A ​magyar szókincs eredete 4 csillagozás

Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete

Bárczi ​Géza (1894–1975) nemzedékek tudós tanítómestere, vérbeli tanár és nevelő évtizedeken keresztül a tudomány átörökítésének vágyával és gyönyörűségével avatta be anyanyelvünk történetének titkaiba tanítványait.

A nagy tanáregyéniség ma már csak műveivel hat. Legfontosabb magyar nyelvtörténeti, és ezen belül a történeti hang- és alaktanra vonatkozó munkássága. A tudományos és a népszerűsítő igényeket egyformán kielégítő alkotásai a Magyar szófejtő szótár (1941), A magyar nyelv életrajza (1963, 1966, 1975) és A magyar nyelv értelmező szótára, melyet Országh Lászlóval közösen szerkesztett. Egyetemi tankönyvei: Magyar hangtörténet (1954), A magyar történeti szóalaktan – A szótövek (1958) és A magyar nyelv története (1967) alapvető kézikönyvek a tudományos kutatás számára ma is.

Bárczi Géza A magyar szókincs eredete című munkája először 1954-ben, majd másodszor bővítve 1958-ban jelent meg. Újra kiadásával a TINTA Könyvkiadó azt kívánja elérni, hogy anyanyelvünk… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mesterművek Tinta

>!
Tinta, Budapest, 2013
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638609052
>!
Tinta, Budapest, 2001
188 oldal · ISBN: 9638609052
>!
Tankönyvkiadó, Budapest, 1958
188 oldal

Enciklopédia 8


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

deaxx P>!
Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete

Szerintem ez egy nagyon jó, nagyon hasznos szakkönyv – korából adódóan vannak ugyan meghaladott részei, de erről ugye nem tehet.
Ráadásul Bárczi képes úgy írni, hogy az ember ne csak, hogy ne akarjon eret vágni, de el tudjon merülni az etimológia rejtelmeiben, méghozzá kellemesen (!). Nagyon szerettem az apró megjegyzéseket, ezek mindig érdekesek voltak. Nem mondom, talán néha elegem volt az egészből, de ez is az én saram, el kellett volna húzni egy picit az olvasást, mindig egy kicsit haladni vele, nem egyszerre nagy dózisban…

Ja, és ez a könyv nagyon szépen megmutatta nekem, hogy a nyelvtörténet – az etimológia és a történelmi kapcsolatok milyen szépen egybe tudnak játszani. (És milyen izgalmas is az, amikor a történelem és a nyelvtörténet megtámogatja egymást!)

Úgy összességében csak a kötése elég gyengécske, jól jött volna neki egy keménykötés vagy egy keményebb fedlap.

Szerintem laikusok is nyugodtan olvashatják, főleg azoknak ajánlom, akiket érdekel a nyelvészet, a történelem, vagy tanulnak valamilyen nyelvet, ami előkerül a könyvben (finnugor és szláv nyelvek, német, latin, francia, olasz, román…)

>!
Tinta, Budapest, 2013
188 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638609052

Népszerű idézetek

deaxx P>!

Pl. a móka főnév elvonás a mókázik igéből, emez viszont a móka 'mókus' főnév származéka, eredeti jelentése tehát 'játszadozik, hancúroz, mint a mókus'. A móka ~ mókus azonban a hangutánzó mok tő fejleménye, mely az állat makogó hangját próbálja utánozni (Mészöly: NNyv. I, 99).

22. oldal - A hangutánzó szavak

Kapcsolódó szócikkek: magyar nyelv
2 hozzászólás
deaxx P>!

E vallon-franciák neve a régi magyarban olasz, mely akkor nem 'Italianus'-t jelent, hanem 'Latinus'-t, 'homo Romanae originis'-t, tehát gyűjtőneve olaszoknak, franciáknak, vallonoknak. A magyarországi Latinusok legnagyobb része azonban vallon volt s csak kisebb részük egyéb vagy éppen olasz.¹ Maga az olasz szó a szláv vlah (innen oláh) többesszámának: vlasinak az átvétele. E szláv szó ugyancsak 'Latinus'-t jelent (hol rumént, hol olaszt vagy réto-románt, esetleg franciát).

111. oldal - Francia és provençal jövevényszavaink

Kapcsolódó szócikkek: francia nyelv · magyar nyelv
deaxx P>!

A tót itt, és közönségesen ennek a kornak a nyelvén korántsem szlovákot jelent, hanem általában szlávot; ez a kifejezés eredetileg olyan szlávokat jelölt, akik magukat szlověne-nek nevezték, később a magyar tudományos nyelvben a szlávság gyűjtőneve lett (Melich: MNy. XXV, 321; HonfMagy. 417).

