a külvilágtól elzárt hely kell hogy legyen, ahol a félelmetes vagy borzalmas események lejátszódnak. Az események mögött a gótikus regényekben mindig valamilyen múltbeli titok rejtőzik, ez kísérti és üldözi a szereplőket, testi vagy szellemi értelemben. A múltbeli titkok kivetülése bármilyen formában megnyilvánulhat, testet ölthet mint kísértet, szellem vagy szörnyeteg. Lovecroft a helyszín és a történet szálait mozgató titok mellett felsorol bizonyos, a gótikus történetre jellemző szereplőtípusokat is: a galád kényúrt, az ártatanul szenvedő hajadont és a becsületes hőst.

A műfaj árnyéka (Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka), 29. oldal

Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek Irodalmi tanulmányok és esszék

LeZsu>!

Egy közösség fennmaradása elsősorban annak a függvénye, hogy tagjaiban él-e az egymáshoz való tartozás tudata, és áthagyományozódik-e generációról generációra az a közös tapasztalat – legyen az kulturális vagy az anyag világából származó –, mely az egyén számára lehetővé teszi, hogy önmagát egy nagyobb egységgel azonos részként láthassa. A tapasztalat médiuma pedig az emlékezet, ami a múlt tudnivalóit közvetíti a mindenkori jelen számára. Csakhogy az emlékezet nem állandó és változatlan, és különösen képlékeny, ha egy csoport múltját öleli fel. Változása a jelen függvényében történik, a jelen folyamatosan értékeli és átértékeli a múltat. Duba Gyula Ívnak a csukák című regénye (1977) megjelenése idején emlékezetmentő funkciót vállalt azzal, hogy a szlovákiai magyarság, azon belül is a Garam menti parasztok életének egy szakaszát rögzítette.

Ívnak a csukák, avagy Hát akkor ki haragszik ránk? Duba Csaba regénye egy közösség széthullásáról, 146. oldal

Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek Irodalmi tanulmányok és esszék

Kapcsolódó szócikkek: Duba Gyula
LeZsu>!

A „Gothic romance” és a „Gothic novel” fogalmának elkülönítésére E. J. Clery tett kísérletet: szerinte gótikus regényről (novel) a gótikus tradíció elemeiből építkező 20. századi szövegek kapcsán beszélhetünk (ezek az 1920-as évektől kezdve jelentek meg). Az ezt megelőző időszak gótikus történetei Clrey fogalomhasználatában románcok.
Dávid Punter meghatározása szerint „a gótikus […] bensőséges viszonyban áll a barbárral […], mivel azok az írók, akiket gótikusnak tartunk, ugyanazok, akik a civilizáltság határmezsgyéjére visznek bennünket, akik az etikai és viselkedési törvények valós természetének viszonylagosságát tárják elénk, és akik a konvencionális világot egy olyan szférába burkolják, amelyek ezek a törvényeknek – a legjobb esetben is – pusztán eltorzult formában működőképesek.” A románc és a gótikus regény között az egyik lényeges és egyáltalán nem elhanyagolható különbség tehát az, hogy míg a románc végső soron jól végződő történet, s ekként a metafizikai bizalom érvényességéről tanúskodik, úgy a gótikus történet nem szükségszerűen feltételezi a világ rendjének helyreállítását. A románc és a gótikus regény hasonló jegyei – a medellálás, a pszichológiai archetípusok szerepeltetése stb. – véleményem szerint pusztán morfológiai analógiák, funkcionálisan azonban más szerepük van.
[…] A gótikus kelléktárral mesterien élő írók egyike Carlos Ruiz Zafón is, A szél árnyéka című regény szerzője.

A műfaj árnyéka (Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka), 28. oldal

Bárczi Zsófia: Mennynek és Földnek Irodalmi tanulmányok és esszék

Kapcsolódó szócikkek: Carlos Ruiz Zafón

Hasonló könyvek címkék alapján

Takács Miklós: Ady, a korai Rilke és az „istenes vers”
Földényi F. László: A medúza pillantása
Töttős Gábor: Szép literatúrai ajándék
Takáts József: Kritikus minták
Varga Virág – Zsávolya Zoltán (szerk.): Nő, tükör, írás
Hermann Zoltán: A boldogtalanság iskolája
Benyovszky Krisztián: A jelek szerint
Szabolcsi Miklós: A clown, mint a művész önarcképe
Turi Márton: Rejtekutak a pusztaságban
Szörényi László: Petrarca Budapesten