A ​csillagok élete 2 csillagozás

Barcza Szabolcs: A csillagok élete

A csillagok fényessége
A csillagok szemmel is látható színképe
A szemmel nem látható sugárzások
Hol keletkeznek csillagok?
Miért sugároz egy csillag?
Meddig sugároz egy csillag?
Fehér törpék
Neutroncsillagok
Fekete lyukak
A „normális” elemgyakoriságok
Anomális elemgyakoriságok
Ősrobbanás?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gondolat zsebkönyvek

>!
Gondolat, Budapest, 1979
126 oldal · puhatáblás · ISBN: 963280659X · Illusztrálta: Vida Győző

Enciklopédia 3


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 2


Népszerű idézetek

>!
nemleh

Nem hiábavaló időtöltés, nem elpazarolt energia, ha a múltat akarjuk megérteni, mert ez vezet a jelenhez, s a jövő megsejtéséhez, sőt néha előre látásához.

8. oldal, Az égboltra pillantástól az asztrofizikáig (Gondolat, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: jelen · jövő · múlt
7 hozzászólás
>!
nemleh

A múlt században a kémiai és a gravitációs energiát ismerték. A kémiairól néhány egyszerű becslés után kiderült, hogy a Nap sugárzását csak néhány ezer évig fedezhetné, ha Napunk a szenet és az oxigént az égéshez szükséges optimális arányban tartalmazná. (Érdekes magyar irodalmi vonatkozása is van ennek a becslésnek: Madách Az ember tragédiájában, a falanszter jelenetben színre vitte ezt az elképzelést. Az ottani tudós azért tartja annyira sürgősnek a Nap melegének pótlását, mert hite és legjobb tudása szerint a kémiai reakciók lezajlása után a Nap kihűl.)

47. oldal, Miért sugároz egy csillag?(Gondolat, 1979)

>!
nemleh

(…) a csillagászat? Bizonyára az égboltra pillantással kezdődött.

8. oldal, Az égboltra pillantástól az asztrofizikáig (Gondolat, 1979)

>!
nemleh

Az egyiptomi papok megfigyelték a Sirius nevű csillag delelési magassága és a Nílus áradása közötti összefüggést, amelyről tudjuk, hogy létfontosságú a földművelés számára: az áradás hozta a termékeny iszapot, termővé tette a talajt. Az egyiptomi papoknak feltehetőleg fogalmuk sem volt a Föld Nap körüli keringéséről, az ekliptikáról, az égi egyenlítőről, a Tavaszpontról, a passzát szélrendszerről, amely végül is az esőket okozza a Nílus forrásvidékén. Megfigyelésük azonban helyes volt, törvényszerűségeket tárt föl, s munkájuk legalább olyan hasznos volt, mint a mezőn való robotolás.

9. oldal, Ráhibázás, tévhit, valóság fölismerése a csillagászat történetében (Gondolat, 1979)

>!
nemleh

Az emberi sorsok alakulása a gravitációnál sokkal bonyolultabb törvények következménye. A Saturnusnak nincs köze a betegségekhez, a Marsnak a háborúkhoz, s az üstökösöknek a katasztrófákhoz. Csak a mágusok babonás hite ruházta fel az égitesteket efféle hatással.

12. oldal, Ráhibázás, tévhit, valóság fölismerése a csillagászat történetében (Gondolat, 1979)

>!
Nóra_Marton

Nem hiábavaló időtöltés, nem elpazarolt energia, ha a múltat akarjuk megérteni, mert ez vezet a jelenhez, s a jövő megsejtéséhez, sőt néha előre látásához.

>!
nemleh

[A csillag] egy óriási, többé-kevésbé egyensúlyban levő izzó gázgömb, amely vagy csillagközi felhőből állt össze, vagy valami korábbi, sűrűbb égitest felaprózódásával keletkezett.

46. oldal, A csillagok fejlődése (Gondolat, 1979)

>!
nemleh

Ha derült este felpillantunk a csillagos égre, távol a nagyvárosok fény-, por- és füstáradatától, rögtön szemünkbe ötlenek a nyugodt fényű bolygók, a sziporkázó, vibráló csillagok, a Tejút, esetleg a Hold. Hullócsillagot viszonylag gyakran, üstököst, „vendégcsillagot” már jóval ritkábban figyelhetünk meg.

8. oldal, Az égboltra pillantástól az asztrofizikáig (Gondolat, 1979)


Hasonló könyvek címkék alapján

Hermann-Michael Hahn: Milyen csillagkép ez?
Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz
Lovas Béla: Édesvízi parányok 2.
Reviczky Béla: Kutyák
Böhm András – Kalotás Zsolt: Madarak a Tisza mentén
Peter Holden – Richard Porter: Ragadozó madarak
Wolfgang Dreyer: Milyen lepke ez?
Volker Dierschke: Milyen madár ez?
Joachim Mayer: Milyen fa ez?
Marcus Flück: Milyen gomba ez?