80. oldal - Szláv jövevényszavaink. A szláv jövevényszavak kérdésének története

Kapcsolódó szócikkek: szláv nyelvek · szlovák nyelv · XIX. század
deaxx P>!

A szláv nyelvek néhány képzőt is adtak a magyarságnak. E képzők átvétele úgy történik, hogy átjön az alapszó, pl. udvar, és a származék, az udvarnok, s ebből a nyelvérzék elvonva a -nok képzőt, esetleg felhasználja nem szláv eredetű alapszavakból való képzésre pl. fegyvernek (vö. 1266: „armigerorum nostrotum wlgariter Fegwernuk vocatorum” OklSz.).

95. oldal - Szláv jövevényszavaink. Hanghelyettesítések

Kapcsolódó szócikkek: magyar nyelv · szláv nyelvek
deaxx P>!

Mégis megállapítható, hogy pl. a Gothard név a XVI. században főleg a székelységnél található, vagy hogy ugyanebben a században az Albert név, mely az ország közepén nem volt ritka a jobbágyságban sem, a déli részeken jóval gyérebb, pl. az 1522-i dézsma-lajstrom szerint Bács megyében, több mint 2000 keresztnév között csak 12 Albert van, tehát alig több egy fél százaléknál (az országos átlag 1,356%, vö. Karácsony S. Zs. i. m. 381), a szegedi 1550. évi török összeírásban egyetlen egyszer sem fordul elő, az 1585-i szegedi vámjegyzékben is csak egy példa van rá (Bárczi: MNy. LII, 152).

127. oldal - A tulajdonnevek. A személynevek. A névadás általános kérdései

Kapcsolódó szócikkek: 1522 · magyar nyelv · névadás
deaxx P>!

¹Berrár 10 olyan női nevet tart számon, melyek egy húgy főnévből származnak (i. m. 18). Ezeket húgy 'csillag' szóhoz szokták kapcsolni, de meglepő hogy minden viselője szolgalány. Azért lehetséges hogy a húgy 'urina' szó származékaival állunk szemben. Igaz, 1152-ben Hugdi és Hovodi együtt fordulnak elő, s a Hovodi-nak 'holdacska' jelentéséhez a 'csillagocska' illik. A Hovodi azonban vonatkozhatik a menstruációra is.

135. oldal - A tulajdonnevek. A személynevek. Az egyelemű nevek

Kapcsolódó szócikkek: név
1 hozzászólás
deaxx P>!

Törzsnévből alakult településneveket csak olyan vidéken találunk, mely n e m volt az illető törzs eredeti szállásterülete, hiszen ahol mindenki pl. a Tarján törzshöz tartozott, ott semmi értelme sem lett volna e g y falut Tarjánnak nevezni. Így nem érvényesült volna a tulajdonnév legfontosabb szerepe, a megkülönböztetés. A törzsnevekből alakult földrajzi nevek tehát kirajzásoknak vagy tervszerű (pl. honvédelmi célokat szolgáló) áttelepítéseknek köszönhetik létüket, s ennélfogva érdekes településtörténeti stb. következtetéseket lehet belőlük levonni.

157. oldal - A tulajdonnevek. A földrajzi nevek. A régi magyar földrajzinév-adás

Kapcsolódó szócikkek: név
deaxx P>!

Ugyancsak különböznek a típusok vidékenként, és az elnevezésekben használt egyes közszók olykor csak egy-egy vidékre jellemzők. Pl. halom ritka a dunántúli helynevekben, ellenben börc csak itt fordul elő (ebben a formában), a havas, ropó csak keleten járatos. Persze a helymegjelölésre igénybe vett közszavak nagyobb része az egész országban használatos földrajzi nevekben.

149. oldal - A tulajdonnevek. A földrajzi nevek. A névadás általános kérdései

Kapcsolódó szócikkek: név

Hasonló könyvek címkék alapján

Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-IV.
Benkő Loránd – K. Sal Éva (szerk.): Az etimológia elmélete és módszere
Velcsov Mártonné: Antropometrikus mértéknevek a magyar nyelvben
Lakó György (szerk.): A magyar szókészlet finnugor elemei
Gerstner Károly: A német vonatkozású elemek újabb etimológiai szótárainkban
Tóth Valéria: Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára
Pais Dezső – Benkő Loránd (szerk.): Szótörténeti és szófejtő tanulmányok
Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete
Kakuk Mátyás: Szkíta-magyar nyelvhasonlítás
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve