Cavendon ​Hall (Cavendon krónikák 1.) 82% 21 csillagozás

Nagyon tetszett, gyorsan fogytak az oldalak. Ha nem olvastam, akkor is az Inghamek és Swannok körül jártak a gondolataim. Nagyon jól megírt történet két család összefonódásáról, akik gondoskodnak egymásról. Gyönyörű kastély, szerethető karakterek az első világháború idején.

Az elején kissé megijedtem, hogy az író felsorakoztatta a történetben helyet kapó megannyi szereplőt, olyan volt, mintha túl sok mindent szeretne elmondani, de nem tudná eldönteni miként is kezdjen hozzá. Szerencsére fokozatosan tisztult le a kép. Ahogy belekezdett a történet elmesélésébe folyamatosan jelentek meg a karakterek, külön-külön bemutatva őket, így sokkal egyszerűbb volt a róluk szóló információt megjegyezni és elhelyezni, hogy ki hova is tartozik és milyen szerepet tölt be a családok életében. A nehézkes kezdés után, az az érzésem támadt, hogy folyamatosan jön bele az írónő az elbeszélésbe, és tisztul le számára is, hogy hogyan mozgassa ezt a sok-sok karaktert. Az epizódszerű részekkel szerintem ügyesen lavírozott, illetve mozgatta a sztori szálait. Nem lett követhetetlen és sikerült felkeltenie az érdeklődésemet a további epizódok iránt.
Ami negatívum, hogy sokszor ismétel meg tényeket, ami felesleges és kissé idétlenné teszi az egyébként nem is rossz történetet. A nyelvi furcsaságoktól eltekintve nem bántam meg, hogy az elmúlt napokat az Inghamek és Swannok társaságában töltöttem.

Tetszett a könyv. Két okból vettem meg, először is a borítója keltette fel a figyelmemet, annyira gyönyörű. A második ok pedig a fülszöveg. Egyből a Downton Abbey ugrott be róla amit imádok. Nem is tévedtem sokat. Az alapötlet ugyanaz, a korszak egy az egyben az első 2 évaddal megegyező.
Ami annyira nem tetszett a könyvben az a szájbarágóssága az első két részben. Néha nagyon ki tudott zökkenteni, néha úgy éreztem, mintha egy kisgyereknek íródott volna akit emlékeztetni kell mi történt egy fejezettel korábban. Szerencsére a későbbiekben egyre jobban elhagyta ezt az idegesítő stílust és akkor már teljesen a történésekre tudtam koncentrálni.
Egy másik dolog ami még nem tetszett, az a könyv rövidsége ennyi szereplőhöz mérten. Sajnos néha túl nagyokat ugrott az időben és nem volt teljesen egyértelmű hol is járunk pontosan. Ráadásul sajnáltam, hogy egyes karakterekre nem szánt annyi időt.
Ami tetszett az a két család közti kapcsolat. Tetszett, hogy itt is belevonták a háborút, és itt részletebben ki lett fejtve az előszele is.
A személyzetnél pedig remélem nem csak én voltam az aki a DA szereplőket képzelte ide. :D Összességében szerintem elbírna még egy folytatást, szívesen olvasnék még róluk! :)

Számomra nagyon irritáló volt, teljesen úgy tűnt, mintha a családnak semmi esze/sütnivalója nem lenne és csak a cselédek szoktak gondolkodni, mindent csak ők tudnak, stb.

Az első oldaltól magába szippantott az író világa, ez nagyon szimpatikus mindig egy könyvben. A csodás hangulatot beárnyékolta ami Daphne-val történt és sokáig izgultam, hogy hogyan követik egymást az események. Már mindenre gondoltam, hogy hogy derül ki, mi fog történni, lesz-e további áldozat stb, de arra a fondorlatos megoldásra nem számítottam, amivel végülis a tettes elnyerte méltó büntetését :)
Annak is örülök, hogy kik lesznek a folytatásban a főszereplők és bár ez gyakorlatilag kezdettől fogva egyértelmű volt, egyáltalán nem zavar, sőt kíváncsian várom, hogy hogy alakul az életük :)

Tetszett a könyv, olvastatta magát. Szeretem az ősi családi birtokon játszódó történeteket. Ami furcsa volt számomra, hogy olyan volt mintha csak az „aktuális” Swannok tudnának segíteni az előkelő Inghammak gondjain, illetve mintha azt lenne kötelező csinálniuk amit ők kitalálnak. Ettől függetlenül jó kis történet, várom, hogy olvashassam a folytatást.

Számomra ez a könyv ismét hozta az Emma sorozat színvonalát. Nagyon tetszett. Izgalmas, fordulatos, telis tele szimpatikus, sokoldalú szereplőkkel. Kíváncsi vagyok a szereplők további sorsára. Remélem, Cecily is összejön valamikor Miles-szal.